LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 23. évfolyam (1997)

1997 / 4. szám - ZSADÁNYI EDIT: Hamupipőke nem megy a bálba : A Hamupipőke-történet kortárs amerikai regényekben

Zsadányi Edit HAMUPIPŐKE NEM MEGY A BÁLBA: A HAMUPIPŐKE-TÖRTÉNET KORTÁRS AMERIKAI REGÉNYEKBEN Az utóbbi két évtizedben az interdiszciplináris jellegűvé vált narratívakutatás rávilá­gított arra, hogy a narratív beszédmód nemcsak a regényekre, a történetírásra és a politikai gyakorlatra jellemző, hanem sokkal általánosabb jelenségről van szó: a narratíva kognitív kategória is. Hayden White azt állítja, hogy maga a narratív séma koherenciájával, integritásával és zártságával képes jelentést adni a reális esemé­nyeknek. A történelmi események nem azért reálisak, mert megtörténtek, hanem ezért, mert a kronológiára épülő narratív rendszerbe be tudnak illeszkedni.­ A Öböl-háborúra vonatkozó sajtóbeszámolókban George Lakoff egy megbúvó tündérmese-forgatókönyvet vél felfedezni, amely abba az irányba befolyásolta az amerikai közvéleményt, hogy fogadja el és támogassa a háborút. Amerika a hős szerepét játssza, aki bűvös fegyverek segítségével (melyeket a televízióban nap mint nap lehetett látni) megmenti az ártatlan Kuvaitot a gonosz Iraktól. Lakoff ezzel szemben rámutatott olyan eseményekre is, amelyek nem illettek a fenti keretbe, de mivel nem fért bele a sajtó által közvetített narratív sémába, a publikum számára nem is vált „realitássá".2 Hayden White és George Lakoff alábbi gondolatait követve tanulmányomban azt vizsgálom, hogy egy ismert mese, a Hamupipőke-történet, hogyan kényszeríti saját rendszerébe a fikció eseményeit, és hogy milyen kölcsönhatás alakul ki a regény­narratíva és a kulturális narratíva között. A regényeket kortárs amerikai, illetve egy kanadai írónő munkáiból válogattam (Joyce Carol Oates, Black Water, Margaret Atwood: The Edible Woman, Lorrie Moore: Who Will Run the Frog Hospital, Bharati Mukherjee: Jasmine).3 A regények hátterében feltételezhető mese összefüggésbe hozható Lyotard meta­narratíva fogalmával. Lyotard ismert állítása szerint azok a háttérnarratívák, az úgy­nevezett mester vagy nagy narratívák, amelyekhez képest a tudományok meghatá­rozták alapfeltevéseiket, elvesztették legitimitásukat.4 Hasonló jelenség figyelhető meg e regényekben, melyek gyakran rávilágítanak saját háttérnarratívájuk kétségbe­ 1 Hayden WHITE: The Content of the Form. Baltimore/London: Johns Hopkins University Press, 1987. 20. ' 2 George LAKOFF: Metaphor and War. http://wiretap.spies.com/Gopher/Library/Article/Socio/la­koff.war 1990. 3 A jelen írás egy nagyobb tanulmány részlete. Ez a rész csak a Black U­eter elemzését tartalmazza. 4 Jean-Francois LYOTARD: The Postmodern Condition: A Report on Knowledge. Minneapolis: Univer­sity of Minnesota Press, 1984. 27-31.

Next