Kurír - reggeli kiadás, 1998. április (9. évfolyam, 89-117. szám)
1998-04-09 / 97. szám
10 KULTÚRA ■■■■■■■■■■ifi SBBB't W*;,»1B1■ tTMi III I niha ia ia ina tai ■mi na ia ibiaibybi ■■■I BBi IBI «L I '«ifll IBI 1L3B IBBBB It ~JE.iBBBBBB IBBBI Magam sem tudom, hogy miért, de valahogy ellenszenvvel viseltetek általában a túlságosan kék szemű férfi színészek iránt. Zavar, hogy annyira világítanak. Persze vannak kivételek, mint mindenben. Ilyen például Oliver Reed. Ki tudja, már hányadszor vetítik a Richard Lesterféle Három testőrt, amely angol létére sokkal jobb bármelyik francia változatnál. Micsoda parádé: Charlton Heston legalább annyira hiteles Richelieu, mint amilyen Ben Hur volt, Faye Dunaway velejéig gonosz, mégis félelmetesen izgató Milady, Richard Chamberlain snájdig Aramis, Michael York kissé tejfelesszájú és pimasz d’Artagnan. És a jó öreg Oliver óta nem is tudom másképpen elképzelni Athost: igazi súlyos egyéniségnek, akinek mosolyában is van valami szomorú titokzatosság, bátornak, nemeslelkűnek, akiben ugyanakkor a szíve mélyén egy pillanatra sem szűnik meg a bosszúvágy. Holott valójában De La Fére lovag az élet szerelmese. Ekképp ütötte ki nálam e kék szemű angol hasonlóan kék szemű „félhonfitársunkat”, Paul Newmant, pedig neki is egyik legjobb filmjét adták a főtévén, a Bilincs és mosolyt. Különösebb összehangolás korábban sem volt az egyes csatornák között, most meg néha három egyszerre működő videokészülék sem lenne elegendő. (Göbölyös) nyik. Tévé a tévében Szombaton este először jelentkezik a Tv 2 műsorán a Tévé a város szélén című szappanopera. A produkciót a TNG Rt. gondozza. A premier után először keddenként nyolc órakor, majd ha a közönség bizalmat szavaz a sorozatnak, szeptembertől naponta kerül a képernyőre a folytatásos történet. A sztori egy Kb. Tv nevű intézmény sorsáról, az ott dolgozó munkatársak életéről szól. A hősök, miközben naponta adást készítenek, élik a maguk életét: szerelmek szövődnek, üzleti vállalkozások születnek és szűnnek meg. Az abszolút főszereplő Bajor Imre, aki kérdésünkre elmondta, exkluzív szerződést kötött erre a műsorra, ezenkívül semmilyen más közszereplést nem vállalhat. A többiek (Koós János, Gór Nagy Mária, Gergely Róbert, Zsurzs Kati, Gregor Bernadett, Hírding István, Harkányi Endre, Cseke Péter, Vándor Éva, Gesztesi Károly, Töreky Zsuzsa, Andor Tamás, Détár Enikő és a fiatalok) egyelőre nem tudják, mi tévék legyenek, ha a folytatásokat naponta sugározza majd a Tv 2. Néhányukat színházi szerződés köti, így optimális esetben nyár végén dönteniük kell, a széli tévé és a többi elfoglaltság között. §. A sorozathoz a zenét Berkes Gábor és Döme Zsolt szerezte, és tizenöt író dolgozik a sztori továbbgördítésén. A művet Szurdi Miklós rendezi, producere Gát György, aki elmesélte, hogy közvélemény-kutatást végeztek a nézők között, mit szeretnének látni. Ebből kiderült, hogy az emberek a rendet szeretik, a harmóniára szavaznak az ungarische Wirtschaft helyett. A képernyőn sztárokat, szép lányokat és jóképű férfiakat szeretnének látni. Természetesen az igényeket figyelembe véve alakították ki a szereplőgárdát. A siker érdekében Gát Los Angelesie is elutazott, hogy a helyszínen szerezzen tapasztalatokat, mi a sikeres szappanopera titka. Kiderült, hogy az ottaniaknak is földig ér a lábuk, tehát nincs semmilyen hókuszpókusz, csak profizmus és pénz. Arra a kérdésre, hogy szakmai szempontból előrelépés-e szerepelni ebben a produkcióban, Gergely Róbert azt felelte, ő a tusfürdő helyett mindig is a szappanra szavazott. Egyébként pedig optimista a mű sikerét illetően. A többit meglátjuk a képernyőn, szombaton. GRÉCZY ZSOLT Bajor Imre és Koós János. Nemcsak barátok, már kollégák is Fotó: KONG GYÖRGY Koszinel-lélekkel Mint arról már korábban beszámoltunk, a budapesti Nemzeti Színház márciusban műsorára tűzte Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének dramatizált változatát, Korcsmáros György és Böhm György munkáját, Tolcsvay László és Béla zenéjével. Ám Kővári Katalin rendező a próbák során beleírt, illetve húzott a műből, kicserélte a kísérőzenét, új szereplőket iktatott be a játékba, s mindezt a szerzők tudta és beleegyezése nélkül. Ezért a négy alkotó - miután megtekintette az új darabot - nem járult hozzá annak előadásához. A Nemzeti Színház ezt követően levette a nevüket a plakátokról és a műsor szórólapjairól, és tovább játssza a színpadi változatot. Még csak arra sem vettek fáradságot, hogy erről értesítsék a szerzőket, sőt a szerződésben kikötött jogdíjat sem utalták át. Dr. Szilágyi István, a Proscenium Szerzői Jogvédő Iroda tulajdonosa, az átdolgozást végzők képviselője - aki egyébként szerzői jogi szakember - úgy döntött, hogy levélben szólítja fel a Nemzeti Színházat a vitás kérdések tisztázására. Amennyiben ennek nem lesz foganatja - ami azért is valószínű, mert a színház vezetői elzárkóztak minden felvilágosítás elől, akkor minden valószínűség szerint jogi útra viszi az ügyet, a szerzői jogoknak a hazai színháztörténetben mindeddig példa nélküli megsértése miatt. g. t. JELENTKEZÉS A LÁTHATATLAN KOLLÉGIUM FELVÉTELI VIZSGÁJÁRA MI A LÁTHATATLAN KOLLÉGIUM? Ennek a kollégiumnak nincsenek falai - mégis létezik. Nyitva áll minden tehetséges és jól felkészült diák előtt, aki az ország bármely egyetemén, a kiírásnak megfelelő karon és évfolyamon tanul. MIT NYÚJT A LÁTHATATLAN KOLLÉGIUM? ❖ Tutori rendszert. Egyéni tanulmányi irányítást elismert szaktekintély által. ❖ Tapasztalatszerzést gyakorlati szakember mellet. ❖ Ösztöndíjat az egyetemi tanulmányok befejezéséig. ❖ Nyelvtanulási és sportolási lehetőséget. KI ÉS HOGYAN JELENTKEZHET? Első- és másodéves, nem másoddiplomás bölcsész, jogász, közgazdász és teológus egyetemi hallgatók. Leckekönyvük másolatát 1998. május 11-ig ajánlott levélben juttassák el címünkre: Láthatatlan Kollégium. 1525 Budapest. Pf. 10/43 A felvételi vizsgák követelményeiről levélben tájékoztatjuk a jelentkezőket. 1998. április 9. Árva ötlet ANNIE Thália Színház Könnyű manapság a színházcsinálóknak. Átvették a sémát a könynyűzenei producerektől. Ők ugye először azt hitték, fiú csapatokkal lehet sikert elérni. Egyre-másra alakultak a boygroupok: tátogtak, táncoltak, taroltak. A 3T politikáját követték. Majd - valószínűleg hosszas töprengés után - megszületett az ötlet, ugyanez megoldható lányokkal is. Bejött. Egy-két dal, toplista, aztán már senki nem emlékszik a zenekarokra. Eltűnnek, mint a szürke szamár a ködben. Hasonló dolgok történnek manapság a pesti musicalszínpadokon is. Felejthető produkciók kerülnek műsorra. Itt van például Thomas Meehan, Charles Strouse és Mariin Charnin közös szerzeménye, az Annie. A Thália és a Budapesti Operettszínház - a két teátrum közös produkcióban mutatta be a művet - vezetői nem hazardíroztak, amikor a premier mellett döntöttek. Hiszen ha gyerekeké a főszerep, biztos a siker. Bizonyíték erre a Madách Színház Oliver! című zenés előadása. Kisfiúk énekelnek-táncolnak - meg is telik a nézőtér. Ha lenne felhasznált irodalom fejezet az Annie szövegkönyve végén, valószínűleg csak az Oliver! szerepelne ott. Mert hát a szerzők kicsit átszabták, mondjuk úgy, nőiesítették a történetet. Mondván - lásd fenn -, ami bejött a fiúkkal, miért ne sikerülne lányokkal is... A darabot, ha mosópor lenne, úgy mutatná be a reklámbeli háziasszony: alacsony árfekvésű. Szóval kifejezetten rossz, a tizenkettő egy tucat kategóriába tartozik. Éppen ezért nehéz úgy megrendezni, hogy az előadás felejthetetlen legyen. Gárdos Péter valóban mindent megpróbált. Szerencséjére a musical világa - a század első felének Amerikája - ismerős volt számára, hiszen pár héttel korábban vitte színre a Chicagót. Rendezése most pergőbbre sikeredett, ráadásul ötletei - főleg a világítási rendszerek - hatásosak. A produkció viszont nem egységes, a jelenetek elemek maradnak, s nem vegyülnek egymással. Hangsúlyozandó: a rendezőnek nincs is sok választási lehetősége, s ez az alapmű hibája. Az Annie szerzői a szereplőkFotó: KONCZ GYÖRGY karakterének kigondolásakor sem erőltették meg magukat túlságosan, így kiemelkedő színészi alakításokra sincs lehetőség. Pozitívuma viszont az előadásnak, hogy Balázs Péter számára végre akadt egy megfelelő szerep. Ő Oliver Warbucks - lám, még itt is egy Oliver -, az üvöltöző milliárdos, aki az árvaházból magához veszi Annie-t. A kislány szerepében pedig Császár Réka kedves, okos s főképpen természetes. Remélhetőleg a későbbiekben csak a darabról felejtkeznek el. Róla nem. SZENTPÉTERI ANDRÁS A Broadwayn hat évig megszakítás nélkül ment a musical HANG- ÉS BANKJEGYEK Óriási sikert aratott egy négytagú operaénekes-társulat Németországban. Mészöly Katalin, Pászthy Júlia, Magonyi Zsolt és Miller Lajos két koncertet adott Bonnban. Az elsőt a magyar nagykövetség épületében kint élő magyaroknak, a másodikat pedig a La Redoute Beethoven termében német nézőknek-hallgatóknak. Az egyórás, Mohai Gábor vezette produkcióra csak meghívóval lehetett bejutni. - Remélhetőleg sorozat lesz az eseményből - mondja Fehér Zsolt, a szervező Structorg iroda producere. - Április végén Münchenbe és Berlinbe megyünk, május közepén Drezdába és Stuttgartba, a hónap végén pedig Madridba várnak minket. Szórakoztatni szeretnénk a közönséget, s főképpen terjeszteni a magyar kultúrát. Tapasztaltuk ugyanis, Bartók és Kodály nevét nem ismerik igazán. Az utóbbi időben a magyar társulatok inkább operetteket vittek turnéra, hasonló koncerteket nem rendeztek. A művészek előadtak több népdalt, amit a két komponista gyűjtött, részleteket énekeltek a Bánk bánból, valamint Puccini- és Wagner-operákból. - Turnénk mottója: A gazdaság és a kultúra - teszi hozzá Magonyi Zsolt. 1989 óta ugyanis megszűnt a kulturális lobby, ami közvetített a gazdaság felé. Ezeken a hangversenyeken professzorok, üzletemberek és művészek találkozhatnak, beszélgethetnek, s főképpen üzleteket köthetnek. Mert a kultúra tud igazán „eladni” egy országot. Nem csoda, hogy az érintett minisztériumok - a külügyi, az ipari és a művelődési tárca -, valamint a Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatja a rendezvényeket. Remélhetőleg a produkcióból nemsokára tévéadás is készül. A külgazdasági műsorban részletek játszanánk be a koncertekből, s természetesen megszólaltatnánk a jelen levő üzletembereket. sz. a.