LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 35. évfolyam (2009)

2009 / 1. szám - MŰHELY - HITES SÁNDOR: A jövőről való beszéd bölcseleti kereteiről

A jövőről való beszéd bölcseleti kereteiről 127 pusztán megfelelnie.52 Meglehet, ám a jövőtételezések esetében éppen ezek a szempontok a perdöntőek, még retorikai értelemben is, sőt, talán abban a legin­kább. Hiszen egy-egy prognózis meggyőző erejét éppen a konzisztencia és az adekváció benyomása szolgáltatja. Jóllehet a történeti megértés, mint politikai diagnózis és történeti prognózis összefüggésbe állítása, szükségszerűen figuratív fejlemény, hiszen bármely előrejelzés a fikcióalkotás paradigmatikus esetének szá­míthat, tekintve, hogy olyan reprezentációt jelöl, amely nem adott világot tükröz. Ám az összefüggés megfordítása sem képtelenség, vagyis annak felvetése, hogy a fikcióalkotás tekinthető a prognózis-állítás alesetének. Ebben a tekintetben a nyelv maga működik előrejelzés vagy ígéret formájában, ám nem pusztán azért, mert a grammatikai jövő idő része a nyelv ama képességének, hogy túllépjen azon, ami aktuálisan fennáll. Ahogy Derrida a múlt előidejűségének fikciójáról szólva fejtegeti: az emlékezet a jövőre irányul, mégpedig a múlt olyan „nyomai" men­tén, amelyek „sosem mutatkoztak a jelenlét formájában és valami módon mindig eljövendők maradnak -jövendőből jövők". Az emlékezet „továbbélő rejtjelei", mint a gyász, a halál, az örökség, ugyanis túlélik azokat, akik a maguk jelenét benépe­sítik velük - éppen a jövőnek ezek a nyomai teszik az „emlékezet hatalmát".53 Je­len kutatás sem törekedhet másra, mint a magyar történeti emlékezet „tovább élő rejtjeleinek" a bogarászására azokban az egykori jövők­ben, amelyekkel elődeink valaha benépesítették a maguk jelenét. 52 Hayden WHITE: Figurái Realism. Studies in the Mimesis Ejfect. The Johns Hopkins UP Baltimore, 1999. 5. 53 Jacques DF.BRIDA: Memories Paul de Man számára. Ford. SIMON Vanda. Jószöveg Könyvek, Bp., 1998. 73-76.

Next