LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 35. évfolyam (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNY - HAJDÚ PÉTER: Herczeg Ferenc érdekessége
Hajdú Péter Budapesti Hírlapnak, elutasítja őt Gyulai és Péterfy, míg a másik oldalon „valami modern realizmust éreznek benne". 1910 körül viszont már felfedezte benne a maga íróját a politikai jobboldal. Barta továbbá azt állította, Herczegnek „volt a maga módján tehetsége [...], de társadalmi és irodalompolitikai szerepe, hatása jóval túlnőtt tehetsége méretein" és mindezek a körülmények „szerény tehetségét messze felülmúló írói vállalkozásokba sodorták". Vagyis lehetett volna egy jó közepes író, ha a politika nem próbál meg klasszikust csinálni belőle. És ez nemcsak azt jelenti, hogy ahhoz a kanonikus és kultúrpolitikai szerephez képest, amelyet Herczeg a két világháború között betöltött, a művei nem elég jók. Nyilván ez is igaz; utólag túlzott elvárásokat támaszt vele szemben, hogy évtizedekig a legnagyobb írónak tartották. Maga Horváth János ajánlotta irodalmi Nobel-díjra,s a tantervek az ő Bizánc című drámáján ajánlották tanítani a tragédia műfaját - Szophoklész, Shakespeare mellett -, és a Pogányok is kötelező házi olvasmány volt.6 Az élet kapuja című regény talán viszonylag érdekes, de azért nem olyan világirodalmi szintű remekmű, hogy a Nobel-díj ötletét így utólag komolyan vehetnénk. A Bizánc olvasható dráma, de ha az Antigonéval vagy a Hamlettel kell összemérni, akkor csúfosan alul fog maradni. De Barta nem a túlzott értékelésekhez képest eltörpülő írói teljesítmény óhatatlan leminősülésére célzott, hanem arra, hogy ezek az értékelések és az ezekből következő elvárások arra ösztönözték Herczeget, hogy olyan munkákba fogjon, amiket nem tudott megcsinálni. Vagyis a későbbi pályaszakaszban a művek éppen azért lettek gyengébbek, mert nagyobb igényűek voltak. És valószínűleg igaz is, hogy ugyanazok az előadási stratégiák, amelyek nagyon élvezetes szöveget eredményeznek, ha egy vidéki család pénzzavarral küzdő gyermekeinek történetkéit kell elmondani, elviselhetetlenek, ha nemzeti sorskérdésekről van szó. Ezért lesz teljes csőd A fogyó hold, amelyről, ha igaz, találóan mondta Babits: „Hisz abban nincs egy igaz hang se."8 Van egy másik használhatónak látszó értékelése is az életműnek. Németh G. Béla szerint Herczeg a lektűrnek volt mestere.9 A lektűrt a társasági dráma „epikus testvérének'40 nevezi, és a kettőt gyakorlatilag együtt definiálja, és nyilván csak Влшл János: Herczeg Ferenc - mai szemmel. In uő: Költők és írók. Akadémiai, Budapest, 1966. 250. 3 I. n. 246-247. 4 HORVÁTH János: Herczeg Ferenc. Pallas, Budapest, 1925. Tanterv a gimnázium és leánygimnázium számára. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, [Budapest], 1938. 16. 6 Részletes utasítások a gimnázium és leánygimnázium tantervéhez. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1938. 52. 7 NÉMETH G. Béla is elfogadta az életmű csúcsának (A lektűr magyar mestere. Herczeg Ferenc. In uő: Századutóról - századelőről. Magvető, Budapest, 1985. 194), újabban pedig IIIIS Sándor gondolta úgy, hogy a magyar történelmi regények hagyományában Jósikával és Kemény Zsigmonddal együtt érdemes tárgyalni ezt a szöveget (A múltnak kútja. József Attila Kör-Ulpius-ház, Budapest, 2004. 39-41). 8 BARTA: i. m. 246. 9 NÉMETH G. Béla: A lektűr magyar mestere. Herczeg Ferencről Új írás 1981/9. 51-58. = In I 18. /К. Ferenc: Történelmi regények. Szépirodalmi. Budapest, 1983. 5-22. = N. G. В.: Századulóról - századelőről. Magvető, Budapest, 1985. 181-202. 10 NÉMETH G. В.: Századulóról -századelőről. 184.