Kutas Népe, 1982. december (8. évfolyam, 1-12. szám)

1982-06-01 / 6. szám

A TANÁCSÜLÉSRŐL JELENTJÜK: Takarékos, kiegyensúlyozott a tanácsi gazdálkodás Meggyorsult a lakossági ügyintézés Az 1981. évi pénzügyi gazdálkodásról és a személyi­­ változások révén megerősödött szakigazgatási szerv működ­­­zt­ésének eddigi tapasztalatairól tárgyalt május 26-i ülésén­­ Székkutas községi tanácsa. Ezt követően Fejes Sándor ta­nácselnök a korábban hozott határozatok végrehajtását is i­s­mertette, és a tanácstagok előző ülésen elhangzott javasla-­­­tai ügyében tett intézkedésekről adott jelentést. A tanács­­i ülésen részt vett és felszólalt Ternai László, a szentesi já-­­­rási hivatal pénzügyi osztályának vezetője.­­ Egyöntetű volt a vére­­lesztését szolgáló célkitűzé-­­ mény, hogy a múlt évi ta­nácsi gazdálkodás kiegyen­súlyozott, minden területen érvényesült a takarékosság­ra való törekvés. A meg­fontolt tervezést bizonyítja, hogy év közben nem kellett a költségvetésben számotte­vő módosításokat végrehaj­tani. A lakosság, valamint a tsz és a községben mű­ködő gazdasági szervezetek mind erőteljesebben segítik társadalmi munkával és egyéb módon a község fej­é pénzügyi tervek végre­hajtásával kapcsolatban em­líthető, hogy az 1981. év gazdálkodásának pénzma­radványából 656 ezer forin­tot csoportosított át a ta­nács év közben az 1981-es esztendőben. Ebből jutalma­zásra 75 ezer, közvilágítás korszerűsítésére 100 ezer, röplabdapálya felújítására 100 ezer forintot fordítottak. Községfejlesztési alapra 240 ezer forintot tartottak fenn, mely a célcsoportos lakások beruházásánál került fel­­használásra. A fennmaradó 141 ezer forintot oktatási, egészségügyi és közművelő­dési célokra osztották el. Az árintézkedések következ­tében (a növekvő kiadások ellensúlyozására) a felsőbb tanácsi szervek 551 ezer fo­rint póthitelt adtak a ta­nácsnak. Ebből az öregek napközi otthonának a be­rendezésére 200 ezer forin­tot fordítottak. A megyei tanács 935 ezer forint fel­újítási keretet biztosított községünk részére. Ezt az összeget 1981-ben az aláb­­biak­ szerint használták fel: sek megvalósítását Tavaly 1 millió 600 ezer forint ér­tékű volt ez a támogatás, amelynek csaknem egyhar­­mada az Új Élet Tsz tag­jainak, szocialista brigádjai­nak a társadalmi munkájá­ból származott. A község társadalmi­­ összefogásának kiemelkedő szervezője a népfrontbizottság, s mind hatékonyabban kapcsolód­nak ebbe a tevékenységbe az ifjúságot mozgósító KISZ-szervezetek. öregek napközi otthonának az épületfelújítására 723 ezer forintot, a Vörös Hadsereg utca 30. szám alatti szolgá­lati lakás felújítására 135 ezer forintot és a művelő­dési ház villanyhálózatának a korszerűsítésére 77 ezer forintot fordítottak. Utóbbi­val kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a hálózat fel­újítási munkálatai áthúzód­tak 1982-re, mert a kivite­lező tavaly nem tudta azt befejezni. Több mint 400 ezer forintot kell még erre a hálózati felújításra fordí­tani az idén. A tanácsülés az 1981. évi pénzügyi tervek végrehajtá­sát az alábbiak szerint hagyta jóvá: a költségvetés összege 9 millió 846 ezer fo­rint bevétellel és 9 millió 166 ezer forint kiadással; a fejlesztési terv végrehajtása 4 millió 84 ezer forint be­vétellel és 3 millió 300 ezer forint kiadással­­zárult. Az 1981. évi fejlesztési pénz­­maradványt, a 784 ezer fo­rintot az egészségház építé­sének a megkezdéséhez tar­talékolják, létesítéséhez, csak akkor, ha megvannak hozzá a reális feltételek. Az ülésen Fejes Sándor tanácselnök­­ tájékoztatta a megjelenteket a fontosabb intézkedések végrehajtásá­ról, az előző tanácsülésen és más fórumokon elhangzott lakossági javaslatok sorsá­ról. Elmondotta, hogy elké­szült a község vízhálózatá­nak építési terve. Ennek megfelelően már 5 utcában bővítették a hálózatot. Fel­újítják az ABC-áruház előt­ti üzemképtelen kerekes ku­tat is, amit már évek óta kértek a környék lakói. Az Új Élet Tsz karbantartó szocialista brigádja vállalta, hogy társadalmi munkában felújítja, üzembe helyezi a kutat. Több javaslat ügyé­ben tett intézkedésről is be­számolt még az elnök, majd a vb-titkárnő előterjesztése alapján a tanácsülés elfo­gadta Horváth Sándor fog­orvos községi fogorvossá történt kinevezését, aki ez év szeptember 1-i hatállyal tölti be Székkutason ezt a munkakört. Teljesül tehát a székkutasi lakosság több éves kívánsága, hogy legyen a falunak önálló fogorvosa. Póthitel és felújítási keret a Van mit jobbítani A második napirendi pont tárgyalásakor a tanács szak­­igazgatási szervének a mun­kájával foglalkoztak, amely — mint megállapították — javuló tendenciát mutat. A tanácsi apparátus megerősí­tése (Gombos Gabriella sze­mélyében új vb-titkár van a szakvezetés élén), s az apparátuson belüli munka­körök jobb elosztása révén gyorsabb, kulturáltabb lett az ügyintézés, eredménye­sebb a tanácsi szervek, in­tézmények gazdasági mű­ködtetése és szorosabb a tanács, valamint a lakosság közötti kapcsolat, j­obb a különböző társadalmi szer­vekkel az együttműködés. Jelentős segítséget kap a szakigazgatási szerv a me­gyei tanácstól, valamint a járási hivataltól. A napirendi pontok té­máihoz iöi­ben hozzászóltak. Témás László, a járási hi­vatal képviseletében ele­mezte községünk 1981. évi pénzügyi gazdálkodását, s az eredmények elismerése mellett néhány bíráló meg­jegyzést is tett. Elmondotta például, hogy a jövőben még jobban kell koncentrál­ni az alapellátásra, amely a múlt évben a kultúra, az egészségügy és a szociális feladatok terén nem a leg­jobban sikerült. Nem lehe­tünk elégedettek a beruhá­zások, felújítások, karban­tartások ütemével sem. El­húzódott például a célcso­portos lakások felépítése, a művelődési ház felújítása (mindezt kapacitáshiány okozta. A szerk.). Ternai László ezután javasolta, hogy az egészségügyi kom­binát megépítésére szánt fejlesztési pénzmaradványo­kat helyezze el a községi tanács a megyei kölcsön­­alapba, ami azért is előnyös, mert az elhelyezett összeget bármikor ki lehet venni. Megfontolt tervezés Őze Sándor igazgató az iskolai oktatás nehézségei­ről, szervezési gondjairól beszélt. Még mindig kevés a hely a növekvő­­gyermeklét­számhoz. Több pedagógus kellene. Nem rendelkeznék elég túlórakerettel. Kocsis Imre javasolta, jelöljenek ki utcafelelősöket a környezet­­védelemhez. Kérte, hogy a felajánlott társadalmi mun­kához időben végezzék el a műszaki kijelölést. Gombos Ferenc megemlítette, hogy az anyag- és élelmiszerárak emelkedése nehezíti az in­tézmény gazdálkodását. Waltner Lászlóné az ötna­pos munkahét óvodai sze­mélyi gondjairól szólt. Még egy óvónőre lenne szüksé­gük. Labozár János a teme­tő területének elhanyagolt­ságára hívta fel a figyel­met. Felszólalt az ülésen Mucsi András, a községi pártbi­zottság titkára is. Elmon­dotta, hogy amikor a tanács pénzügyi és fejlesztési ter­veit készítették, alaposan meghányták-vezették a fej­lesztés lehetőségeit. Felül­vizsgálták azokat a felettes szervek is. Szigorúan ellen­őrzik a tervezés számait, azok realitását. Természete­sen ezekbe a tervekbe be­lefoglalták a lakosság véle­ményét, hasznosítható ja­vaslatait. Gombos Gabriella vb-tit­­kár az olajtüzelés csökken­tésére tervezett intézkedése­ket ismertette. Elmondotta, hogy ez évben 25 olajkály­hát kapcsolnak ki a fűtés­ből a tanács és az intézmé­nyek egyes területén. 1985- ig minden közintézményben megszüntetik az olajkályhá­val történő fűtést. Az óvoda központi fűtését 1983-ra ter­vezték. Végrehajtásával 18 olajkályha szabadul­­ott fel. Összefoglalójában több kérdésre válaszolt a tanács­elnök, majd az egészségház felépítésével kapcsolatban hangsúlyozta: nagy szüksége van a községnek erre az objektumra, de nem lehet felelőtlenül hozzákezdeni a Módosították a helyi építésügyi előírásokat Az illetékes minisztériu­mok és más felsőbb szervek együttes irányelve alapján, tanácsrendeletben kell sza­bályozni az állattartásra szol­gáló melléképületek elhe­lyezésének védő távolságát. A székkutasi tanács úgy ha­tározott, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok haszno­sabb működése érdekében módosítja a fenti követel­ményekhez igazodó helyi építésügyi előírásokat. Ezt a módosítást a legutóbbi ta­nácsülés az alábbiak szerint hagyta jóvá: Egyes melléképületek a la­kótelkeken az újabb rendel­kezések szerinti védőtávol­ságok megtartásával helyez­hetők el. A védőtávolságokat a szomszédos telek lakóépü­lettel beépíthető területétől (építési vonaltól) kell meg­tartani. Védőtávolság a lakóépület­től: góré és magtár esetében 10. kisállat (baromfi, házi­nyúl, nutria, stb.) ketrecénél 8, juh, kecske, sertés, ló, öszvér, szamár, szarvasmar­ha alja, kifutója esetében 14, a szálastakarmány elhelye­zésénél pedig 20 méter le­het Ugyanezek az építmé­nyek (szálastakarmányra nem vonatkozik) a fenti sor­rend szerint ásott és furt kúttól 2-2, és 5 méterre csatlakozó vízvezetéktől kerticsaptól 1 méterre áll­hatnak. A védőtávolság negyedré­szével csökkenthető a , saját használatú és tulajdonú la­kó- és üdülőépület esetén továbbá belterjes technoló­gia alkalmazásakor. A védőtávolságok betartá­sán túlmenően az alábbi elő­írásokat is figyelembe kel venni. Az állatkifutó az építési vonaltól illetve a telekhatár­tól 3 méteren belül nem he­lyezhető el. A zártkertben — külterületi földrészleten — ahol az állattartási lehetőség fenn­áll, a gazdasági épüle­ten (szerszámkamra, gyü­mölcstároló, stb.) kívül egy épülettömegben helyezhetők el az állattartás célját szol­gáló helyiségek. A fentiekre vonatkozó ren­delet 1982. június 1-től lé­pett hatályba. Mennyi lesz a közműfejlesztési hozzájárulás ? Az állami beruházásban végzett közművesítés, valamint az út- és járdaépítés költségének bizonyos részét a vonat­kozó rendelkezések értelmében a közvetlenül érintett te­lektulajdonosok egyszeri közműfejlesztési hozzájárulás cí­mén fizetik be. Mivel községünk 1982. évi tervében szere­pel a vízhálózat bővítése, villanyhálózat-fejlesztés, vala­mint járdaépítés és úthálózat-korszerűsítés, a vb javasla­tára a községi tanács ülése jóváhagyta az egyszeri közmű­fejlesztési hozzájárulás mértékét. Eszerint a vízhálózat épí­téséhez 3 ezer, a villanyhálózat fejlesztéséhez 1500, a jár­daépítéshez 1500 és az útépítéshez 4 ezer forint hozzájáru­lást kell befizetni. Szennyvízbekötés esetén az egyszeri közműfejlesztési hozzájárulás összege 5 ezer forint. Műszakonként 80 hektár kultivátorozás a napraforgó-ültet­vényen. Jó teljesítmény. Lehet hajtani a C/1-es táblán, ahol Manczman Istvánt láttuk. Mint mondta: váltótár­sával, Baranyi Jánossal igyekeznek jó munkát végezni két műszakban. A lakosok kérték , intézkedtek Községünkben mind a pán-,­ mind az állami és társadalmi szervek nagy figyelmet fordíta­nak a dolgozók gyors és pon­tos tájékoztatására, a különbö­ző fórumokon elhangzott köz­érdekű bejelentéseik kivizsgálá­sára. Amikor például a falugyű­lésen kifogásolták, hogy nem jó a vasúti átjáró hangjelzése, na­pokon belül jelentette a tanács a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak, amely megtette a szüksé­ges intézkedéseket. A január végi tanácsülésen Balogh Jánosné tanácstag kérte, hogy a Kakasszéken levő nor­­tonkutat vizsgált­assák felül. Az intézkedés kapcsán Juhász Nagy János vásárhelyi kútfúró mester jelentkezett, hogy ő társadalmi munkában elvégzi a kakasszéki nortorkút felújítását. Ez év jú­liusában tudja elvégezni, de kérte, hogy a tanács időben biztosítsa számára a kút felújí­tásához szükséges anyagot. Kocsis Imre tanácstag válasz­tói nevében tette szóvá, hogy szükséges volna a Béke és a Kun Béla utca kereszteződésé­nél buszmegállót kijelölni. Ju­hász Sándorné tanácstag viszont kifogásolta, hogy Szőkehalom­nál, a 47-es főút melletti busz­megállónál nem állnak meg sem a távolsági, sem a helyi járatú autóbuszok. Ez ügyben a tanács szintén intézkedett. Helyszíni bejárást hívott össze, de újabb megbeszélés szükséges még a kérések kielégítő teljesítéséhez. Kenéz Mihály tanácstag javasol­ta, hogy a fenyves mellé he­lyeztessen el a tanács három pihenőpadot. A javaslatot jogos­nak ítélték meg. A padokhoz szükséges anyagot biztosították, s így azokat rövidesen kihelye­zik. (Valószínű, ez már meg is történt azóta. A szerk.) Növekedett az akciók száma Az úttörőtanács idei munkájáról i­yár eleje az iskolákban, a számvetés, az értékelés időszaka. Mérlegre teszik mindenütt a tanévben vég­zett munkát. Még akkor is, ha a jók között a rossz is előfordul. Székkutason az 1981/82-es mozgalmi évben az úttörőtanács által szer­vezett akciók száma felül­múlta a tavalyit, sőt az aze­lőtti években szervezett programokat is. Érdemes rö­viden végig tallózni az el­végzett munkán. A fegyve­res erők napja alkalmából rendezett akadályversennyel nyitottuk meg a sorozatot. Minden állomáson egy úttö­rő, egy ifivezető és egy KISZ-es tevékenykedett. A magunk készítette díjak el­érték hatásukat, megörven­deztettük velük a győztese­ket. Már szeptemberben megalakítottunk három munkacsoportot, amelyeknek feladata munkánk segítése lett. A krónikás munkacso­port a faliújság díszítéséért és a jegyzőkönyv vezetésé­ért felel, a sportmunka-cso­­port segítésével bonyolódtak le a csapatszintű sakk, asz­talitenisz, kézilabda és lab­darúgó versenyek. Ennek a közösségnek a szervezésben ind­ul útjára a sport-totó is. Sajnos egy programjukat nem sikerült megrendezni ez a bűvöskocka verseny volt. A decemberi napok a tea­délutánokkal kezdődtek. A második félévünk pedig a Petőfi Sándor emlékverseny­re való készüléssel telt el. Az úttörőtanácsot pedig újabb feladat elé állítottuk, vállaltuk, hogy segítünk a csapatszintű tudományos, technikai úttörőszemle ve­télkedő szervezésében, meg­tartásában. A farsangi mu­latságok számunkra idejében elkezdődtek, a kulturális se­regszemle is kezdett a kör­münkre égni. Ekkor egy jó ötlet támadt bennünk, hogy a falu lakóinak műsoros dé­lutánt szervezünk a szülői munkaközösség segítségével, az­­ elhatározást tett követte és sokáig emlékezetes ma­rad úttörőknek és nézőknek ez az esemény. Márciusban a komplex tanulmányi ver­seny kötötte le erőnket, gyorsan elérkezett az ápri­lis is, a hónap végén ért bennünket a legtöbb mun­ka. Elhatároztuk, hogy a má­jus 1-i felvonuláson meg­lepjük az őrsvezetőket, faj­­titkárokat, és a tanár veze­került, sőt ezeken a progra­mokon kívül társadalm munkákat is végeztünk. A csapatföldön munkálkod­tunk. Ezenkívül szerveztünk faluszépítési akciókat is Majdnem elfelejtettem, hogy az ősszel és tavasszal , számtalan sportversenyen­­ erőnkhöz megfelelő támoga­tást nyújtottunk, így öröm­mel írhatom le, hogy az úttörőtanács szervezésében rendezett programok, akciói 95 százaléka megvalósult Sajnos egy-két hiba most is becsúszott, de reméljük hogy az elkövetkezendő tan­évben sikerül kiköszörülni a csorbát. Végül csokorba gyűjtöt­tem azokat, amelyekre büsz­kék vagyunk. Az ifivezetők az úttörőtanács, a két KISZ-alapszervezet jó kap­csolatát említeném először. De szép iskolánkat is em­líteném. A csapatfalunkkal sem szégyenkezhetünk. Büsz­kék vagyunk a nagy torna­termünkre, amely nemcsak községi viszonylatban a leg­nagyobb, hanem szerintünk a legszebb is. Dicséretes az iskolai és az úttörőcsapat sportmunkája, amelyből ki­emelni kézilabda csa­patunkat, amely már három éve járási bajnok, s második alkalommal megyei győztes. Nincs szégyenkeznivalónk a tudományos és technikai út­törőszemle járási verse­nyén elért helyezéseinkre. Az oroszosok megnyerték ezt a vetélkedőt, a megyein pe­dig harmadikok lettek. A társadalomkutatók, a járás­ban ezüstérmet szereztek. A matematika versenyben egy második helyet szereztünk, sőt a járási szavalóverse­nyen ugyanez a kislány a dobogó legmagasabb fokára állhatott. A járási Kazinczy versenyen elért első és má­sodik hely is kiemelkedő tel­jesítményt tükröz. Büszkék vagyunk a hároméves iro­dalmi színpadunkra, arra, hogy a megyei jó tanuló, jó sportoló versenyen harma­dik helyezést ért el egyik tanulónk. Így leírni talán könnyebb volt, mint vala­mennyi programot megvaló­sítani, de jóleső érzéssel te­kintünk vissza az idei tan­évre is, mert sok emlékeze­tes órát, napot jelentett va­lamennyi tanulónak. TÓTH MÁRIA az úttörőtanács titkára

Next