LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 43. évfolyam (2017)
2017 / 4. szám
284 Hegyi Pál denotációja nem lehetséges, a narratíva jelentésességét az indexikális utalások halmaza, a sejtetés atmoszférája biztosítja. A “weird”-be kódolt autopoetikus funkció a kísérteties történetet önmaga elbeszélésének lehetetlenségeként határozza meg. A kísérteties mindig már jelenlévő mémjeit kutatva a 20. század korai évtizedeiben felbukkanó “weird” előzményeiként az amerikai irodalom 19. századi klasszikus szerzőinek művei ajánlják magukat. A formálódó amerikai kulturális identitás kanonikus szerzői közül Algernon Blackwood, Henry James, Washington Irving, Clark Ashton Smith, Ambrose Bierce, Edgar Allan Poe, Nathaniel Hawthorne, Charlotte Perkins Gilman, Herman Melville és Mark Twain számos írása olvasható proto-horror, proto-weird történetként. A puritán kulturális örökség szubverzív jellege, a sajátos amerikai identitás kialakítására tett művészi erőfeszítés korai, formálódásban lévő szakasza megnyitja e magas, arisztokratikus regiszterbe sorolt írók műveit a populáris kultúra irányába. Az Egy jenki Arthur király udvarában (1889) mellett a kísértetiest Freud írásában a humor forrásaként allegorizáló másik Mark Twain-történet képviselte hagyományhoz (A Tramp Abroad, 1880) olyan eltérő műnemű, medialitású művek kapcsolódnak, mint Poe 1844-es hőléggömbös beugratása (The Balloon- Hoax) vagy Orson Welles (és H. G. Wells) Világok harca (The War of the Worlds) című rádiójátéka 1938-ban. Ami pedig Lovecraft műveit illeti, azok utóéletét vizsgálva vitathatatlannak tűnik a dolgozat elején idézett Houllebecq-anekdota érvényessége. A lovecrafti életmű a mémök kimeríthetetlen tárházát jelenti az adaptációkkal, átvételekkel, újrahasznosítással operáló kortárs művészet számára. A már említett számítógépes és szerepjátékokon kívül egy 2013-ban színpadra állított rockoperáról is szót kell ejteni, a Dreams in the Witch House: A Lovecraftian Rock Opera hanganyaga CD-n is megvásárolható.37 38 39 A Lovecraft-szövegek filmes adaptációinak megjósolható kudarca ugyanúgy nyilvánvaló bizonyíték lehet az életmű alapvetően memetikus természetére, mint az azonos írásokból kölcsönzött elemekre építő kasszasikerek tagadhatatlan kulturális hatása. A több mint negyven adaptációs kísérletből talán a Re-Animator’s az egyetlen, amely számottevő nyomot hagyott a kulturális emlékezetben, de az is leginkább az Amerikai szépség 39 elhíresült jelenetében megszülető mémként. Charles P. Mitchell e kudarcossággal kapcsolatban a következőket írja: „HPL munkái nevezetesek arról, hogy micsoda kihívást jelent a film nyelvére történő átültetésük. Ez az oka annak, hogy kiemelkedő műalkotásokat alig találni a Lovecraft-filmek között.”40 Valójában sokkal inkább appropriációként és kulturális 57 Dreams in the Witch House — a Lovecraftian Rock Opera, Platform West, LLC, 2013, Dreams in the Witch House: A Lovecraftian Rock Opera - CD Baby https://store.cdbaby.com/cd/dreams inthewitchhouse 38 Re-Animator, rendezte Stuart Gordon, Empire Pictures, 1985. 39 Amerikai szépség (American Beauty), rendezte Sam Mendes, DreamWorks, 1999. (45:29-45:38) 40 (saját fordítás) “HPL’s works are notoriously challenging to translate into films, which is one reason why truly outstanding pictures have been so rare in Lovecraft films”, in Charles P. Mitchell, The Complete H. P. Lovecraft Filmography, Greenwood Press, London, 2001, 7.