LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 12. évfolyam (1985)

1985 / 3-4. szám - IRODALOMTÖRTÉNET - G. MERVA MÁRIA: A Turul könyvkiadó

lehetőségét a Turul Kft. gyümölcsözően ki is használta. Az egyre gyarapodó előfizetők egy levelezőlapon megrendelhették a két lapban ismertetett köny­veket, de bármelyik kiadó bármelyik kiadványát is. Folyószámlát is lehetett nyitni. A terjesztés konszolidálódását követően Hartyányi elhatározta, hogy könyvkiadásba fog. Erre ösztönzést kapott az íróktól is. Másrészt minden nehézség nélkül megoldható volt a kiadói tevékenység, hiszen azonos érdek­szférába tartozott a Jövő Nyomdaszövetkezet, ahol a Magyar Életet is nyom­ták, és amely a Hartyányi által tervezett kiadványok előállítását is bizto­sítani tudta. Az 1941-es könyvnapra jelent meg a Turul Könyvkiadó első ki­adványa: Györffy István: Nagykunsági krónika című munkája. Hartyányi, aki nagyra becsülte a nemrég elhunyt professzort és már Debrecenben, egyetemis­ta korában is rendezett egy Györffy István népnyelvi szókincsgyűjtő emlék­versenyt, elhatározta, hogy a néprajztudós írásainak megjelentetésével kez­di kiadói tevékenységét. Fehér Gyula, Boros Lajos távozása után a Bolyai­kollégium igazgatója, Györffy István tanítványa hozta össze Hartyányit a professzor családjával, amely hozzájárult, hogy a Turul Könyvkiadó megje­lentesse Györffy összes műveit. A fiatal Györffy György, a mai neves törté­nész, Györffy István fia vállalta a sajtó alá rendezést. A Nagykunsági kró­nika még a könyvnapok alatt elfogyott. Ez a siker arra ösztönözte Hartyá­nyit, hogy a terjesztés mellett a könyvkiadást is rendszeresítse. A Turul Kft. kiadóvá fejlődvén is megtartotta a Turul nevet, bár a Tu­rul Szövetséggel semmiféle érdemleges kapcsolata nem volt. A kiadványok bo­rítóján az szerepel, hogy "Turul kiadás", a borító verzóján pedig az áll: "Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft. kiadása. A könyv a Jövő Nyom­daszövetkezet műhelyében készült. Felelős kiadó: Hartyányi István." A Tu­rul Szövetséget lekötötték saját belső problémái, ebben az időben éleződött ki a harc a Szövetség jobb- és balszárnya között, így egyáltalán nem szólt bele sem a terjesztés, sem a kiadás munkájába. Időközben székhelyét is meg­változtatta a vállalat. A Bolyai-kollégiumnak szüksége volt a terjesztő he­lyiségeire is, ezért más megoldást kellett keresni. A Rákóczi út 20. szám alatt egy nagy lakásban működött a Tücsök Irodalmi és Művészeti Szövetkezet, melyet Erdélyi József költő alapított 1939-ben. Mintegy harminc író, festő, szobrász alkotta az alapító tagságot. Kiállításokat rendeztek, hetente mű­soros összejöveteleket tartottak. Egy irodalmi szalon igényével indult ez a kezdeményezés, pénz hiányában azonban igen kevés valósult meg a nagy ter­vekből. Hartyányi átvette a lakás bérletét és fenntartását, ide költözött a Turul Kft., egy szobát pedig fenntartottak a Tücsök számára. 392

Next