LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 42. évfolyam (2016)

2016 / 4. szám

Műelemzés Albert Noémi: „AZ ÖNÖK FAJA AZ IGAZSÁGGAL IS MEGLEHETŐSEN HADILÁBON ÁLL” -A Julian Barnes-féle történetkoncepció A világ története 10 és '­2 fejezetben alapján -„A világ történelme? Ugyan, csupán visszhangzó szavak a sötétben; képek, melyek néhány évszázadig ragyogó fénnyel égnek, majd semmivé halványulnak; történetek, régi történetek, melyek időnként mintha átfednék egymást; különös láncszemek, arcátlan összefüggések.”* 2 E szavak Julian Barnes 1989-es, A világ története 10 és­­ 2 fejezetben című regényé­nek egyik fejezetében hangzanak el, és látványosan utalnak a mű sajátos történelem­koncepciójára. A szöveg ugyanis rendkívül szerteágazó témáin keresztül a történelem és a történetírás problémáját helyezi a középpontba, kritizálva a „hagyományos” tör­ténetírást, gyakran kifigurázva azt, és új, alternatív historiográfiai lehetőségeket fel­mutatva. írásom alapkoncepcióját az a feltételezés képezi, miszerint a történelem és fikció között számos közös jegy fedezhető fel. Ez persze nem új gondolat, és a törté­netírás elméletében jobbára Hayden White 1973-as Metahistoryjára támaszkodva szokás bizonyítani. Ám az alábbiakban egy regény, Barnes művének alapos elemzé­sén keresztül szeretnék rávilágítani a szerző sajátos történetkoncepciójára, és kimu­tatni, hogy a mű olyan kísérletként is felfogható, amely a tradicionális történet- és tör­ténelemszemléletet problematizálja, és valamifajta új történetírás lehetőségeit keresi. Történelmi eseményeket dolgoz fel, új megközelítési módokat kínál, sőt újraírja a tör­ténelmet. Legfőbb eszköze az ismétlés: történetek, események, szereplők, motívu­mok bukkannak fel újra és újra - de sosem „eredeti” formájukban, hanem kisebb­­nagyobb változtatásokkal, egy témára adott variációkként. Ezáltal Barnes regénye nemcsak egy fikcionális történelmet kínál olvasójának, hanem betekintést nyújt a tör­ténetírás gyakorlatának problematikusságába, a források kezelésébe, felhasználásá­nak módjaiba, a nézőpont jelentőségébe és a történelem mechanizmusába.­ ­ A szerző a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. 2 Julian Barnes: A világ története 10 és­­ 2 fejezetben, fordította Feig András, Ulpius, Budapest, 2002, 279.

Next