LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 12. évfolyam (1985)

1985 / 3-4. szám - MŰHELY - BAJOMI LÁZÁR ENDRE: A patafizikus Faustroll doktor tettei és nézetei

sabb eseménye az, hogy a végén Faustroll a páviánra hág és megfojtja. A ma­jomülep pofája Beck utolsó szava természetesen csak ennyi: "Ha ha!". V. A "Hivatalosan" című és csupán három fejezetből álló V. könyv vérszom­jasan szkatologikus paródiában végzi ki Pierre Lotit, a divatos irodalmi bájgúnárt, akinek "Izlandi halász"-a, "Krizantém asszonyság"-a, háremhölgyei és egyéb egzotikus kicsoda-micsodái nálunk is csemegék voltak, és akit egy korábbi fejezetben szerzőnk már fazoncsúszó nyomorékként ábrázolt (így for­dította Illyés a cul-de-jatte szót; egyébként Justh Zsigmond is ezt írta Lotiról: "igen kicsiny, vézna, a tengerész uniformist egy cseppet sem mél­tóan viselő úriember"),15 majd­nem kevésbé csípősen ostorozza a III. Köz­társaság hivatalos festőit, akik a Luxembourg múzeumban állítanak ki. A jó szemű Jarry viszont magasztalja az akkor üldözött előhadnak minősülő új fes­tőket: Pierre Bonnard-t, annak a Nabis nevű csoportnak a megalapítóját, a­melyhez Jarry egyetlen magyar cimborája, Rippl-Rónai is tartozott. Jarry harcos támogatója volt ennek az új piktúrának, amely szorosan kötődött a szimbolista írói törekvésekhez, Rippl "igazán kedves, természetes életmódú franciáknak" nevezte képviselőit, "akik nagyban elöljártak és elöljárnak ma is úgy az irodalomban, mint a művészetben".I^ VI. A rövid (csak két fejezet!) VI. könyv címe: "Lucullusnál". Arról a Li­cinius Lucullus nevű római generálisról van szó, aki katonai erényeiről és kicsapongásairól volt hírhedt (az ő kertjében halt meg Messalina, akiről Jarry regényt írt). Lucullus Eroszt és Thanatoszt egyesítő személyéhez kap­csolódik a könyv első, illetve az egész mű XXXIII. fejezete, melynek a címe "A termésről" (e latin szó itt "hímvesszőt" jelent), és amelyben Faustroll agyonöleli a tengeri püspök Visité nevű leányát. Ám a VI. könyv és egyúttal az egész mű egyik legfontosabb fejezete a XXXIV., amelynek címe "Clinamen", s amelyet Paul Fort-nak ajánlott. Annak a rettenetesen termékeny poétának, 476 15 Justh: i. m., 140. o. 16Rippl-Rónai: i. m., 111. o.

Next