LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 39. évfolyam (2013)

2013 / 3. szám - Literatura-díj - Jánosa Eszter: Duchamp-öröknapok – Személyesség és személytelenség Tandori Dezső „élet-művében”

308 Jánosa Eszter legalább három művéhez kötődik a vers: Lépcsőn lemenő akt I., Lépcsőn lemenő akt II. és a Szűz átváltozása mátkává. Duchamp-t érdekelte a mozgás problémája a festészet­ben, több ilyen témájú képet is készített. A fent említett három mű is ezekhez a tö­rekvésekhez kötődik. A Lépcsőn lemenő akt I. tulajdonképpen csak előtanulmány a végleges második változathoz képest, amelyben Duchamp nyíltan szembeszáll a ku­bizmus kánonjával.27 A korábbi képen az akt először szemből látható, majd élesen balra fordulva hagyja el a képmezőt. A Lépcsőn lemenő akt II. viszont végig egy néző­pontból, félprofilból látszik, ami ellentmond a kubizmus normarendszerének.28 Az akt mozgása mindkét képen fázisonként jelenik meg, minden pillanatban másként rajzolva meg egy mozgásban lévő emberi alakot. Duchamp maga jegyzi meg a Lép­csőn lemenő akttal kapcsolatban: „Nem festmény, hanem mozgáselemek szerves egy­sége, az idő és a tér megjelenítése a mozgás elvont visszaadásával.. ."29 Duchamp ké­pén a mozgás által egy emberi alak hullik szét pillanatok és helyzetek sokaságában, egy személy időbeli és térbeli megvalósulásaivá. Ahogy - Tandori verséhez visszatér­ve - a főnévi igenévhez sem kapcsolódhat személy(rag), anélkül, hogy idő és tér vo­natkozásába ne kerülne. Duchamp képén egy a személyesség lehetőségét magában hordozó emberi alak hullik szét pillanatnyi tér és időbeli megvalósulások sokaságá­ban, míg Tandori versében a főnévi igenév mint a személyesség lehetőségét rejtő személytelen szófaji alak változik át térhez, időhöz és nyelvhez kötött személyekké. A rajzvers magát az átváltozás folyamatát tematizálja, így egy újabb Duchamp­műhöz, A Szűz ÁTVÁLTOZÁSA férjes asszonnyá (Le PASSAGE de la Vierge á la Mariée, 1912) című képhez is köthető, amelyen az eddig említett művekhez hasonlóan tér­ben és időben egymást követő mozzanatok sorozata látható. „Nem a végső aktus lényeges" - írja Duchamp - „hanem a címben jelzett átalakulás, maga a folyamat, amely a női figura »külső burkának« lehántását jelenti, a huzalok, lemezek, üres csö­vek és félhengerek eltávolítását, más szóval - hasonlóan a Lépcsőn lemenő akthoz -egymást követő időbeli és térbeli mozzanatok rögzítését."30 A Duchamp-öröknap körbe írt szövege („A főnévi igenév átváltozása hat személlyé") formailag és tematikáját te­kintve is utal az említett Duchamp-képre, illetve a kép címére (A Szűz ÁTVÁLTOZÁ­SA férjes asszonnyá). A Keletbe­ Jűlt kísérletek című kötetben szerepel a Duchamp-öröknap harmadik változa­ta is, A Duchamp-öröknap átalakulása biciklikerékké. A vers Duchamp Biciklikerekére utal, amit a szerző is megerősít kommentárjában: „Mert Duchamp köztudottan »készített« egy biciklikerék-szobrot, azaz ready made-ként kiállított egy biciklikereket."31 A rajz­versben a biciklikerék küllőire a hat személyes névmás van felírva, a küllők hat kör­cikkre osztják a kört. A főnévi igenév nem jelenik meg a műben, de a sorozat korábbi változataihoz viszonyítva értelmezhetjük úgy ezt a rajzverset, mint ami a főnévi igenév metamorfózis utáni állapotát jeleníti meg: a főnévi igenév átváltozott hat személlyé 27 GÖRGÉNYI Frigyes: Egy bizonyos Marcel Duchamp. Kijárat, Budapest, 1996. 2» I. m. 29 MEZEI Ottó: Duchamp. Corvina, Budapest, 1970. 10. 30 I. m. 11. 31 TANDORI: Keletbe fúlt kísérletek. 56-57.

Next