Kurír - reggeli kiadás, 1998. június (9. évfolyam, 148-176. szám)

1998-06-02 / 148. szám

1998. június 2. Sokan a saját bőrükön ér­zik a hamarosan bekövet­kező kormányváltás körüli hercehurcát. Nem a távozó állami apparátus tagjaira gondolunk. Annál inkább arra a sok ezer kis- és nagyrészvényesre, akik hosszú hetek óta tapasztal­hatják, a tőzsdén folyama­tosan csökken a részvé­nyek ára. Az ország pilla­natai drágák, nincs elvesz­tegetni való idő, minden egyes késlekedés kemény forintokban mérhető káro­kat okoz a választópolgá­roknak - mondta Orbán Vik­tor, még csak Fidesz-, de nemsokára miniszterelnök. Tehát a felelősség azt követeli meg, hogy az első naptól kezdő­dően a kormány érthető, világos menetrend szerint haladva tegye a dolgát. Nem lesznek elveszte­getett hónapok, mint ahogyan négy esztendővel ezelőtt tapasz­talhattuk - tette hozzá Orbán. Igaz, négy évvel ezelőtt a kor­mányváltáskor mintha nem lett volna ilyen nagy felfordulás a pénzpiac ezen szegletében. Rotyis József, a Budapesti Érték­tőzsde akkori ügyvezető igazga­tója például amondó volt, csak némi bizonytalanságot okoztak a választások. Egy akkori nyilatko­zatából az is kiderült, „a hosszabb ideje tartó lassú lemorzsolódásnak elsősorban nemzetközi okai van­nak... A tőzsde az új kormány gaz­daságpolitikájával kapcsolatos bi­zonytalanságok elülte után a kül­földi befektetések élénkülésére szá­mít. ” Azóta kiderült, valóban így is lett. Vajon mi lehet az oka, hogy most nem úsztuk meg eny­­nyivel? Erről beszélgettünk Fricz Tamás politológussal. - Vitathatatlan, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció óriási fába vágta a fejszéjét, amikor a Bokros-csomagra vállalkozott. A megszorítások következtében a pénzügyi egyensúly javult, csökkent az államadósság, az előző kormány kiszámítható gazdaságpolitikát folytatott. Er­re jól reagáltak mind a magyar, mind a külföldi vállalatok. Egy­értelmű lett számukra, hogy Magyarország biztonságos be­fektetői terület. A leendő kor­mányzat bizonyos változtatáso­kat akar a gazdaságpolitikában p­éldául hétszázalékos évi növe­­edést prognosztizál, növelni akarja a szociális kiadásokat... A külföldi cégekben felmerülhet, az új vezetés eltér a kiszámítha­tó gazdaságpolitikától. Pedig ez nem valószínű. A kisebb riada­lomnak komolyabb oka lehet, a kormányban részt vevő kisgaz­dapárt. Szerintem, ha a Fidesz az MDF-fel alkothatott volna koalíciót, nem reagált volna ilyen élesen a tőzsde a választá­sok eredményére. Az FKGP vi­szont bizonyos területeken olyan radikális változásokat akar - tb és az adóterhek azonnali csökkentése, kétkamarás parla­ment, halálbüntetés stb. -, hogy sokakat elriaszthat.­­ Orbán Viktor a minap azt mondta, minél később kéri fel őt kormányalakításra Göncz Árpád, annál több anyagi veszteség éri a polgárokat. Úgy tűnik, a leendő­ kormányfő a köztársasági elnökre tolja az árzuhanás okozta fele­lősséget. -El kell fogadni, hogy Orbán Viktor türelmetlen. - A törvények szerint a köztár­sasági elnöknek meg kell várnia a hivatalos eredményeket ahhoz, hogy megbízza a győztest a kor­mányalakítással? - Nem. - Akkor ön szerint miért nem teszi ezt meg? - Nem tudom... Mondhat­nám azt, hogy a köztársasági elnök nem éppen jobboldali ér­zelmű. Végtére is SZDSZ-es volt valamikor. De nem aka­rom feltételezni, hogy emiatt. Más okot ugyanakkor nem ta­lálok. "­ (PÁSZTOR) Orbánnak már a kisbefektetők miatt fő a feje Fotó: VARALLAI SZANDRA Sajnálatosnak tartjuk, hogy Orbán Viktor, azért, mert sze­rinte „halasztást szenved a kormányalakítás”. A Hét című tv-műsorban burkoltan többmilliárdos károkozással vá­dolta meg a köztársaság elnökét, és, mint mondta, csak idős kora és a kötelező tisztelet miatt tartózkodik további megnyilvánulásoktól - jelentette ki nyilatkozatában Mécs Imre, az ’56-os Emlékbizottság elnöke. Mécs emlékezteti Orbánt: Göncz a választás után gra­tulált a legtöbb mandátumot szerzett párt első emberé­nek, és többször kifejezte szándékát, hogy a legtöbb mandátumot nyert párt elnökét fogja javasolni kormány­főnek az Országgyűlésen. Majd a választás utáni nyolca­dik napra személyes megbeszélésre hívta Orbán Viktort. Mivel a köztársaság jogrendje nem kodifikálta a kor­mányalakítási megbízás intézményét, és még jogszokás sem alakult ki, a köztársaság elnöke a fentiekkel messzemenően segítette a kormányalakítást. „Bízunk abban, hogy Orbán Viktor, aki 1989. június 16-án a Hősök terén felkérésünkre Göncz Árpáddal, Vásárhelyi Miklóssal és velem együtt a szabadság, a demokrácia és az európai út mellett tett hitet, a jövőben elkerüli az európai politikai életben elképzelhetetlen, a köztársaság elnökét sér­tő megnyilatkozásokat” - hangsúlyozza a nyilatkozat. KISGAZDÁK PERIK TORGYÁNT - Egy éve sincs már Torgyán Józsefnek a kisgazda­­párt élén, mert le fogjuk váltani diktatórikus magatar­tása, alapszabálysértései miatt - mondta lapunknak Osztroha Bertalan, akit épp a pénteki elnökválaszás előtt függesztett fel a pártügyész a Borsod megyei szervezet vezetésétől. A posztjából felfüggesztett helyi elnnök tegnap is pártügyekkel foglalkozott. Már a bírósági keresetet fogalmazta lázadozó társaival, merthogy a Borsod megyei vezetés a tagság jó részétől támogatva arra szánta el magát, hogy feljelenti egykor szeretett ve­zérét, Osztroha felsorolta a vádjaikat. Szerintük alkot­mányellenesen választotta meg a nagygyűlés Torgyánt pártelsővé, mert nem vett részt a tisztújítá­son a nagyválasztmánynak még a fele sem. - Legfel­jebb ezren lehettek, nekünk pedig 2500 alapszerveze­tünk van - érvelt. - Tehát nem volt meg az érvényes választáshoz szükséges 50 plusz 1 százalék. Ráadásul állítja: a voksolást sorszám nélküli szava­zólapokkal bonyolították le, azaz ellenőrizhetetlen, ki szavazott kétszer, vagy még többször. A Borsod me­gyei lázadó kisgazdák vezére azt is elmondta, nem csak az ő környékükön élő tagok elégedetlenek Torgyánnal. Más megyék is azon dolgoznak, hogy le­váltsák, így Osztroha szerint Veszprém, Baranya, sőt Pest megye is készülődik ellene. Bánk Attila pártügyész a vádakról így nyilatkozott a Kurírnak: - A nagyválasztmányon nem a helyi alapszervezetek elnökei vesznek részt, hanem a kül­döttek. Több mint nyolcvan százalékuk részt is vett, voksolt. Közjegyző jelenlétében történt az elnökvá­lasztás, és a szavazatok száma és a leadott voksok száma megegyezett. Vagyis lehet pereskedni, de Torgyán József az elnök. KOVÁCS BOGLÁRKA Tudja ön, milyen közel áll napi ötszázezer forint megnyeréséhez? • Sőt, ez a fantasztikus összeg talán már az ölébe is hullott! Hogy miképp? Olvasson tovább! Játékszabály A Kurír-ráadáslutam 1998. április 1-jétől 1998. június 9-ig tart. Ez idő alatt 35 millió forintot osztunk szét olvasóink között. Június 9-ig a Kurír címoldalán ön mindennap talál öt különböző számot. Ha kiolvasta lapunkat, tegye jól el! A következő hét keddjén ugyanis közöljük az előző heti hét nyerő­számsort. Amennyiben az ön Kurírján lévő öt szám megegyezik az adott napra érvényes nyerőszámokkal, ön jöhet a pénztárba - akár 500 ezer forintért is! Csak Kurír és ötöslottó-szelvény kell Ebben a játékban csak az öttalálatosok nyernek - ám azok sokat! Ahhoz, hogy nyereményét megkaphassa, a Kurírok mellett önnek vásárolnia kell hetente egy ötöslottó-szelvényt is. Ez a szelvény nem vesz részt a játékban, csak a pénz felvételéhez szükséges. Ha tehát nyert, és a sértetlen nyerő Kurír-példány mellett van egy ötöslottó-szelvénye (havi lottó is megfelelői), a nyerőszámok keddi közlése után még azon a héten péntek délután 16 óráig be kell jelentkeznie játékirodánkon! És már viheti is a pénzét! Hogyan nyerhet minél többször? Mindennap 500 000 forintot lehet nyerni. Valamennyi számsorból ötven azonos példány jelenik meg, tehát naponta legfeljebb ötven nyertes jelentkezhet - azaz a minimális nyeremény 10 000 forint. Természetesen ha ennél kevesebb telitalálatot elérő olvasónk telefonál, akkor köztük osztjuk fel egyenlő arányban az 500 000 forintot. Ha pedig egyedül ön jelentkezik - öné a félmillió! Ne feledje: minél több Kurírt vesz naponta, annál nagyobb az esélye a pénzesőre! Jackpot! Jackpot!! Jackpot!!! A Kurír akkor is kifizeti a napi félmillió forintot, ha egy-egy ünnepnap miatt a lap nem jelenik meg. Sőt, ak­kor is, ha esetleg valamelyik napon egyetlen nyertes sem jelentkezik. Az így halmozódó napi 500 000 forin­tok ugyanis a Jackpot-alapba kerülnek, melyet 1998. június 29-én az addigi nyertesek között sorsolunk ki. S mivel szeretnénk önöket milliomossá avatni, annyifelé osztjuk a pénzt, ahány millió forint van a Jackpotban. (Ha az összeg kétmillió forint alatti, százezer forintokat adunk kisorsolt, szerencsés olvasóink­nak). Valamennyi nyereményt Posta-takaréklevélben, illetve postai utalvány levelezőlapon adjuk át. VIGYÁZAT! A KURÍRRAL VALÓBAN NYER! •JÁTÉKIIrODA: XYEK.’IFYVIKI.VI­TEI.: *«5­85*7. »**­*500/8389 Szerda: 10"-15"órái* 11ár­ Kp.: Visegrádi II. 11«. Pánik: 10". 14"óráig MARKETING OSZTÁLY MÉG EGY PÁRT Magyar Nemzeti Szabadság Párt néven új tömörülés tar­totta alakuló gyűlését vasár­nap, a budapesti Új köztemető 298-as­ 301-es parcellájánál. Ekrem Kemál György az új párt céljaként azt jelölte meg, hogy az ’56-os forradalomnak is legyenek elismert képviselői a magyar parlamentben. A gyűlésen mintegy félszáz alapí­tó tag vett részt. A párt ma nyújtja be a bíróságra bejegy­zési kérelmét. CSAK JOGSZERŰEN! A KDNP korábbi összetételű országos választmányának mi­hamarabbi összehívása érdeké­ben aláírásgyűjtési akciót indít Szakolczai György, akinek a pártból való kizárását pénte­ken, még nem jogerős ítéleté­ben jogellenesnek minősítette a Fővárosi Bíróság. Más párt­tagokkal együtt Szakolczai kezdeményezi, hogy a testület mielőbb az utolsó jogszerű - tavaly július 21-én megtartott - tanácskozásakor érvényes személyi összetételben üljön össze. A javasolt napirend sze­rint újjáválasztanák az ügyve­zető elnökséget, s visszahelyez­nék jogaikba az leváltott me­gyei és helyi tisztségviselőket. Ha az azóta kizárt választmá­nyi tagok nem kapnak meghí­vót a jelenleg funkcionáló tes­tület június 13-i ülésére, annak összehívását bíróságon fogja megtámadni. MA ÉJFÉLIG A társasági adó hatálya alá tar­tozó vállalkozók még ma éjfé­lig postára adhatják, illetve át­utalhatják adóbevallásukat és adóbefizetésüket - közölte az APEH sajtófőosztálya. Bár az adóbevallás és az adóbefizetés határideje egybeesik, azok, akik adóbevallásukkal együtt nem fizetik be adójukat, kése­delmi díjat fizetnek, míg az adóbevallás hiánya mulasztási bírságot von maga után. SZÁMVÁLTOZÁSOK Mától az egyessel kezdődő bu­dapesti telefonszámok többsé­ge 3-assal, illetve 4-essel kez­dődik. A budapesti számválto­zás mintegy 159 ezer előfizetőt érint, akiket erről már levélben tájékoztattak. Ezzel egy időben a mentők, a tűzoltók és a rend­őrség már csak a februárban bevezetett háromjegyű - 104, 105, 107 - számokon hívható, az eddigi kétjegyű számok megszűnnek. Az átállást köve­tően a hívó felet három hóna­pig hangbemondás tájékoztatja a változásokról. Törvény tervei, Orbán végei? Az elköszönőben lévő Országgyű­lés nem az amerikai elnök példá­ján felbuzdulva alkotta meg még 1995-ben a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt. Az csak a véletlen műve lehet, hogy Bill Clinton nőügyekből kifolyó­lag perekbe keveredett, és a fenti törvény egyik legfontosabb pasz­­szusa éppen a fontos és bizalmas beosztásokat betöltők biztonsági ellenőrzésével foglalkozik. Hogy magyarosra sikeredett a jogsza­bály, azt jól jelzi, hogy csak a há­rom legmagasabb tisztségviselő, a köztársasági elnök, a miniszterel­nök és az országgyűlés elnöke biztonsági ellenőrzéséről nem rendelkezik. Pedig a két utóbbi posztot új politikus tölti majd be. A biztonsági feltételek vizsgá­lata a törvény szerint azon koc­kázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelen­tik, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolható­vá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal nemzetbiztonságot sértő, vagy veszélyeztető helyzet állhat elő. Tehát egy fontos em­ber ne legyen zsarolható, mond­juk a maffia részéről. A törvény azonban csak egy esetben szank­cionál, ha a jelölt nem járul hoz­zá az ellenőrzéséhez, de ekkor nem is nevezhető ki. Ha kitölti a kérdőívet akkor sem köteles minden kérdésre őszintén vála­szolni, ám az illetékes szolgálat titkosszolgálati módszerekkel is leellenőrizheti az illetőt. Persze akkor sincs semmi, ha például egy miniszterjelölt a „C” típusú kérdőív 42. pontját - van-e házasságon, vagy élettársi közösségen kívüli partnerkap­csolata (homoszexuális is) - őszintén megválaszolja. Mert csak a leendő miniszterelnök fe­lelőssége, hogy kell-e neki egy esetlegesen zsarolható minisz­terjelölt. (SZEMÁN) Debrecenben alig néhány hete meglehetős viharo­kat kavart a Hajdúsági Sütödék Rt. dolgozóinak sztrájkja. Hamarosan újabb munkabeszüntetés szele csaphatja meg a várost, a Debreceni Gyógy­fürdő Kft. dolgozói készülnek rá. A vita tárgya természetesen itt is a fizetés, bár a cég vezetésének hozzáállása azt mutatja, hogy nem kerülhet sor olyan durva jelenetekre, amilyenek a sütödéknél előfordultak. A fürdő szakszervezete 16 százalékos alapbéremelést kér (január 1-jéig visszamenőleg), míg a kft. hét százalékot tudott ígérni április 1-jé­­től. A napokban találkoztak a felek, az egyezteté­sen megjelentek a felügyelőbizottság tagjai, vala­mint a tulajdonos városi önkormányzat beruházási és üzemeltetési irodájának helyettes vezetője is. A fejleményekről a Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igaz­gatóját, Mohácsi Gyulát kérdeztük. - Tisztáztuk az álláspontokat, s kiderült, hogy a szakszervezet ragaszkodik a tizenhat százalékos béremeléshez. Mi pedig április elsejéig visszame­nőleg megadtuk a korábban megígért hétszázalé­kos emelést. A tárgyalások folytatódnak a szak­­szervezetek és a tulajdonos között, még ezen a héten - mondja Mohácsi úr. - Ön szerint lesz sztrájk? - Ebben a helyzetben én nem tartanám szük­ségesnek ezt a lépést, de végül is a dolgozóknak joguk van hozzá. Az azonban nem mindegy, mi­lyen mértékben élnek vele. - Elképzelhető­, hogy a dolgozók idén további bér­emelést kapnak? - Most jön a nyár, a strand főszezonja, és ha a bevételek a tervek szerint alakulnak, akkor igen. (BERECZKY) Sztrájkhangulatban MM ITTHON 5 KISZOLGÁLTATVA Az Alkotmánybíróság mai tel­jes ülése többek között meg­tárgyalja azt az indítványt, amely szerint egy kormányren­delet a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások kezelő szer­vezetét olyan mérlegelési lehe­tőséggel ruházza fel, amely a vállalkozókat kiszolgáltatott helyzetbe juttatja. Több indít­ványozó szerint ellentétes a közteherviselés alkotmányos elvével, hogy egészségbiztosí­tási járulékot kell fizetnie an­nak, akinek személyi igazolvá­nya van. Szerepel a napirenden az az indítvány, amelyben azt sérelmezték, hogy a törvény a létminimum alatti összegben határozza meg a rendszeres szociális segélyre való jogo­sultság feltételeit. EJTŐERNYŐS BAJ Odavágta a viharos szél tegnap kora délután a Hármashatár­­hegyen az egyik sikló ejtőer­nyőst. A huszonéves férfi épp b­en el akart rugaszkodni a egy egyik ormáról, amikor a szél összeborította az ejtőer­nyője kupoláját. A férfi egy sziklás területre esett. Súlyos kézsérüléssel, helikopterrel szállították kórházba.

Next