Kurír - reggeli kiadás, 1998. augusztus (9. évfolyam, 208-237. szám)

1998-08-11 / 218. szám

1998. augusztus 11. A SZIGET HALOTTJA Hat napja nyílt a Diáksziget, már majdnem egy hétnyi az együttlét, és a résztvevők, a szervezők, a la­pok nem győzik hangsúlyozni, hogy ez a sziget, az idei sziget a béke szigete. Nem voltak kiemel­kedően negatív események, nagy verekedés, komoly kábszeres eset, rendőri vagy biztonsági intézke­dés. Még a környéken lakók közül is csupán a nagyon rossz alvók meg a kiemelkedően izgágák pa­naszkodnak annak okán, hogy nem teljes a csend. No de az elő­ző évekhez képest a korán abba­hagyott szabadtéri koncertek, a hangszigetelt sátrak mind jó szán­dékról beszélnek. És eme sok-sok dicséret, vissza­fogottság, békesség mellett, sajnos megjött az első igazán fekete hír. Hétfőn reggel háromnegyed nyolctól egy órán át nem járt a szentendrei HÉV. Alig indult ki ugyanis a szerelvény a Batthyány téri végállomásról, baleset történt. Már odabenn, az alagútban valakit elgázolt a szerelvény. Az első hírek arról szóltak, a Diáksziget lakója lehet a fiatalember. Sajnos, meg kell erősíteni a hírt. 32 méterre a peron szélétől, ott, ahol háromfelé válnak a sínek, vala­ki a rossz utat választotta. Ez lett az utolsó útja egy fiúnak. V. Tamás, 21 éves, kaposvári illetőségű villa­mosmérnök-hallgató az alapzat, ez derült ki a helyszíneléskor. És való­ban járt a szigeten, ezt bizonyította a csuklóján lévő szalag. És senki, a peronon várakozók, a HÉV-szerel­­vényen ülő, szigetre tartó fiatalok nem tudták azt mondani, igen, ezt a fiút ismerem, találkoztam már ve­le, őt is vártuk a színpad elé. Jól öltözött fiú, rendes holmik­ban, még augusztus havi diák BKV-bérlete is volt, ezt állapítot­ták meg a vizsgálatot végzők, és, hogy nem tudni, miért indult el a jog a síneken, nem értik, mit keresett az alagútban Tamás. Az orvosi vizsgálat, a boncolás még hátravan. A szülőket sajnos már ér­tesíteni kellett a megváltoztathatat­lan tényekről. (TÓTH) gyö­kei Fekete mi az Fekete up az M3-as ajtónyán Két halottja, egy súlyos és két könnyebb sé­ A gyorsforgalmi út Gödöllő felé tartó ő­­­rüstje van annak a súlyos balesetnek, amely dalán, a 21-es kilométerkőnél előzés közben az M3-as autópályán történt tegnap reggel egy Toyota kisbusz az előtte haladó IFA pót­ 9 órakor­ kocsis teherautóba szaladt. Az összeroncsoló­dott busz utasait a tűzoltók csak lángvágóval tudták kiszabadítani. A sérülteket a mentők kórházba szállították. Csodával határos módon sértetlen maradt egy csecsemő abban a balesetben, amelynek két halálos áldozata is volt, s amely tegnap reggel 7 órakor történt a 3-as főközlekedési út Borsod megyei szakaszán, Bükkábrány térségében. Trabant és egy Wartburg ütkö­zött össze. A Trabant vezetője, a 21 éves E. Gergely és a Wartburg utasa, a 29 éves L. Já­­nosné a helyszínen meghalt. Három felnőtt állapota súlyos, a negyedik, eszméletét vesz­tett sérültről a további röntgenvizsgálatok után derül ki, hogy van-e koponyasérülése. A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja. Halálos kimenetelű közlekedési baleset tör­tént délután Budapesten, a III. kerületben is, a Szentendrei út és a Mátyás király út keresz­teződésében, ahol két személygépkocsi ütkö­zött egymással. A karambol következtében az egyik jármű két járókelőt elgázolt. Egyikük a helyszínen meghalt, a másik gyalogost a mentők súlyos sérülésekkel szállították­ kór­házba. A tegnapi feketekrónika gyermekbal­esete: egy kisfiút is elütött egy­ autó Angyal­földön a Röppentyű utcában. Őt a Heim Pál Kórházba szállították koponyasérüléssel. Két halott és sérültek - és ez csak az egyik helyszín - az M3-ason Fotó: NEUBAUER RUDOLF Egy közelmúltban elvégzett felmérés szerint a sorkatonák húsz százaléka fogyaszt kábítószert. Mielőtt jól elvernénk a port a hadseregen, tényként kell megjegyezni, a katonák többségükben a civil életből importálják a bajt. Persze a tény ettől még tény marad, s jóllehet a honvédség vezetői minden tőlük telhetőt megtesznek a gond orvoslására, okkal vetődik fel a kérdés: kit terhel a felelősség, ha egy szolgála­tot teljesítő honvéd kábítószeres állapotban okoz balesetet? - Ilyen esetekben - akárcsak a civil életben - az okozót terheli a felelősség - nyilatkozta lapunknak dr. Gyenes Klá­ra­, a Honvéd Vezérkar jogi és igazgatási irodájának jogi osztályvezetője.­­ Egyébként a honvédségnél eddig nem fordult elő olyan baleset, amelynél az okozó kábítószer ha­tása alatt állt. Az eltávozás után visszaérkezett katonák csak egy bizonyos idő után kerülhetnek szolgálatba. - Vagyis kizárt, hogy valaki benarkózva okozzon balesetet? - Persze előfordulhat, hiszen a kábítószert bárki elrejt­heti. Ha a katona bódult állapotban balesetet okoz, a tör­vény szerint teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik. - És a honvédség? A testület nem számít munkáltatónak? - De igen, mint veszélyes üzem felel is a katonáért. Pél­dául ha közúti baleset során polgári személy autója sérül, a honvédség teljes anyagi felelősséggel tartozik a károsult­nak. Más kérdés, hogy később behajtja az összeget a káro­kozón. Ugyanez a helyzet, ha a sorkatona kábítószeres álla­potban összetöri a laktanya berendezését. Ő a felelős, még­pedig, szándékos károkozásért. -És ha esetleg lövöldözni kezd? - Nem tud! A sorkatona csak szigorú feltételek alapján, a szolgálati szabályzat által előírt esetekben juthat fegyver­hez. Akkor viszont - a fegyver átvétele előtt - alapos felké­szítésen, orvosi ellenőrzésen vesz részt. (FÁBIÁN) Nagykörút, a szokásos délutáni csúcsforgalom. Mindkét sávban ara­szolva vánszorognak az autók. Egyszer csak kiugrik a hátunk mö­gött reflektorozó, dudáló csodakocsi tüneményesen ifjú vezetője a kor­mánykerék mögül, előreszalad, és beordít a leeresztett üvegű ablakon: „Hé, fater! Ne aludj! Tűzzél át a külső sávba!" Nagy nehezen szót fogadunk. És láss csodát, meglódul az autósor, a belső sáv pedig moz­dulatlan. Mire ott is ballagni kezdenek az autók, már a visszapillan­tó tükörből látjuk: jó néhány villanyrendőrrel megelőztük azokat. Nem véletlenül: a sürgető pilóta meseautója lesilladt... KRESZ-Isten büntetése... GARAI TAMÁS BEKERÍTVE Emberketrecek épülnek a Római-kempingben, írtuk meg éppen egy héttel ezelőtti számunkban. Akkor beszámoltunk róla, miféle új módi szerint húzza fel a kerítését egy-két lakó. Az újabb fejlemények szerint a bérlőknek le kell bontaniuk a nádfalakat. A kempinget többségében holland, francia, osztrák, no és magyar vendégek látogatják. V­an, akinek annyira megtetszett a hely, hogy kerek egy évre bérel itt parcellát a lakókocsijának, akár a telet is itt töltheti 120 ezer forintért cse­rébe. Új vendégek is érkeztek az idén, köztük egy kaliforniai hölgy. Beköltö­zésével furcsa változáson ment át a kis terület, szinte elbarikádozta magát a vasvázra felhúzott majd két méter magas nádfüggönnyel. Feltehetően azért építette a nádfalat, hogy ne zavarják a pihenésben a bámészkodók, s ha őt nem is zavarja senki, a többi kempinglakónak nem tetszik a dolog. Mint Csillag Gábor, a kemping vezetője mondta, nála ugyan nem panaszkod­tak személyesen, de azért hallotta, hogy egyesek felháborodtak. Talán joggal is, hiszen a hölgy példáját még négy bérlő követte, így egymást érik az óriási fák alatt a nádfalak. Egyikőjük sem kapott engedélyt a magas kerítésekre, viszont nincs szabály sem, ami megtiltaná - magyarázta nehéz helyzetét az igazgató. Ed­dig is építettek maguknak kerítést a vendégek, de ezek általában alacsony drót­vagy fakerítések, több helyen pedig élősövénnyel vették körbe a birodalmukat. Az igazgatót - a Kurírban megjelent cikk hatására - utasította a felettese, hogy oldja meg a helyzetet. Még ez előtt levelet küldött Csillag Gábor az öt érintett­nek, hogy bontsák le a kerítéseket legkéső­bb ennek a hétnek a végéig. Egyelőre húzódoznak a bérlők, de az igazgató sem enged. Azt mondta, ha nem lépnek a vendégek, a kemping kénytelen lesz felbontani velük a szerződést. V. CS: Csak könnyedén, lazán Az RTL Klub hűséges nézőit egy hónapja a ,Jó reggelt!” házigazdái közt az Ablakból és ,a Tízóraiból jól ismert Szily Nóra (is) köszönti. A minden hétköznap reggel fél héttől kezdődő magazinműsor há­ziasszonyával a váltásról és az új munkáról beszélgettünk. - Eddig az MTV 1-es csatorná­ján láthattuk, ahol műsorvezetőként jóval kevesebb könnyedséget enged­het meg magának az ember. Nem zavarta a változás? - Nem, mert ebben a műsor­ban felszabadultabb, humorosabb lehetek. Itt nincsenek azok a kö­töttségek, amelyekre eddig figyel­nem kellett. A kamerák előtt csak önmagamat kell adnom, és sem­miféle idegen attitűdöt nem kell magamra erőltetnem, így például nem azért varrok a sakk­ vendé­günk hasára gombot, mert ezt kell tenni, hanem mert akkor éppen kedvem van ehhez. A Jó reggelt! témáiban könnyed, laza, úgyhogy el sem képzelhető a humor vagy a gesztusok szabadsága nélkül. - A közeljövőben egy picit meg­változik a műsor. Csak nem stílusá­ban alakul át? - Nem, maradunk a rövid, po­litikamentes blokkoknál. Az újí­tás csak tovább színesíti az adást. Terveink közt szerepel, hogy rö­vid reggeli tornát sugárzunk Bé­res Alexandrával, s többek közt érdekes gazdasági összeállítással szolgálunk nézőinknek. Tovább­ra is rengeteg aktuális kulturális programot fogunk ajánlani. - Milyen együtt dolgozni Alföldi Róberttel és Novák Péterrel? - Remekül kiegészítjük és kor­dában tartjuk egymást. A két fiú személyiségem azon jegyeit hívta elő, amelyek eddig rejtve marad­tak a tévénézők előtt. Eleinte ugyan tartottam tőlük, hiszen tudtam, mindketten „komplett őrültek”. De szerencsére nagyon jól kijövünk egymással, ami azért sem elhanyagolható, mert nem mindegy, Ifivel üli végig az ember a két és fél órás adásidőt. M. L. Fotó: TOROCZKAY CSABA ITTHON 3 H­olló a hollónak Lassacskán bebizonyosodik, hogy a titkosítások fran­cot sem értek, hiába iparkodott veszettül az előző tit­kosszolgálatokat felügyelő miniszter, Nikolits István, hogy minden kezébe kerülő iratot elzárjon néhány évtizedre a nyilvánosság elől. Utódja, Kövér László és csapata most ugyanis beletúr a hét lakattal védett ládafiába, s megvizsgálják, jogosan zárták-e el a dossziékat ország-világ elől. Szóval nagyot hibázott az előző kabinet, mert elő­ször is, amit nem akartak megőrizni a nyilvánosság­nak, azt le sem kellett volna írni. De ha már jelentések születtek, hát a választások utáni éjszakán tüzet rakhat­tak volna a minisztérium udvarán, ahogyan a mozgal­mas előéletű leányka teszi az esküvő előtti éjjelen, aki a lángokba vet minden kompromittáló levélkét, hót kivágott szívecskét, lepréselt falevelet, nyírfaágat. Ám mit is beszélek, a politikus nem olyan, mint a kika­pós, de lelkiismeretes menyecske, akinek a becsületén folt esik, és aztán álmatlanul hánykolódik az ágyában, ahogyan az emlékek kínozzák. A politikus a jövőbe ve­ti bizakodó tekintetét, ahogyan Nikolits is, aki a titko­sítások felülvizsgálatával kapcsolatban kijelentette a Kurír szombati számában: „...szeretném az egykori elő­dömet, így a témában igazán bennfentes Boross Pétert idéz­ni: a hatalom nem örök. Ezt éppen az Antall-Boross-kor­­mán, majd a mi példánk igazolja a legjobban... ” Érdekes okfejtés, csak az hiányozna ennek az or­szágnak, hogy ez a logika gyakorlattá váljon. Bár van realitása a gondolatnak, hiszen roppant idilli lenne egyből a világ, ez takargatná amaz szennyesét, aztán a kormányváltás esetén viszont, hiába, kéz kezet mos, egy brancs lenne mindenki, ahol politikus politikus­nak nem vájja ki a szemét. Valahogy úgy, ahogyan a nyaralás alatt az életbe belekóstolt barátnők, akik ősszel szent esküvéssel fo­gadják, hogy hallgatni fognak a másik kalandjairól, tőlük senki meg nem tudja, hogy kivel, mivel, hány­szor. .. Ám mielőtt a politikusok követnék példájukat, gondoljanak arra, hogy hiába némák a lányok, ettől nem nyerik vissza szüzességüket, sőt előbb-utóbb az emberek sutyorogni kezdenek a hátuk mögött, hogy bizony, bizony micsoda ordas kurvák is ők. KOVÁCS L. OLIVÉR Mind több hajléktalan Éppen egy hete nyilatkozott a Kurírnak Harrach Pé­ter szociális és családügyi miniszter. Akkor azt mond­ta: a hajléktalanok helyzete sokat javult, súlyos gond nincsen. A Fővárosi Szociális Központ igazgatóhelyet­tese, Bognár Szabolcs ezzel szemben úgy véli: semmi sincs rendben. Budapesten öt-hétezer hajléktalan él, de csak négyezer ágy áll a rendelkezésükre. Ezek egy része átmeneti szállás, a többség azonban csak éjjeli menedékhely. Tavaly a Fővárosi Önkormányzat összesen 57 szükséglakást tudott adni, de egyetlen új szociális bérlakás sem épül. A hajléktalanok száma egyre nő: az állami gondozásból kikerülő fiatal felnőt­tek képtelenek megfizetni a drága albérletet, és ma már munkásszállók sincsenek, sokan kerülnek az utcá­ra a felhalmozott és kifizethetetlen tartozások miatt, s az évi 25 ezer válás ötöde is úgy végződik, hogy az egyik fél fedél nélkül marad. Harrach Péter szerint azonban a krízis véget ért, bár a hajléktalanok ügyével folyamatosan kell foglal­kozni. Most vannak olyan szociális gondok, amelyek sokkal égetőbbek, s azokkal kell törődni. A miniszter elismeri: a folyamatosan növekvő létszámmal az ellátás nem tud lépést tartani, ezért nem szabad megállni, de a kérdésnek pillanatnyilag nincs elsőbbsége. Bognár Szabolcs szerint ez elég szomorú, mert, ahogy ő fogal­maz: „ez azt is jelenti, hogy bár legfőbb érték az em­ber, de nem minden ember’. N. SZ.

Next