LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 12. évfolyam (1985)

1985 / 3-4. szám - IRODALOMTÖRTÉNET - G. MERVA MÁRIA: A Turul könyvkiadó

G. M­E­R­V­A MÁRIA A TURUL KÖNYVKIADÓ* A Turul Könyvkiadó létrejöttének előzménye a Márciusi Front felbomlása után fontos szerephez jutó Turul-ellenzék kulturális tevékenysége és Püski Sándor egyéni vállalkozása. Az 1930-as évek végére a Turul Szövetségen be­lül kialakult egy ellenzék Roboz Zoltán és Jászai Lajos vezetésével. Ez az ellenzék — kezdetben Szabó Dezső ideológiájának, később a népi írók művei­nek hatására — szembefordult a Turul addigi üres és felületes hazafiasko­dásával és mindinkább konkrét szociális kérdésekkel kezdett el foglalkozni. A népi írói mozgalom radikalizálta gondolkodásukat, szembeállította őket a fennálló társadalmi rendszerrel és a parasztság problémájára irányította figyelmüket. 1939 őszén Fitos Vilmost választották meg a Turul Szövetség országos kulturális vezérévé és a Robozék szellemében, a népi gondolat je­gyében folytatta szervező munkáját a diákszervezetben. Fitos ugyanakkor 1938-tól felelős szerkesztője volt a Magyar Élet című lapnak, mely a Magyar Úttal együtt fontos publikálási lehetőséget jelentett a népi írók számára a Válasz megszűnése után. A Turul-ellenzék széles körű, sokoldalú kulturális tevékenységet folytatott, melynek elsődleges célja a népi irodalom propagá­lása volt. Száznál több irodalmi és zenei esetet rendeztek szerte az or­szágban és a határon túli magyar területeken is. 1939-ben indították meg a Turul Falufüzetek című sorozatot, melyben a következő művek jelentek meg: Sinka István: Az élők félnek (versek), Bodnár István: Ludas Matyi (népi színjáték), Györffy István: Szilaj pásztorok (néprajz), Erdélyi József: Mu­tató (versek), Veres Péter: Az Alföld parasztsága (tanulmány). Köszönöm Hartyányi Istvánnak, a Turul Könyvkiadó vezetőjének a kiadó­val és a Bolyai Akadémiával kapcsolatos értékes információit, valamint a mellékletek anyagát. 11* 387

Next