LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 12. évfolyam (1985)
1985 / 3-4. szám - IRODALOMTÖRTÉNET - G. MERVA MÁRIA: A Turul könyvkiadó
Élet folyóirathoz azzal a kéréssel fordult, hogy vehesse fel a lap nevét, remélve, hogy annak olvasói az azonos nevű kiadó könyveit is megvásárolják. (Fitos Vilmos: A "Magyar Élet" című folyóirat. Literatura, 1984/1. 91.) Ezt követően pedig a Turul Szövetséggel és Boros Lajossal, a Bolyai-kollégium első igazgatójával társult egy terjesztő vállalat létrehozására. Priski kiadványainak elkelését remélte ettől a vállalkozástól. Boros Lajos a Bolyaikollégiumot szerette volna anyagilag függetleníteni a kollégisták terjesztő munkájának profitja révén. (Boros Lajos emlékezése a Bolyai-kollégiumra és a Turul Kft-re. 1985. július 4-én a Fényes Szellők Klubban. Tasi József felvétele: PIM Hangtár, 1267-es szalag.) A Turul Szövetség pedig a nevét mint reklámot adta a vállalkozáshoz. 1940 elején alakult meg a Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft. tízezer pengő alaptőkével. Tagjai: Turul Szövetség, dr. Püski Sándor, Boros Lajos, dr. Erdélyi Endre. Ügyvezetői: Püski és Boros. Az induláshoz a Turul Szövetség és dr. Erdélyi Endre adott ezerezer pengőt, a többit Püski adta, de nem pénzben, hanem könyvben, Boros helyett is, ami eleve tőkeszegénységet jelentett. A Turul Kft. a Királyi Pál utca 12. szám alatt rendezkedett be, abban a házban, melyet a Turul Szövetség bérelt a Bolyai-kollégium részére. A könyvnapok jó alkalmat adtak az új terjesztő vállalatnak a bemutatkozásra és eredmények elérésére. Abban az időben június elején három napig tartottak a könyvnapok Budapesten és vidéken. Erre az alkalomra a kiadók hivatalos könyvnapi kiadványokat hirdettek meg, melyeket olcsóbban lehetett megvásárolni a könyvnapok alatt. Például egy meghirdetett, hat pengős regény könyvnapi ára csak négy és fél pengő volt. Természetesen más könyvet is lehetett árusítani, de azok nem élvezték a könyvnapi propaganda előnyeit és az árkedvezményt. A Magyar Élet Könyvkiadó három könyvnapi könyvet hirdetett meg 1940-ben: Erdélyi József: Emlék, Németh László: A minőség forradalma I-IV. és Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar? című művét. A Bolyai Akadémia hat kisméretű könyvvel jelentkezett, ezeket egyenként is meg lehetett venni, de tokban a hatot együtt is. Persze könyvészeti és szerkesztési szempontból nem voltak ezek hibátlan kiadványok. Erdélyi József Emlék című kötetében, mely a költő összegyűjtött verseit tartalmazza, rengeteg a sajtóhiba, egy-egy vers egész értelmét megváltoztató, zavaró, hibás szedés. Németh László is nagyon elégedetlen volt A minőség forradalmával. "A jobboldali ifjúság megcenzúrázott — írja 1940. június 17-én Gulyás Pálnak. — Elmaradt Proust, a Kritikai Napló, Korányi, több bírálat s bekerült az Egy különítményes naplója, Róma elődeiből 23 ki nem jelölt oldal. (...) Ezt a lanú-antológiát (az együgyűek még ezt sem írták oda a címe alá) én nem vál- 389