Kutas Népe, 1983. december (9. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

Félév az iskolában Talán már el is felej- 1,1­i­­tették a gyerekek —­ amikorra ez az írás megjelenik — a félévi eredményüket. Hiszen most már az év vége került elő­térbe. Azonban nem mehe­tünk el szó nélkül a félévi eredmények­ mellett, mert alapjait képezi az év­­ végi minősítésnek. Ezért kértük meg Őze Sándort, az általá­nos iskola igazgatóját, hogy ér­tékelje az eltelt időszak pedagógiai eredményeit. — Először talán szólnék az óvodai tapasztalatokról. A személyi feltételek biztosí­tásával az óvodai nevelő-ok-­l­tató munka zavartalan. A he­lyi sajátosságokat, körülmé­nyeket figyelembe véve ugyan adózott nehézségünk. Közülük is az első helyre kí­vánkozik, hogy Bubela Ist­vánná helyére Víghné Szen­ti Katalin pályakezdő óvónőt kellett állítani. Szerencsére rövid idő alatt sikerült a gyermekeket is kezdeti ne­hézségeken átsegítenie és az idősebb, tapasztaltabb kolle­gáktól való segítségkéréssel igyekezett a fiatal kartárs­­nő eleget tenni feladatainak. Különösebben új feladatokat az első félév nem jelölt szá­munkra. Az előző év tapasz­talatait figyelembe véve, az elért eredményekre támasz­kodva törekedtünk a minél tökéletesebb munkára. Tevé­kenységünk középpontjába továbbra is az anyanyelvi és a testi nevelés feladatainak végrehajtása áll. Óvónőink különös figyelmet fordíta­nak a hátrányos nyelvi kör­nyezetből jött gyerekekkel való foglalkozásra. Tovább javítottuk az iskolai előké­szítést, különös tekintettel voltunk a közösségi életre és magatartásra, az erkölcsi tulajdonságok megerősítésé­re. Az óvodai ünnepeken jó lehetőség nyílott a közösség formálására. Ez természete­sen nagy tapintatot és fel­­készültséget kíván az óvó­nőktől. Az iskolai életre való felkészítésért is sokat tesznek az óvónők. Nem kis feladat a felzárkóztatás, hi­szen elég sok gyermek csak az utolsó évben kerül óvo­dába. Az iskolai nevelő-oktató munkát értékelve az igazga­tó többek között elmondotta, hogy az 1982/83-as tanév el­ső félévben is sokirányú pe­dagógiai tevékenység folyt az iskolában. Elsősorban a tanulók aktivizálása, moti­válása, önállóságra nevelése, folyamatos ellenőrzés, érté­kelés, a helyes pályaválasz­tás, együttműködés a köz­­művelődési intézményekkel, a családdal, az egészségügyi szervekkel és a gazdasági egységekkel határozta meg a nevelőtestület munkáját. Mint minden éven egyen­rangú feladatként szerepel a hátrányos helyzetű, gyenge tanulók segítése, és a tehet­séggondozás is. Az oktatáso­­hoz szükséges feltételeket igyekeztek biztosítani. Tö­rekedtek a korszerűségre, bár koránt sincs meg min­­den, ami a zavartalan okta­táshoz szükséges. Sikerült megvalósítani a kabinet­rendszerű oktatást. Szépen gazdagodtak a szaktanter­mek. Az ötnapos munkahét bevezetése szerencsére a köz­ségben nem okozott gondot. Az órarend összeállítása sem ütközött nehézségbe, s álta­lában kevés tantárgy került a hatodik órára. Nagy gon­dot fordított az iskola a ta­nulók szabadidős tevékeny­ségére is. Szombaton műkö­dik tánc, báb és csillagásza­ti szakkör az iskolánál. Az úttörőcsapat pedig túrát szervezett — tavasszal erre még több lehetőség nyílik. A tanulmányi munkáról szóló értékelésből megtud­hattuk, hogy az iskola 280 tanulójából 22-en buktak meg. Ez elgondolkodtató, hiszen a felsőtagozatból 16- an nem feleltek meg a mini­mális követelményeknek. Pedig a tanítási órák ko­molysága, színvonala sokat javult ebben az évben. A nevelők sokat korrepetáltak, a rászoruló gyerekeknek se­gítséget nyújtottak. Sajnos a tanulók egy része ezt a le­hetőséget nem használta ki. A nevelőtestület úgy gondol­ja, hogy az elégtelen osz­tályzatnak egyes tanulók­nál meggyőző ereje lesz és év végéig sokkal komolyabb kitartóbb és tervszerűbb munkára ösztönzi a gyereke­ket. Nem a készség tantár­gyakkal van baj, hanem a matematikával, a fizikával, a magyarral, az orosszal, a történelemmel, amelynél az értelmi erőt kell jobban igénybe venni. Egyébként a tanárok megindokolták, kit miért kellett megbuktatniuk. Hangsúlyozták, hogy keve­sebb volt a gyenge képessé­gű, a rossz jegynél inkább a hanyagság, a nemtörődöm­ség játszott szerepet. Sőt ezek a tanulók ,,menekül­nek” a tanári segítségnyúj­tás elöl is. A gyenge tanu­lók nagy többsége, ha nem is veszélyeztetettek, de hátrá­nyos helyzetűek, s a szülők nem is mennek a hívó szóra, a legtöbbször a családláto­gatás sem jár mindenütt eredménnyel. És napközi rafiája általában jó, bár a feltéte­lek korlátozottak. Az előző évekhez hasonlóan gazdag úttörőprogramot sikerült megvalósítani. Nagy tömege­seket megmozgató csapat­szintű szavaló és mesemon­dó versenyt rendeztek, a já­rási seregszemlén bronz- és ezüst-oklevelet szereztek a község tanulói. Emlékezete­sek maradnak a különböző ünnepségek, amlyre nagy fi­gyelmet fordítottak, hiszen alkalmasak az osztályközös­ségek összekovácsolására, az önállóságra nevelésre. Az úttörőtanács a munkáját jól végzi. A sportban sincs meg­állás. A tanulók jelentős há­nyada részt vesz a tömeg­sport foglalkozásokon. Több körzeti és járási szintű ver­senyen álltak rajthoz. A lab­darúgás kivételével ezeken a rendezvényeken kiválóan szerepeltek. A kézilabdások még mindig a járás legjobb­jai. — Mindent összegezve a mostani tanév jól indult, a fentebb elmondott gondok ellenére, ha jól állunk a talpunkon — elsősorban ha az oktatás terén következe­tesek leszünk — reményked­hetünk, hogy jó évet zárunk — mondotta befejezésként Őze Sándor, az iskola igaz­gatója. Mit játszanak a moziban? A József Attila filmszín­ház március.áprilisi műsora a következő: Március 17—18-án: A szűz és a szörnyeteg színes, ma­gyarul beszélő csehszlovák film. 20—21-én: Feltámadás I-II. Magyarul beszélő szovjet­ film. Dupla helyár! 24—25-én: Megáll az idő Színes magyar film. 27—28-án: Ben Hur I—II. Színes, magyarul beszélő amerikai film. III. dupla hely­ár! 31—április 1-én: Kéteshírű menyasszony színes szovjet film. 3—4-én: Dögkeselyű színes magyar bűnügyi film. II. helyár! 7—8-án: Szóljon a rock! Francia film. 10—11-én: Suli-Buli Ma­gyar film. 14—15-én: Vörös föld Ma­gyar film. 17—18-án: A festmény tit­ka Szovjet film. Előadások kezdete : hétköz­nap 6 óra, vasárnap 4 és 6 óra. KUTAS NÉPE A székku­tasi Új Élet Tsz pártvezetőségének üzemi lapja. Megjelenik havonta Szerkeszti: Raczúr István Kiadja a Cseri­gr­ád megyei Lapkiadó Vállalat. Szeged Tanácsköztársaság útja 10. sz. 6740 Felelős kiadó: Kovács László igazgató Szerkesztőség: Szeged. Sajtóház 6740 Szegedi Nyomda, Szeged. Bajcsy-Z,silinszky u 28. 6720 1983. III. 29. — 850 — Felelős vezető: Dobó József igazgató Nincs baj a határidővel Az építkezők­­ áldják a­ lei telet. Nem csoda, hiszel műárban éppúgy lehetet­olgozni, mint a tél több ónapjában. Ennek köszön­ete, hogy a gazdaság nagy­eruházásánál, a sertéstele­­pítésénél is nyugodtak s­zakemberek. Tető alatt 1 3,5 méter széles 63 méter asszú hizlalda felső képünk ikertestvére, a mellette­pülő, hasonló méretű épülő munkálatai is elkezdődtek március közepén a trágyáit vezető csatorna betonozó­­it végzik a munkások (k­l­­ípső képünk). Persze a tett ott sem állt meg a munka­­jzatbetonozás, falazás trkolás, a gerincszellőzők készítése az itt dolgozó­rigád feladata. Az építkezői­épe azt mutatja — s per­te az sem mellékes, hogy a vvezető, Blaskó János ig­y véli — semmi akadálya­inak, hogy itt már május­ban állatokkal népesüljön be a csarnok. A határidőt tehát tartják az építők, s mint alsó ké­pünk is mutatja téglahiány miatt nem kell ezután sem leállniuk. Hatalmas kamio­­nokon érkezik ugyanis Al­máscsermelyről a nagymé­retű falazóblokk. Akkor te­hát semmi gond? A rakodók szerint azért akad, mert a tégla minősége bizony nem a legjobb. Reméljük ez a kész épületeken nem fog meglátszani. Számot adott a sport Két év után ismét közgyűlésre gyűltek össze köz­ségünk sportkörének tagjai és szimpatizánsai. De örömmel üdvözölhettük vendégeinket is, így Kádár Jó­zsefet, a Szentes városi és járási Sportfelügyelőség ve­zetőjét, a helyi pártbizottság és tanács képviseletében megjelent Mucsi András párttitkárt. Paplukács János tiszteletbeli elnök elmondotta, hogy 37 évvel ezelőtt volt a Herbária-telepen ugyanezen a napon — február 26-án — alakult meg a sportkör. A két összejövetel között annyi a különbség, hogy akkor 20-an, most meg majdnem 200-an gyűltek össze. Majd Tóth Lajos elnök vette számba az eltelt két esz­tendő eredményeit. Először szólt a vezetőség munkájáról. Megállapította, hogy az előző beszámolóban feltárt hiá­nyosságokat ezen a téren sikerült kijavítaniuk, rendszere­sen üléseztek, javult a munkamegosztás is. A vezetőségi ülések vitatkozó légkörben zajlottak le, s ez a­ jobbítási szándékot tükrözi. Sajnálattal állapította meg, hogy a pár­toló tagokkal való kapcsolattartás 1982-ben igen gyenge volt, s ez a tagsági díj beszedésében jelentkezett. Kiemelte a propaganda munka hatékonyságát, amelyben nagy szere­pet játszott az Új Élet Termelőszövetkezet üzemi újságja. Játékos gond a labdarúgóknál A sportköri elnök ezután rátért a szakosztályi értéke­lésre. Először az egyesület legnépesebb­ közösségének ered­ményeit boncolgatta, a labdarúgókét. Elmondotta, hogy nemcsak a legnagyobb létszámot mozgatják meg, de ugyanakkor a legtöbb gondot is okozzák. Az utóbbi két esztendőben a megyei II. osztályban szereplő csapat több­ször megújhódott, megfiatalodott. Mire összerázódtak vol­na, jött a behívó. Előfordult olyan is, hogy szinte a teljes csapatot lehetett volna kiállítani a katonaidejüket töltő székkutasi játékosokból. Máshonnan sem tudtak annyi já­tékost igazolni, hogy ez ne éreztesse hatását. Kézenfekvő, hogy alulról felfelé kellett a hiányt pótolni. Ez pedig azt jelentette, meggyengült az ifjúsági, valamint a serdülő együttes. A felnőttek között pedig olyan fiatalok játszot­tak, akikre még ráfért volna a saját korosztályukban való szereplés. A gond ma sem szűnt meg, mert a tavaszi be­vonuláskor hárman távoztak, s mindössze egy játékos sze­relt le. Ugyanakkor a máshonnan igazolt leszerelők más­hová igazoltak. Ehhez járult még, hogy kevés és gyenge az utánpótlás. Behatárolt az iskolából való „merítés”. Mi lehet a kiút? Csakis a szakmai munka növelése, s a meg­felelő létszám biztosítása. De még egy fontos momentumra hívta fel­ a figyelmet az elnök, hogy számtalan olyan ko­rán kiöregedő labdarúgó van, akik még hasznos tagjai le­hetnének a megyei II. osztályban küzdő csapatnak. Bízik a sportvezetőség, hogy a labdarúgást szeretők és kedvelők összefogása az egyelőre veszélyes zónába elhelyezkedő csa­patot teljesítményre ösztönzi. A kézilabda szakosztály az utóbbi két évben reflektor­­fénybe került. Először is Juhász András helyét Szabó Já­nos testnevelő vette át a kispadon, majd az idén Varga Katalin kérte felmentését az ifjúsági csapat irányítása alól, így valamennyi munka Szabó János nyakába szakadt. Mondhatjuk úgy is, hogy 1982 a székkutasi kézilabda éve volt. Pedig hát több éven keresztül nem volt a községben testnevelő tanár és az utánpótlás nevelést teljesen a sport­körnek kellett átvennie. A felnőtt együttes kétszeres Kutas Kupa győztes lett. Egyszer diadalmaskodott az orosházi Béke Kupában. Az MNK-ban NB-s csapattal szemben ma­radt csak alól. A bajnokságban jó helyen végeztek és a megyei sportszerűségi versenyben is elsők lettek. A lét­szám pedig évek óta „kicentizett”. Egy-egy mérkőzésen mindössze egy-két cserejátékos áll a szakember rendelke­zésére. Az ifjúsági együttes több kupa győztese. Kétszer voltak megyei elsők, 81-ben Debrecenben a területi dön­tőn buktak el, de ami akkor nem sikerült az 82-ben Mátészalkán valóra vált, így községünkből második alka­lommal vehettek részt az úttörő olimpián. Sajnos, ebből­­ a jó utánpótlás csapatból mindössze ketten maradtak. A férfi kézilabdások a sok katonai bevonulás miatt szünetel­tették felkészülésüket. Az idén már jelentkeztek, még­pedig az orosházi Béke Kupán bronzérmesek lettek. A Kutas Kupa férfi tornán a második helyet szerezték meg és ezzel kivívták a március 26—27-én Túrkevén megren­dezésre kerülő országos KEVI Kupán való indulás jogát. Sikerek a tömegsportban A röplabda sportág meghonosodásában Szenti István szerzett kimagasló érdemeket. Sokan megkedvelték ezt a sportágat különösen nagy lendületet adott az a tény, hogy az I-es üzemegységben is megépült egy pálya. Évek óta kupákon, spartakiádokon eredményesen szerepeltek, több­ször voltak megyei elsők, sőt több megyés versenyeken is részt vettek. Legutóbb megnyerték a hazai környezetben rendezett kupát is. A bajnokságban szürkébben szerepel­tek a szegedi csapatokkal szemben. Az idén ismét a leg­esélyesebbek az országos TOT-kupán való részvételre. A tekések két évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy kupa­elfoglaltság mellett nem folytatják a szervezett bajnok­ságban való részvételt. Hegyi János vezetésével több siker részeseivé váltak. A nők közül ki kell emelni Ambruzs Ilonát, aki évek óta a legeredményesebb versenyző. Az asztaliteniszezők az elmúlt években kevesebbet hallattak magukról. A korábbi lelkesedés mintha alább hagyott volna. Ez mutatkozik abban is, hogy már az idén a házi bajnokságot sem rendezték meg. Az igazsághoz tartozik, hogy iskolai szinten sincs megoldva az utánpótlás-neve­lés. Amikor Vígh Viktor hazakerült, sokan reménykedtek abban, hogy a fiatalok között eredményes, nevelőmunkát folytat az asztalitenisz sportág tekintetében. A tömegsport munka az elmúlt két esztendőben ugyanazt a színességet és eredményességet tükrözte, mint korábban. A számtalan kitűnő eredményről, sikerről —, legyen az helyi, járási, megyei vagy országos —, rendsze­resen beszámoltunk. Ide kívánkozik a tornaterem jelentő­ségének hangsúlyozása. Mind az iskolai testnevelésben és sportban, mind pedig a községi versenysportban nagyon nagy előnyt jelent. Azonban a sok pozitívum mellett ter­het is okozott a községi sportkörnek. Ez egyrészt abban mutatkozott, hogy szinte percről-percre le van terhelve a létesítmény, s ez egy függetlenített ember munkáját is kitenné. Másrészről pedig a fedett létesítmény fenntartási költségét ugyanabból a költségvetésből kell fedezni, mint korábban, amikor még nem volt tornaterem. Tehát keve­sebb pénz jut a versenysportra. Pedig az Új Élet Ter­melőszövetkezet rengeteg gondot vállal át, s emellett 200 ezer forinttal támogatja a községi sportkört. Emellett a megyei sporthivatal és a JMEDOSZ Országos Központ is anyagi támogatásban részesíti. Jutalmazás Az elnök elmondotta még, hogy kitűnő a kapcsolat a helyi MHSZ-szel, az iskolával, s felhívta a figyelmet, hogy az idén lesz 35 éve annak, hogy elkészült a községi sport­telep első létesítménye: felavatták a labdarúgó pályát. Vé­gül a társadalmi aktíváknak és a jó tanuló, jó sportolók­nak jutalmakat nyújtott át Kádár József. Ezek a követke­zők: Rostás Lujza, Labádi Rozália, Takács Edit, Szántai Erzsébet, Bila Eszter, Olasz Erzsébet, Tóth Mária­, Lázár Ernő Takács István, Vinnai István, Székely Zoltán, Prágai János, Lődi János, Horváth Géza, Baksa Ildikó, Faragó Vera, Török Zsuzsa, Makai Anikó, dr. Sorbán György, Fe­jes János, Szabó János, Varga Katalin, Komjáti Imre, Zacsoló Imre, Laki Lajos, A. Nagy János, Perjés József, Mucsi András, a községi pártbizottság titkára pedig több­éves lelkiismeretes munkája elismeréseként Tóth Lajos el­nöknek nyújtott át emléktárgyat. Az iskola teremlabdarúgó-csapata Bronzérmes lett Második alkalommal ta­lálkoztak Székkutason a szentesi járás általános isko­láinak teremlabdarúgó-csa­patai. Nyolc iskola fogadta el a meghívást, így Mind­szent központ, Szegvár, Csanytelek, Tömörkény, Fá­­biáns­ebestyán, Derekegyház, Nagymágocs, Székkutas együttesei mérték össze tu­dásukat. Az iskolák váloga­tottjai végig izgalmas csatát vívtak, s az idén is a tavalyi címvédő Mindszent központ bizonyult a legjobbnak. A döntőben: Mindszent— Csanytelek 1-0. A harmadik helyért: Székkutas—Fábián­­sebestyén 1-0. Ezzel a hazai csapat bronzérmet nyert. A szép siker részesei: Kovács Sámuel, Virágh Mihály, Ta­kács János, Vacsi Zoltán, Palócz Gábor, Czékmán Attila, Sipos Attila, Petykó István, Kiss Bálint, Gyányi Gyula volt. A mezőny leg­technikásabb játékosa címet Takács János érdemelte ki. Hírek Munka és műveltség vetélkedő volt közsé­günkben március 12-én. A művelődési házban rendezett eseményről lapunk következő szá­mában majd beszámo­lunk. * Kezd szokássá válni a fa­lugyűlés. Közösen tárgyaljuk meg a mindannyiunkat érintő jelentősebb kérdése­ket a község, vezetőinek tá­jékoztatása alapján. Ez tör­tént most március 9-én. A falugyűlésről lapunk áprili­si számában közlünk beszá­molót. . .Tagértekezleteken beszélj­­ék meg az eredményeket, tapasztalatokat az áfész ber­keiben. A területenkénti eszmecseréket a küldöttér­tekezlet összehívása előtt rendezték. * Mérlegelte munkáját a Takarékszövetkezet is. Községünk igen népszerű bankjának tagértekezlete idén is, mint mindig igen nívós és népes volt. Többek között ez is jel­zi, hogy sokasodik a szö­vetkezet ügyféltábora, így jó, akkor kell és le­het gyűjteni, takarékos­kodni, amikor van mi­­ből. *

Next