Éva, 1977 (1-2. szám)

1977 / 1. szám

Játékszabályok A mellékelt ábrába öt szót lehet beírni. A szavakhoz sorrendben 10 betűt adunk, ezekből kell a legtöbb pontot érő szavakat ki­találni és az ábra megfelelő helyére kirakni. A betűk alatt levő számok jelzik a betűk pontértékét, az első, vastagon szedett be­tűk mindig 10 pontot érnek. .Jt* valaki olyan szót tud kirakni, amelyikhez korábban már a táblán lévő szavakból is felhasznál egy vagy több betűt, akkor az ily módon beépített betűkért is 10 pontot kap. A táblán a keresztrejtvénynek megfelelően vízszintesen és függőlegesen is elhelyezhetők a betűk, de csak úgy, hogy értel­mes szavak legyenek. Két szó azonban csak akkor kerülhet közvetlenül egymás mellé (akár vízszintesen, akár függőlegesen), ha az így kialakuló betű­párok is értelmes kétbetűs szavak, mint például ÉN, AZ, HÉ, LE stb. « A Játékszabályok megegyeznek a Játék a betűkkel szabályával, és aki öt szavával a legmagasabb pontszámot éri el, azt lapunk szerkesztősége értékes nyereményekkel jutalmazza. Az elért pontszámot a beküldött megfejtésben összegezni kell! A legjobb eredmények beküldői között értékes tárgyakat, kép­zőművészeti alkotásokat, vásárlási utalványokat sorsolunk ki. A legnagyobb pontszámot elért versenyzők a sorsolás eredményétől függetlenül megkapják a Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótárát. G Ky u V FE7TLT 286 9 3 2 7 5 i £ r 1 Oc s LAAH 7i 5fi1 i * ,4 9 LZe c a 3 KJ LM 1 4 i­ 7a 3 9 2 1 K r & H KJe HIP1T 7 3 0 2 s9B 3 * A J c­­­z B D 0 P a' 0 80 7 5 2 4 3 Beküldési határidő: 1977. február 28. Címünk: ÉVA magazin szerkesztősége. 1073 Budapest, Lenin krt. 9—11. 0 Err [77]|7T[T?E~y~| DLt±tr3fülEEBE~5~1 0 RTW-EmnpHT TpH Elt£HjHí] EBEZ1Ti m­­TDExETryT5F ranm HlJHL­JES3_2_BZj­E Tm£TFp'1_—x TI UuE FJS3EuE2 uuuEiurjocin 0 j D 0 Ns L 1TE Cs A* 6 M­D­S 1­T­H­E A 3 B­i 4­3­7 9 6­1­5­3 A­p 0 R 1 £ 7­K­s L 3 7 5­4 €fifie­­ R ffR­e­D­S­L­T­A £ 1­6 6­4 9 9­9 4­1 KT I7TH 6 Y F­T L 754S4­­­902 A A1R KIS KTIT 0 5 J 319 19f12 54 Játék a Alig hiszem, hogy van valaki ebben az országban, aki ezt a mondatot nem hallotta volna legalább egyszer. Pedig milyen so­kat törtem a fejemet, míg ezt a címet kitaláltam! Nem mintha különöseb­ben sok lelemény kellene hozzá, inkább azért, mert nagyon sok lehetséges cím­ötlet között kellett válasz­tanom. A jó cím ugyanis fél siker­t tartják a köl­tők, film-forgatókönyv írók, sőt még a festők is. A cím legyen egyszerű és fülbemászó, mint egy slá­ger első sora. Legyen rövid és csattanós, de mégis pon­tosan utaljon arra, aminek a címe: Betű römi? Az első címötletet ugyan­az adta, mint a játék ötletét, a betűrömi. Ezt a játékot gyerekkoromban soka­n játszották, sok kel­lemes percet szerzett mind­­annyiunknak. A játék egy fadobozban lakott napiköz­ben, és csak késő délután, estefelé vehettük elő. Négy­zet alakú falapocskákból állt, mindegyikben egy be­tű, és fenn a bal sarokban egy szám. A falapokat lefe­lé fordítva az asztal köze­pére raktuk, összekevertük és mindenki kivett belőlük 7—7 darabot. Ezekből a betűkből kel­lett aztán szavakat alkotni, és az nyert, akinek a leg­több pontja lett, és legha­marabb fogytak el a betűi. Mégsem akartam ezt a cí­met adni a műsornak. Után­érzésnek, netán plágium­nak véltem volna. Szeret­tem volna minden áron a „játék” szót belecsempészni a címbe, mert a játékos jelleget éreztem a legfonto­sabbnak, így született az­tán meg a legkézenfekvőbb cím: Játék a betűkkel. Hanem maga a játék! Azon aztán vagy egy fél évet töprengtünk barátaim­mal és televíziós kollégáim­mal. Az első pillanattól kezdve abban biztosak vol­tunk, szinte fanatikusan hittünk benne, hogy két já­tékosnak, két mindenre el­szánt ellenfélnek kell ját­szania a stúdióban. Szeretünk szurkolni A Telitalálat című játék­ban is két versenyző küz­dött egymással, ki tudja el­süllyeszteni hamarább a másik hajóit. Ha ketten ját­szanak, mindjárt van ki­ket szurkolni. Mi pedig igenis nagyon heves temperamen­­tumú szurkoló nemzet va­gyunk, legyen akár labda-­ rúgásról, akár sakkról, akár borítékos sorsjegyről szó. Egy szó, mint száz, szere­tünk szurkolni, tehát a két játékos biztos, hogy jó öt­let. De hogyan játsszanak? Egyrészt úgy, hogy egyen­­­lő esélyekkel indulhasson mindenki a játékban, isko­lai végzettségtől függetle­nül. Másrészt úgy, hogy a szóalkotás folyamatát, a gondolat megszületésétől kezdve a szó összeállításá­ig a nézők, vagyis a szur­kolók állandóan figyelem­mel kísérhessék. És akik nemcsak szurkolni akarnak, hanem maguk is játszani szeretnének? Róluk hogyan gondoskodhatnánk? S ek­kor megszületett a legsike­resebb ötlet: a 10 betűt és az értük kapható pontokat nemcsak a játékosok, ha­nem a tv-nézők is állandó­an láthassák! így aztán bárki üljön is otthon a ké­szülék előtt, ha több pon­tot ért el az így kitalált szóval, mint stúdióbeli el­lenfele, akkor jóleső öröm járja át, de akkor sem kell kétségbeesnie, ha a táblán jobb szót lát mint a saját­ja. Segítsen a gép A játék alapjai tehát megvolnának. Hogyan vá­logassuk ki a betűket? Bár­milyen egyszerűnek is tű­nik ez a feladat első pilla­natra, ha egy kicsit jobban utána gondolunk, rájövünk arra, hogy sok dologra kell itt is tekintettel lenni. Nyelvünkben ugyanis a hangzók nem egyforma gyakorisággal vannak kép­viselve, egyszerűbben szól­va, mondjuk az „E” betű

Next