LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 25. évfolyam (1999)

1999 / 4. szám - LŐRINCZ CSONGOR: Kérügma és literalitás

428 Lőrincz Csongor absconditus tapasztalatának inszcenírozására („és tudjátok nevét az árvaság­nak?"). Pilinszkynél mind a képvilág (szemantikai ambivalenciái), mind a külön­böző regiszterek (összeolvasztása) szintjén olyan transzfigurációs effektusok keletkeznek, amelyek nem a kreatúra transzcendencia általi áthatottságából származnak - mint a klasszikus transzfiguráció esetében 47 —, hanem éppen fik­tív és reális közötti határ értelmetlenné válásából (mintegy Isten jelen-nem­létének paradox hatásából). Erre­­ az aposztrofikus motiváció elvesztése mel­lett- a bibliai nyelvre való allúziók folyamatos dekonstruálódása utal: ez így annak a személytelen beszédnek adja át a helyét - mint az Apokrif harmadik részében -, melynek „a grammatikai én-forma [már] csupán foglalata, de nem je­lentésképző horizontja".48 A József Attila-lírával való viszony ugyanakkor a diszkontinuitás indexét is nyilvánvalóan magán hordozza. Ebből a szempontból kérdéses lehet Schein Gá­bor véleménye, aki szerint .József Attila költészetére mindvégig jellemző volt a nyelv és a szemlélet metafizikus tagoltsága [...] a világnak mint valóságmögötti ténynek a tételezése tehát szükségszerűen tette metaforikussá József Attila nyel­vét [...] a metaforika és a metafizika átvitele megegyezik, mert a műveiben töre­dékesen megmutatkozó ontológia a platonikus hagyományt követi..."49 Amel­lett, hogy ez valószínűleg az Esztétikai töredékekre­ nézve sem egészen találó, a József Attila-i „önmagát látó" vers egyik látványos példája, az Ars poetica első három strófája is más tapasztalatra utal: Költő vagyok — mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején. Szép a forrás­­ fürödni abban! A nyugalom, a remegés egymást öleli s két a habban kecsesen okos csevegés. 47 Vö. W PANNENBERG: Verdinglichung und Transfiguration. In: Dieter HENRicii-Wolfgang ISER (szerk.): Funktionen des Fiktiven. München, 1983. 525. 48 Vö. KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Bp., 1994.2­76. 49 SCHEIN Gábor: József Attila kései költészetének hatása Pilinszky János lírájában. Műhely 1994/4. 33-34.

Next