Kutas Népe, 1986. december (12. évfolyam, 1-12. szám)

1986-03-01 / 3. szám

KUTAS HEDE­R­S­Z­ÉK K­U­T­A­S­I Ú­J É­L­E­T TSZ Ü­Z­EM­I LAPJA XII. évfolyam 3. szám 1986. március Ára: 2,30 forint Közlemény A termelőszövetkezet kérésére az Állami Törvé­nyességi Felügyeleti Szerv, 1986. február 28-án, a tsz általános elnökhelyettese, Lencse Imre, a szavazat­­szedő bizottság elnöke, Bereczki József és Szakács Istvánné tag jelenlétében közreműködött az 1986. feb­ruár 21 -i közgyűlésen lefolytatott tisztségviselő vá­lasztó titkos szavazás szavazólapjainak és az egyes tisztségviselőkre leadott szavazatoknak az ismételt összeszámlálásában. Az ismételt számlálásra és a felügyeleti szerv közreműködésére a szavazati arányok megállapításá­val kapcsolatban felmerült jogértelmezési probléma tisztázása miatt került sor. A jogértelmezési problé­ma tisztázását követően lefolytatott szavazatszámlá­lást pontosította és egyértelműsítette az egyes tiszt­ségekre leadott szavazatok számát. A jogértelmezési problémát az okozta, hogy a jelölő bizottság által a szavazó­lapra felkerült javasolt személyeken túl ve­zetőségi tag tisztségre a közgyűlés további személyt javasolt. A termelőszövetkezetek titkos szavazásának rend­jére a TOT irányelve vonatkozik, mely egyértelmű­en úgy foglal állást, hogy a szavazó­lapra először a jelölőbizottság, azután a tagság által esetleg még ja­vasolt más személyek kerülnek fel. Ez egyidejűleg szavazási sorrendiséget is jelent, azaz, amennyiben a tag a szavazólapot változatlanul hagyja, úgy szava­zatát a jelölő bizottság által javasolt személyekre adja le és a sorrendiség alapján pótlólag felvett tag­ra ez nemleges szavazatot eredményez. Abban az esetben, ha a tag a jelölő bizottság ál­tal javasolt személyek közül valakit kihúz és helyet­te más javasolt személy nevét a titkos szavazás so­rán a szavazólapon nem tünteti fel, úgy a kihúzott személy helyébe a sorrendiség figyelembevételével értelemszerűen a pótlólagosan felvett személy neve kerül. Amennyiben viszont a kihúzott személy helyett a szavazólapra a szavazatát leadó tag más személy nevét írja be, az a szavazat a pótlólagosan felvett tagra szintén nemleges szavazatnak minősül. A fentiek figyelembevételével az ismételt szava­zat számlálás eredményeként megállapításra került, hogy a titkos szavzás során 567 szavazat került le­adásra. Rontott szavazat nem volt. Érintetlenül ma­radt 263 szavazólap. Ahhoz, hogy a jelöltek közül va­lakit a tisztségre megválasszanak 389 igenlő szavazat volt szükséges. Mindezek alapján megállapítható, hogy a tagság a jelölőbizottság által javasolt és a közgyűlés által a szavazólapra felvett jelöltekre adta le többségi igen­lő szavazatát. A pótlólagosan felvett személyre nézve 290 nemleges, 81 igenlő, és a különböző személyek helyett személyenként megosztva 196 szavazat került leadásra. Összességében megállapítható, hogy a jelölés és a titkos szavazás törvényes keretek között került le­folytatásra, a tagság a különböző tisztségekre a jelölő bizottság által javasolt személyeket választotta meg. A szavazat számlálása során kialakult eltérést a fen­tiekben jelzett probléma okozta. Többre jutunk, ha eredményesebben gazdálkodunk Értékelés öt évről — a következő ciklus főbb előirányzatai — várja a tsz a fiatalságot Bereczki József, a sza­vazóbizottság elnökének a szavazásra vonatkozó tudnivalók ismertetése után a megjelentek négy helyszínen voksolhattak, hogy egyetértenek-e a je­lölő bizottság által össze­állított listán szereplő személyekkel. A hozzá­szólások után kényszer­­szünetre került sor, ame­lyet a megjelentek fegyel­mezetten tölt­­ttek el. Be­reczki József újabb meg­jelenése pedig azt jelen­tette, hogy megszületett a döntés. Ez pedig a követ­kező: 557 szavazattal Be­reczki Jánost javasolták továbra is a tagok elnök­nek. A termelési elnökhe­lyettesi posztra Kovács Imre 487 szavazatot ka­pott, míg az új általános elnökhelyettesi tisztséget betöltő Lencse Imre 426 tag bizalmát élvezte. A vezetőség tagjai lettek­­zárójelben a szavazatok Beszámoló a közgyűlésről Február 21-én fontos állomása volt termelőszövetke­zeti életünknek. Hiszen ekkor került sor arra a zárszám­adó közgyűlésre, amelyen nemcsak az elmúlt évet, hanem a VI. ötéves terv eredményeit számbavettük, valamint sor került az új vezetőség megválasztására is. Az esemé­nyen többek között megjelent Kiss Lajos, a vásárhelyi pártbizottság első titkára, Kiss Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztály főelőadója, Rostás László, a Teszöv osztályvezetője, dr. Purgel József, a vá­sárhelyi városi tanács főelőadója, Mucsi András, a közsé­gi pártbizottság titkára, valamint Gombos Gabriella, a községi tanács vb-titkára. Lencse Imre a közgyűlés leve­zető elnöke ismertette a napirendi pontokat, valamint azt, hogy az 1110 tagból a 422 nyugdíjas kivételével 581-en jelentek meg, tehát a közgyűlés szavazóképes. A levezető elnök felkérése alapján Giay Róbert, a jelölőbizottság el­nöke ismertette azt a másfél hónapos kutatómunkát, amelynek segítségével szinte valamennyi tsz-tag vélemé­nyét kikérték a korábbi tisztségviselőkről, s megtudakol­ták azt is, hogy kinek szavaznának a jövőben bizalmat, s javasolnak a jelölőlistára. Majd ezt követően Bereczki János a tsz-elnök ismertette a vezetőség tavalyi munká­ját, beszámolt a VI. ötéves középtávú terv teljesítéséről, vázolta az elkövetkezendő öt esztendő tervjavaslatát. Ez­után Balázs József, Krajnák Sándor, Labozár János, Kruzslicz Lajos tett fel kérdéseket, majd a bizottságok be­számolói következtek: Berta Ernő az ellenőrző­, Hegyi Jánosné a nő- és Tóth Lajos a döntőbizottság 1985. évi munkáját foglalta össze, számát tüntetjük fel): Fejes János (561), Hegyi Jánosné (557), Héjjá László (556), Kaszás Mi­hály (547), Kecskeméti Károly (516), S. Nagy Ist­ván (549), Rostás József­­né (559), Rostás Flórián (556), Saiti Mihály (561), Szántai Mihály (471), Tor­nyai Ferenc (551), Zsótér Fábián (558). A 9 tagú szövetkezeti döntőbizott­ság elnöke Tóth Iajos lett tagjai: Czékmán Im­re, Daraki Zoltán, Földi Imréné, Ilorja István, Marton István, Molnár Imréné, Mihály Ferenc, Tóth-Kovács László. A nőbizottságot ezentúl is Hegyi Jánosné vezeti, ta­gok: Berta Ernő, Borsodi Ferenc, Maczelka György­­né, Prágai Imréné, Sávai Jánosné, Tóth Imréné. A Teszöv küldöttek: Berecz­ki János és Kovács Imre. Az elmúlt fél évtized meg a következő A termelőszövetkezet ve­­etősége január 29-i ülésén agyta jóvá az 1985. évre vo­­ntkozó gazdasági értékelőt.­­Ezt követően munkahelyi ta­nácskozáson vált ismertté az eredményösszegző. A köz­gyűlésen pedig Bereczki Já­nos elnök ismertette az el­múlt öt év gazdasági ered­ményeit, majd meghatároz­ta a VII. ötéves terv felada­tait. Az előadó először a ve­zetőségi ülések rendjéről tá­jékoztatta a tagokat, felele­venítette azokat a döntése­­i­ket, amelyeket a testület ho­ s­zott vagy hagyott jóvá. Majd­­ rátért a gazdasági és pénz­­­ügyi értékelésre. Elmondta,­­ hogy az elmúlt öt esztendő­­ szélsőséges volt, elsősorban a :­ növénytermelés tekintetében. Egyrészt erre a tervidőszak­ra esik 1982, amikor a gaz­dasági eredményei alapján kiérdemelték a Kiváló Ter­melőszövetkezet címet. Ugyanakkor a következő év­ben már az elmúlt húsz esz­tendő legrosszabb gazdasági évét zárták, amit talán min­denki igyekszik gyorsan el­feledni. Ezek után konkré­tan a főágazatok munkáját tette mérlegre. A gabona­­termelés az előző ötéves tervhez viszonyítva szinten maradt. A másik fontos nö­vény a szemeskukorica. Sajnos ezt a növényi kultú­rát érte legnagyobb kár az elmúlt öt évben. Az ipari növények közül a cukorrépa-ágazat a legjelen­tősebb. Elsősorban az árbe­vétel alapján. Sajnos ez az ágazat is elmaradt az elvá­rásoktól. Az elmúlt öt év alatt növekedett a naprafor­gó termőterülete. Azért, mert a népgazdasági igény is nagyobb volt, sőt a gazda­ságosságot is figyelembe vé­ve­­ megérte. Végül ez a növényfajta az, amely leg­jobban megközelítette a ter­vet. Az állattenyésztési főága­zat mint a beszámoló is tar­talmazza, a VI. ötéves tervet teljesítette, sőt néhány ága­zatban még a vártnál is jobb eredmény született. A telje­sebb képhez tartozik, hogy azokban az években is, ami­kor nem sikerült a gazda­ságnak megtermelni az ab­raktakarmányt, a tée6Z ve­zetőség vásárlás útján bizto­sította azt. A zárt sertéstelep bővítő beruházásával a ko­rábbi 9 ezer évi hízó kibo­­csájtást 15 ezerre sikerült növelni. A vezetőség tavalyi határozata alapján a tervtől eltérően csökkentette el­avultság és gazdaságtalanság miatt a hagyományos sertés­telepeket. Ezek alapján je­lentette ki az elnök, hogy a sertéságazat a számára kitű­zött feladatokat teljesítette. Kiemelte a zárt sertéstelep jó munkáját, amely alapján az elmúlt öt évben mindig a legjobb öt között tartották nyilván a székkutasit. De előfordult, amikor első he­lyezést értek el. A szarvas­marha-ágazattól azt várták, hogy 1985 végére 1355 szarvasmarha legyen, ebből 420 darab tehén. Ezt sike­rült teljesíteni, a tejtermelés meghatározásával már óva­tosak voltak a tervszámok. 4 ezer 500 liter/évben határoz­ták meg, ugyanakkor a tény 5 ezer 369 liter. Egyetlen szépséghibája van a kitűnő számadatnak, hogy a gazda­ságosság oldaláról szemlélve már nem ennyire jó Az igazsághoz tartozik, hogy a tehénlétszámon belül elég jelentős a magyartarka-állo­­mány, amelynek tejtermelé­se potencionálisan sem ma­gas. A hízómarha-előállítás és értékesítésterv 1985-re 210 tonna volt, ebből megva­lósult 215 tonna. Ha csak a számokat vizsgáljuk, akkor elégedettek lehetünk, de a munkahelyi tanácskozáso­kon felvetődött, hogy a hízó­marhatelepen sok a javíta­nivaló, úgy a körülménye­ken, mint a dolgozók mun­káján. Sokat javultak a kö­rülmények a növendékmar­ha tartása tekintetében, el­sősorban a Juhász-tanyán, de az előbb említett tanács­kozásokon elég élesen ve­tődtek fel a hiányosságok is. Ilyenek a nyári abrakolás megoldása, a víz biztosítása, valamint a gondozói mulasz­tások legeltetésnél etetésnél. A juhászati ágazat sem való­sította meg a hozzá fűzött reményeket, első helyen em­lítette mint akot az előadó a gazdaságossági problémát, amely nemcsak Székkutasra a jellemző, hanem szinte az egész országra. Bereczki János elmondta, hogy a nem alaptevékeny­séghez tartozó ágazatok munkáját nem tervezték meg. Már csak azért sem, hiszen itt nem lehet öt év­re előre látni, hogy a vasipa­ri ágazatnak, a gumiüzem­nek, avagy az építőbrigádok­nak milyen feladataik lesz­nek. Ezért az elnök az el­múlt esztendők eredményeit ismertette. A fémmegnum­(Folytatás a 3 oldalon.)

Next