LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 5. évfolyam (1978)
1978 / 3-4. szám - A NYUGAT ÉS A MODERN MAGYAR IRODALOM KIBONTAKOZÁSA - RÁBA GYÖRGY: Az objektív líra jelensége a Nyugat hőskorában: Babits Mihály és Füst Milán költészete
bomlik, kibomlik egyre jobban... "A Játékfilozófiában hasonlat-szinonimákkal ismétli meg, hogy az időben kiteljesedő világ olyan, mint egy szétnyitott színes legyező, a kártyacsomag, amit a bűvész széthúz, mint harmonikát, vetített sugárkéve s végül a világdifferenciálódás e szemléletmódjának tanítójaként Plótinoszt nevezi meg. Babits nagyvárosi versei valóságképének kibontakozása Plótinosznak a filozófiatörténetben "zarándokút" néven emlegetett dialektikájával vág egybe, mely szerint a valóság szerkezete a megismerő fokozatok különböző realitásai ranglétrájának megjelenési módja, a Játék filozófia Szókratészének szavával "hypostasiája". Végső soron ezek a nagyvárosi versek úgy objektívek, hogy Baudelaire mottójához meglehetősen híven, a valóság különböző szabadságfokainak labirintusaiban visszhangzó rendelkezések. Browning a színműíró pozíciójából belső monológokat ír, Babits viszont az objektív Enyémekben lappangó életeket élve ki, ritkán ír belső monológot, s hajlik az életképszerű megjelenítéshez. Browning dikciójáról épp ő maga mondja, hogy "a félbemaradt mondatok költészete", de pl. az Aliscusz éj hatú lányának magánbeszéde a tudatlira stíluseljárásaival épül föl. Ugyanakkor a barbár kurtizán egy szemlélő tudat iróniájának nagyítója alatt esztétikai kontrasztokban egyszerre kifejezett és megtagadott alakrajzként egy világrend kicsinyített másának mutatkozik. Ahogy a lány gondolatait, "félig öntudatlan árnyalataival" foglalja szavakba, ugyancsak az objektív költészet egyik föltáró értékét teremti meg. Babits ikerverseiben (pl. a Strófák a wartburgi dalnokversenyből), ahogy Németh László észrevette, "két ilyen forma egymás után következve egy harmadikat ad". Pl. magát a dalnokversenyt, mely az ellentéteiben élő, "tarka" természetre utal. Hasonló és mégis más a Gáláns ünnepség rendszertani szerepe. Nem drámai monológ, s így a tudatfolyam itt gyérebb stíluseszközei helyett a biedermeier szalonnyelv, a menüettet mereven idéző ritmus, valamint a költői beszéd más automatizmusai rajzolják ki a hercig dáma alakját. A Gáláns ünnepség az Aliscum éjhajitányának irónikus jele. A barbár örörhiány naiv repesése, akárcsak a Régi szálloda vendégkoszorújának virgonckodása, sorsának végességét előrevetíti, és a Gáláns ünnepségben ez a hiábavaló ágálás a gépezetté vált életet, mint a figura mélyebb természetét állítja elénk: ennek esztétikai-stilisztikai érzékeltetése ezúttal az irónia, mely immár részben sem a jellemből következik, hanem egy bábu, egy marionett-figura léthelyzetét érzékelteti. A vers eredeti címe (Fete galante) Verlainenek arra a kötetére célzott, melyet a commedia dellarte ihletett, s így újra eljutottunk a Gozzitól származtatott jellemfölfogáshoz. Tény, hogy elsősorban a nő-alakok bábu-szerepe, automatizmusa Babits visszatérő eszméje: J. Soltész Katalin pl. stílusegyezést lelt a Gáláns ünnepség meg a Novella az emberi húsról és csontról alakleírása közt, márpedig az utóbbi a nő-alakok emberi gépezetté válásának eszméjére épül. A bábu, mint az ember "persona"-ja tartósan foglalkoztatta Babitsot, ironikus filozófiával dolgozta föl az összefüggést a Merceriában, de legelső megjelenését A halála ut a mobiónban észlelhetjük, s mivel ez a vers konkrét bajai élményhez köthető, a lelki indíték életrajzi alapját is ki tudjuk mutatni. Több érv szól amellett, hogy a Levelek Iris koszorújából mint kötet maga is összefüggő jelentésrendszer, s ezen belül a bábu szimbóluma már ikon : nemcsak az Aliscum éjhajú lányáé a Gáláns ünnepség, hanem pl. a Régi szálloda ilyen ikonikus jele a Cumulus.