Labdarúgás, 1990. január-december (36. évfolyam, 1-12. szám)

1990. január / 1. szám

Mészöly Kálmán az új szövetségi kapitány A Magyar Labdarúgó Szövetség múlt év december 19-i ülésén egyhangú szavazással úgy döntött, hogy módosítja Bicskei Bertalan szövetségi kapitány határozott időre szóló munkaszerződését, és — tekintettel szakmai felkészült­ségére — szakmai igazgatói mun­kakör ellátásával bízza meg. A módosítás 1990. január 1-jétől ér­vényes. Az MLSZ elnöksége dr. Lacz­­kó Mihály előzetes tárgyalásai és és előterjesztése alapján titkos szavazáson választott új szövetségi kapitányt. A két jelölt Garami József és Mészöly Kálmán volt. A szavazás eredménye alapján 1990. január 1-jétől Mészöly Kál­mán kapott megbízást a szövet­ségi kapitány tisztség ellátására. Az MLSZ elnöksége döntött a főtitkár kinevezéséről is. A jelö­lő bizottság dr. Genzwein Feren­cet és Berzi Sándort egyformán alkalmasnak találta a főtitkári tisztség ellátására. A testület tit­kos szavazása alapján Berzi Sán­dor lett az új év első napjától az MLSZ főtitkára. Az elnökség megerősítette, hogy Czókus Lajos a szövetség ügyve­zető igazgatójaként, dr. Pethő Ró­bert pedig a titkárság vezetője­ként tevékenykedik tovább. A Magyar Labdarúgó Szövet­ség a Játékvezető Testületet tag­jai sorába vette fel. Az MLSZ elnöksége a Ligák vé­leménye alapján elfogadta a vá­logatott csapatok, valamint az NB I és NB II tavaszi program­ját. A tavaszi időszak március 3- tól június 2-ig tart, az osztályozó mérkőzéseket az ezt követő két hétvégén kell megrendezni. Az őszi bajnokság tervezett kezdési időpontja: augusztus 18. Lantos Mihály is elment... Az ötvenes évek aranycsapatából már csak öten élnek: Grosics, Bu­­­zánszky, Hidegkúti, Puskás, Czi­­bor, mivel szilveszter éjszakáján Lóránt, Bozsik, Zakariás, Budai és Kocsis után Lantos Mihály is a mennyei útra lépett... 62. évét töltötte volna be ebben az eszten­dőben. Életpályája egyenes vonalúnak mondható. A BVSC-t­ől került a Hungári­a-útra, s tüneményes kar­rierje itt tetőzött. A másik legendás kék-fehér balhátvéd, Bíró Sándor örökébe lépett, az MTK-ban és a válogatottban egyaránt. Nagy előd­je 53-szor, ő maga 52-szer húzta fel magára a válogatott mezt, s vívták ki játékukkal ország-világ dicséretét. A statisztikába kívánko­zik, hogy 1932-től 1956-ig ketten őrizték ezt a posztot a nemzeti ti­zenegyben. Történelmet írtak a magyar labdarúgás évkönyvébe. Lantos 1949 július 10-én Debrecen­ben játszott először a válogatottban a Balogh II., Börzsei, Lantos össze­tételű védősorban Lengyelország ellen (8-2). Utoljára 1956. június 9- én képviselte a magyar színeket Lisszabonban, a Portugália elleni 2-2-es mérkőzésen, Buzánszkyval és Telekivel az oldalán. Az ele­gánsan, keményen de mindig sport­szerűen játszó „Miska” — mert barátai, s akik szerették csak így hívták — nagyerejű szabadrúgásai a török, az angol, a dél-koreai, a brazil és a portugál hálóban is ki­kötöttek. Edzőként is bőven voltak nemzet­közi és hazai sikerei. Athénban máig is emlékeznek rá, hervadha­tatlan emléket hagyott maga után­­az Olympiakos­znál, de Komlón, Székesfehérváron és Zalaegerszegen sem fognak sohasem megfeledkezni az olimpiai arany és világbajnoki ezüstérmes Lantos Miskáról... 3

Next