Labdarúgás, 1965. január-december (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965. május / 5. szám
dig könyvvel a kezében jár. Ha csak teheti, leül és olvas. Mi a kedvenc olvasmánya? — A filozófiai munkák... A régiek és az újak ... Arisztotelész ... Platon ... A metafizika és az arisztotelészi etnika szerintem összeegyeztethető a futballal... Ne mosolyogjon: Platon négy tanítása, a bölcsesség, a bátorság, a mértékletesség és az igazságosság — a labdarúgás alaptörvénye... — Mi szeretett volna lenni, ha nem választja hivatásnak a futballt? — Író! Akik valaha is látták Germanot, a futballistát a gyepszőnyegen játszani, bizonyára azt tanácsolják neki: maradjon a labdarúgásnál. Ehhez a tanácshoz nem kell filozófusnak lenni. És José Augustóval is üljünk le néhány szóra. Augusto az egyetlen benfikás, aki válogatottságban kijárta a futballiskolát. Mint mondja: — Voltam ifjúsági, utánpótlás, katona-, és B-, majd A-válogatott... Különben a ritán, az utcán kezdtem el a játékot, hétéves koromban, Barreirában, a Lisszabon melletti gyárvárosban ... Három az edző Ritka találkozás a pesti Royal hotelben: együtt van Biri János, Czeizler Lajos és Schwartz Elek , három Benfica edző, s mind magyarul beszél egymással, miközben kép készül róluk. A negyedik — Guttmann — csak azért nincs a képen, mert nem jött el Bécsből. A 64 éves Biri újra átéli ifjúságát, a kispesti emlékeit rakosgatja, miközben régi társait, Sagulyt, Dudást, Raix-ot, s a többieket emlegeti. Birit jutalomból, tiszteletadásból — ahogyan mondja — hozta el magával a Benfica szülővárosába. Tenyerével eltakarja Biri az arcát, zokogva mondja: „Most, 40 év után újra itt ülök a Royalban, ahol az első válogatottságom után banketteztünk ... Itt vagyok a VII. kerületben, ahol a Dob utcában laktam .. . Olyan, mint egy álom ...” — és peregnek a könynyei a hajdani híres válogatott kapusnak, aki most ismerte meg a sírás örömét is. — És a mai Benfica?... — kérdeztük a volt edzőt — Nagy csapat! Jó gyerekek játszanak benne. Nagy sikereket értek el eddig, még sok siker vár rájuk. Nagyon büszkék arra, hogy a magyaroknak is részük volt ebben ... * „O Benfica melhor do mondo .. A Benfica valóban legjobb a világon? Erre a kérdésre is megjön rövidesen a válasz. Fekete Pál Torres a pesti utcákat fényképezte A Benfica három magyar edzője Budapesten. Balról: Czeizler, Schwartz és Biri (MTI Fotó: Petrovits László felvételei) URUGUAY EDZŐJE VB Az NDK válogatottjának 2:0-ás montevideói győzelme válságot idézett elő az uruguayi labdarúgó szövetségben. Hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy visszahívják Ecuadorból állami edzőnek Joan Lopezt, akinek irányítása alatt Uruguay 1950-ben megnyerte a világbajnokságot. Lopez bizonyos feltételek mellett vállalta is a nemzeti együttes irányítását E feltételek közé tartozik, hogy a klubok már most bocsássák a szövetség rendelkezésére a válogatott jelölteket. Az egyesületek ugyanis csak a világbajnoki előkészületek utolsó négy hetére akarják a szövetségnek átadni játékosaikat, ami Lopez szerint túl rövid idő ahhoz, hogy alaposan felkészülhessen a válogatott a Peru és Venezuela elleni selejtezőkre. Lopez előkészítő terve háromhónapos. Ez idő alatt elsősorban fiatal erőkből szeretne új csapatot összekovácsolni, melyben persze a legkiválóbb idősebb , elsősorban Penarol-játékosok is helyet kapnának. Az állami edző szerint a régi játékosok túl puhák, kerülik a közelharcot, erőnlétük sem megfelelő és így nem csoda, ha kemény ellenfelekkel szemben alulmaradnak. Ezért elsősorban atlétikai és erőnléti edzésekre akarja koncentrálni figyelmét, mert technikai szempontból a játékosok általában kényes igényeket is kielégítenek. Lopez szerint a angliai VB-n a délamerikai labdarúgás újból sikeresen szerepel majd. Főleg Argentínát tartja igen erősnek, de a brazilok és uruguayiak is, Chilével egyetemben, szerinte meglepetésekre képesek. Az európai országok közül az odahaza szereplő angolokat — akik nagyon megerősödtek —, továbbá a spanyolokat és portugálokat tartja a legesélyesebbeknek.