Labdarúgás, 1965. január-december (11. évfolyam, 1-12. szám)

1965. május / 5. szám

MI IS ELKEZDJÜK A VB SELEJTEZŐT Világszerte folynak már a VIII., az 1966-ban Angliában megrende­zésre kerülő világbajnokság selejte­zői, s most, közel négy évi szünet után, a magyar válogatott is selej­tezőt játszik. Az NDK elleni mér­kőzéssel kapcsolódunk a küzdelem­be. Mikor is játszott a magyar válo­gatott utoljára VB-selejtezőt? 1961. október 22-én a Népstadionban Hol­landia ellen. Az eredmény számunkra kis csalódást okozott, válogatottjaink csak 3:3 arányú döntetlent értek el. Igaz, az eredmény akkor már nem számított, mert a magyar válogatott már a hollandok elleni mérkőzés előtt biztosította 16-os döntőbe való jutását. A mérkőzés előtt ugyanis ez volt a helyzet a VB-selejtező IV. csoportjában: 1. Magyarország 3 3----8:2 6 2. NDK 3 — 1 2 3:6 1 3. Hollandia 2 — 1 1 1:4 1 Tehát: a magyar csapat még vere­ség esetén is tovább jutott volna. A csalódást az jelentette, hogy amíg a Hollandiában játszott mérkőzésen 3:0-ra tudott nyerni csapatunk, ad­dig itthon sovány döntetlennel kel­lett megelégednie. Eddig csak egy vereség Magyarország csapata az eddig rendezett hét VB közül ötre nevezte be csapatát. Nem indultunk az 1930-ban Uruguayban és az 1950-ben Brazíliában rendezett világbajnoksá­gon. Mind az öt alkalommal túl ju­tott a selejtezőkön a magyar válo­gatott. Az 1934. évi VB előtt Ausztriával és Bulgáriával került egy selejtező csoportba, de Ausztriával akkor nem kellett játszani. Mind a magyar, mind az osztrák válogatott legyőzte Bulgáriát, s a csoportból kettő jutott a 16-os döntőbe, nem kellett ma­gyar—osztrák találkozót is rendezni. 1938. évi VB előtt Görögország és Palesztina volt a mi selejtező cso­portunkban. Görögország kétszer le­győzte Palesztinát, s így játszhatott a magyar válogatottal. Az első ma­gyar—görög találkozó Budapesten 11:1 arányú magyar győzelmet ho­zott, s ezzel a magyar válogatott be­került a legjobb 16 közé. 1954-ben Lengyelországgal voltunk egy selejtező csoportban, de a len­gyelek visszaléptek, s így a magyar csapat küzdelem nélkül ment to­vább. Kellemetlenül indult számunkra az 1958. évi VB-selejtező küzdelem. Bulgáriával és Norvégiával kerül­tünk egy csoportba, s amíg Bulgá­ria Norvégiában 2:1-re nyert, ad­dig a mi csapatunk ugyanott 2:1-re kikapott. Utána azonban derekasan javított csapatunk. Itthon és Bulgá­riában is legyőztük (4:1, 2:1) a bol­gárokat, a norvégoknak pedig 5:0 arányban vágtunk vissza. A végered­mény: 1. Magyarország 6 pont, 2. Bulgária 4, 3. Norvégia 2. Az 1962. évi chile VB selejtezőjé­ről már a bevezetőben szóltunk, de tegyük hozzá: akkor az NDK csapa­tát itthon 2:0-ra, Berlinben pedig 3:2 arányban győztük le. Itt tehát veret­lenül került a magyar válogatott a legjobb 16 közé. Ilyenformán a ma­gyar válogatott VB-selejtezőkön csak Norvégiától kapott ki, s mér­lege a következő: 11 mérkőzés, 9 győzelem, 1 döntet­len, 1 vereség, a gólarány pedig: 42:12 Ez a legnehezebb Most Ausztria és az NDK a selej­tezőtársunk. A már elmondottakat figyelembe véve világosan áll: a magyar csapat még sohasem vívott olyan erős selejtező csoportban mint ezúttal. Egy kis bizonyítás. AUSZTRIA. Ősi ellenfél. A brit országokat (Anglia, Skócia ...) nem számítva nincs a világon még má­sik két ország, amelynek válogatott­jai annyi mérkőzést játszott volna egymással, mint a magyar és az osztrák. 108 találkozó! Ehhez nyu­godtan hozzá lehetne még venni Ausztria hitleri megszállása alatt ját­szott Budapest—Bécs mérkőzéseket, amelyek akkor nem lehettek orszá­gok közötti találkozók, de azoknak tekinthetők. Igaz az, hogy a magyar­—osztrák mérkőzések mérlege számunkra sok­kal kedvezőbb, mint osztrákok ré­szére. Magyar szemmel ugyanis ez a helyzet: 108 53 22 33 252,215 De ... Ha csak a legutóbbi évek találkozóira tekintünk vissza, akkor találunk nyugtalanító adatokat is. Például az 1961. évit... Akkor is VB előtti év volt, s az osztrákok öt hónapon belül, Budapesten és Bécs­­ben is 2:1-re nyertek a magyar vá­logatott ellen. Még jó hogy akkor nem ellenük kellett selejtezőt ját­szanunk. NDK! Ide is tehetünk felkiáltóje­let, bár a mérleg itt nagyon a ma­gyar válogatott mellett szól: 6 5 1 — 16:6 1961-ben az NDK ellen megnyer­tük mindkét VB-selejtezőt, de utána a németek fejlődését tapasztalhattuk. 1963-ban a Nemzetek Európa Ku­pája keretében ugyanis ismét az NDK csapatával viaskodtunk. Ber­linben 2:1 a magyar csapat javára, de 1963 novemberében, a Népstadion­ban játszott visszavágón, a ma­gyar válogatott 400. mérkőzésén már csak 3:3 lett az eredmény. Azóta az NDK labdarúgói tovább bizonyították fejlődésüket. Három példa: 1964. október, Tokió, olimpiai torna: 3. Közös német csapat, azaz az NDK csapata. 1965 április 25. Bécs, Ausztria— NDK VB-selejtezőn 1:1, s ugyanezen a napon az NSZK-ban az UEFA if­júsági tornájának döntőjében: NDK— Anglia 3:2. Ausztria—NDK 1:1. Nöldner (NDK) egyenlítő gólja a bécsi mérkőzésen (MTI Külföldi Képszolgálat, Votavafoto Wien felv.)

Next