Labdarúgás, 1965. január-december (11. évfolyam, 1-12. szám)

1965. május / 5. szám

dig könyvvel a kezében jár. Ha csak teheti, leül és olvas. Mi a ked­venc olvasmánya? — A filozófiai munkák... A régiek és az újak ... Arisztotelész ... Pla­ton ... A metafizika és az ariszto­­telészi etnika szerintem összeegyez­tethető a futballal... Ne mosolyog­jon: Platon négy tanítása, a bölcses­ség, a bátorság, a mértékletesség és az igazságosság — a labdarúgás alaptörvénye... — Mi szeretett volna lenni, ha nem választja hivatásnak a fut­ballt? — Író! Akik valaha is látták Germanot, a­ futballistát a gyepszőnyegen ját­szani, bizonyára azt tanácsolják neki: maradjon a labdarúgásnál. Eh­hez a tanácshoz nem kell filozófus­nak lenni. És José Augustóval is üljünk le néhány szóra. Augusto az egyetlen benfikás, aki válogatottságban ki­járta a futballiskolát. Mint mondja: — Voltam ifjúsági, utánpótlás, ka­tona-, és B-, majd A-válogatott... Különben a ritán, az utcán kezdtem el a játékot, hétéves koromban, Bar­­reirában, a Lisszabon melletti gyár­városban ... Három az edző Ritka találkozás a pesti Royal ho­telben: együtt van Biri János, Czeiz­­ler Lajos és Schwartz Elek , há­rom Benfica edző, s mind magyarul beszél egymással, miközben kép ké­szül róluk. A negyedik — Guttmann — csak azért nincs a képen, mert nem jött el Bécsből. A 64 éves Biri újra átéli ifjúsá­gát, a kispesti emlékeit rakosgatja, miközben régi társait, Sagulyt, Du­dást, Raix-ot, s a többieket emlegeti. Birit jutalomból, tiszteletadásból — ahogyan mondja — hozta el magával a Benfica szülővárosába. Tenyerével eltakarja Biri az arcát, zokogva mondja: „Most, 40 év után újra itt ülök a Royalban, ahol az első válo­gatottságom után banketteztünk ... Itt vagyok a VII. kerületben, ahol a Dob utcában laktam .. . Olyan, mint egy álom ...” — és peregnek a köny­­nyei a hajdani híres válogatott ka­pusnak, aki most ismerte meg a sí­rás örömét is. — És a mai Benfica?... — kér­deztük a volt edzőt — Nagy csapat! Jó gyerekek ját­szanak benne. Nagy sikereket értek el eddig, még sok siker vár rájuk. Nagyon büszkék arra, hogy a ma­gyaroknak is részük volt ebben ... * „O Benfica melhor do mondo .. A Benfica valóban legjobb a vilá­gon? Erre a kérdésre is megjön rö­videsen a válasz. Fekete Pál Torres a pesti utcákat fényképezte A Benfica három magyar edzője Budapesten. Balról: Czeizler, Schwartz és Biri (MTI Fotó: Petrovits László felvételei) URUGUAY EDZŐJE VB Az NDK válogatottjának 2:0-ás montevideói győzelme válságot idé­zett elő az uruguayi labdarúgó szö­vetségben. Hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy visszahívják Ecuadorból állami edzőnek Joan Lo­­pezt, akinek irányítása alatt Uru­guay 1950-ben megnyerte a világ­­bajnokságot. Lopez bizonyos felté­telek mellett vállalta is a nemzeti együttes irányítását E feltételek közé tartozik, hogy a klubok már most bocsássák a szövetség rendel­kezésére a válogatott­ jelölteket. Az egyesületek ugyanis csak a világbaj­noki előkészületek utolsó négy he­tére akarják a szövetségnek átadni játékosaikat, ami Lopez szerint túl rövid idő ahhoz, hogy alaposan fel­készülhessen a válogatott a Peru és Venezuela elleni selejtezőkre. Lopez előkészítő terve háromhónapos. Ez idő alatt elsősorban fiatal erőkből szeretne új csapatot összekovácsolni, melyben persze a legkiválóbb idő­sebb , elsősorban Penarol-játékosok is helyet kapnának. Az állami ed­ző szerint a régi játékosok túl pu­hák, kerülik a közelharcot, erőnlé­tük sem megfelelő és így nem csoda, ha kemény ellenfelekkel szemben alulmaradnak. Ezért elsősorban at­létikai és erőnléti edzésekre akarja koncentrálni figyelmét, mert tech­nikai szempontból a játékosok álta­lában kényes igényeket is kielégíte­­nek. Lopez szerint a angliai VB-n a délamerikai labdarúgás újból sike­resen szerepel majd. Főleg Argen­tínát tartja igen erősnek, de a bra­zilok és uruguayiak is, Chilével egye­temben, szerinte meglepetésekre ké­pesek. Az európai országok közül az odahaza szereplő angolokat — akik nagyon megerősödtek —, továbbá a spanyolokat és portugálokat tartja a legesélyesebbeknek.

Next