LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 35. évfolyam (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNY - HAJDÚ PÉTER: Herczeg Ferenc érdekessége
Hajdú Péter HERCZEG FERENC ÉRDEKESSÉGE* Herczeg Ferenc értékelése, úgy látszik, jelentős dilemma elé állítja az irodalomtörténetet, hiszen egy olyan szerző került ki a kánonból szinte teljesen, aki évtizedekig számított írófejedelemnek, és ahogyan voltak politikai okai annak az erős kanonikus pozíciónak is, amelybe a két háború között került, voltak politikai okai annak is, hogy kikerült a kánonból, ezért jó darabig övezte némi nosztalgia is életművét. A következő fejtegetések, amelyek Herczeg novellisztikájára kívánják ráirányítani a figyelmet, és a kisprózában fedeznek fel olyan poétikai nóvumokat, amelyek az irodalomtörténeti folyamat szempontjából legalábbis bizonyos területeken értékesnek mutatják a berczegi írásmódot, ezért nem kerülhetik meg a szembesülést az életmű kanonikus mozgásainak történetével, de valamelyest mégis szabadulni igyekeznek az értékelés politikai-etikai dimenziójának nyomása alól. Irodalomtörténeti szempontból a siker sokféleképpen megközelíthető. Pillanatnyilag a legkevésbé érdekesnek az életrajzi szempont látszik, amely az életrajz felől és az életrajz érdekében értelmezi a sikert. Nem túl izgalmas kérdés, hogyan hat a siker a szerző személyes életére. Fontos viszont az irodalmi kommunikáció korabeli közegének működése szempontjából, hogy mi és hogyan tud átütő sikert elérni, és a hatástörténeti szempontból sem érdektelen, ha valamit akár évtizedekig mindenki olvas egy nagy siker következtében. Herczeg Ferenc kapcsán viszont a sikert mintha kétféleképpen kellene értelmezni: mint közönség-, illetve kritikai sikert egyfelől és mint hivatalos elismertséget és kanonizációt másfelől. A kétféle sikernek más-más jelentősége lesz a két fő pályaszakaszban, bár Herczegnek szinte folyamatosan kijutott mindkettő. Barta János úgy látta, írói tevékenységének első két évtizedében „a fiatal Herczeg hovatartozása és értékelése bizonytalan", hiszen egyszerre dolgozik a Hétnek és a * A tanulmány a 68691 számú OTKA-program keretében készült. Korábbi szövegváltozatai két alapos műhelyvitának is tárgyát képezték, először Budapesten 2008. október 17-én az Illyés Gyula Archívumban, másodszor 2009. május 22-én a veszprémi Vetésforgón. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik értékes kritikai megjegyzéseikkel, ötleteikkel segítettek a szöveget tovább formálni. Ezt a szempontot revelatív erővel MARGÓCSY István dolgozta ki Petőfi kapcsán (Petőfi Sándor. Korona, Budapest, 1999. 48-74.).