LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 3. évfolyam (1976)

1976 / 2. szám - POMOGÁTS BÉLA: A népi líra irodalomtörténeti helye

a századvég és a Nyugat törekvéseiben. Ez az áramlat is művészeti újítással kezdte útját s közéleti állásfoglalással tetőzte be. Kezdetben a hazai szecesszió építészete, valamint képző- és iparművészete érdeklődött a népi díszítőelemek iránt. Lechner Ödön, majd Lajta Béla, Thoroczkai Wigand Ede és Kós Károly dolgozta ki a nemzeti architektúrát és ornamentikát a népművészet, illetve az ázsiai művészet formarendszere nyomán, őket követte a modern magyar zene, amely a fiatal Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalgyűjtéseiben és alkotó tevé­kenységében fordult a magyar parasztzenéhez, ennek a zenének archaikus, keleti rétegeihez. 24) Az irodalomban a parasztszínházat szervező Justh Zsigmond kez­deményezte a népi kultúrának a népnemzeti elvektől eltérő szemléletét. Közvet­lenül a parasztság művelődési hagyományaihoz fordult, hogy a népnemzeti ide­ológia felbomlásával új etikai rendet alakíthasson ki, és új tájékozódást adjon irodalmunknak. Őt követve Czóbel Minka tett kísérletet arra, hogy szecessziós líráját a népköltészet motívumkincsével szője át, és mitologikus szemléletét a népköltészet stílus for­máiban fejezte ki. 25) A népi hagyományok felfedezését szolgálta a kuruc költészet iránt támadt érdeklődés elsősorban Thaly Kálmánnál és Endrődi Sándornál, valamint a turáni mitológia, amely Zempléni Árpád ver­seiben öltött alakot. A magyar szecessziónak a népiesség korszerűbb szerepét célzó törekvései a Nyugat költői forradalmában, elsősorban Ady Endre költészeté­ben jártak eredménnyel. Ady hiteles és korszerű népiséget kezdeményezett, a forradalmi demokratizmus költőjeként, valamint a népi és régi költői hagyo­mányok felújítójaként egyaránt klasszikus módon tetőzte be a népiesség harmadik történeti irányzatát. A két világháború között kialakult új népi irány, a magyar irodalmi népiesség immár negyedik történeti szakasza az ő példáját követte, az ő nevét írta zászlajára, és paraszti, valamint nemzeti követeléseit az ő esz­méinek erőterében fogalmazta meg. Az irányzat jellegzetességei Az új népi költőirányzat évszázados hagyományokra tekinthet vissza, mégsem pusztán a magyar irodalmi népiesség korábbi örökségét vitte tovább. A két világ­háború között fellépő népi líra bizonyára több tekintetben is erősen különbözött klasszikus előzményeitől, szociológiai természetében, népszemléletében és eredeti kultúrájában. A magyar irodalmi népiesség kezdeteinek és klasszikus kép­viselőinek szociológiai helyzetét Horváth János határozta meg. Ennek értelmében a népies irány nem közvetlenül a népi költészetből és hagyományból merített, hanem egy népies műveltségű "közvetítő réteg" irodalmi kultúrájából és tradíció 24. L. Komlós Aladár i. m. 99-150. 25. L. Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Bp. 1971. 7-12., 145-157.

Next