Lányok, Asszonyok, 1975 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

ben járt először, a DlSZ-kongresz- szuson. A következő esztendőben már Berlinbe ment a VIT-re, s ami­kor onnan hazajön, nekilát a tanu­lásnak. Olyan erővel, olyan mohó­sággal, mintha valamennyi sumrnás- cseléd ősének évezredes betűéhsé­gét, tudományszomját neki, egy­magának kellene kielégíteni. Már a konzervgyárban dolgozik, amikor leérettségizik — jelesen. Elvégzi a pártfőiskolát, történelemszakos kö­zépiskolai tanári oklevelet szerez a szegedi egyetemen. Majd kitünte­téssel doktorál. 1966 óta párttitkár abban a gyárban, amelynek 3000 dolgozó­jából 1900 a nő. Ennek az asszony­nak egyetlen egy szó hiányzik a szókincséből: a „lehetetlen”. És csak akkor nem mosolyog, ha ezt a szót hallja mástól. — Neked arra nincs időd, Margit — mondták neki a nőbizottság asszonyai, amikor elhatározták, hogy nemcsak a gyermekgondozási segélyen levő 200 kismamát, de a 106 nagycsaládos édesanyát is meg­látogatják, és a párttitkár is köve­telte a maga részét a munkából. —• Nekem? — nézett rájuk cso­dálkozva. — Nekem mindenre van időm. Vagy talán én nem tudom megkérdezni, mit segíthetünk? Rövidesen sokan jutnak új lakás­hoz Kecskeméten is. Két év múlva már termel az új szovjet házgyár. Évi kapacitása 2200—2500 lakás. E segítség nélkül a város nem tudná lakásépítési tervét valóra váltani. Ijj, emeletes házak a régi épületek helyén A Magyar—Szovjet Harátság Termelőszövetkezet szélmalom-csárdája Az egyik új üzlet: pezsgő- és borkóstoló Fotó: Bojár Sándor Kiss Margitnak éltető eleme a munka. Otthona a gyár. Amikor Szocsiban üdült, mindennap két levelet írt haza: egyet az édes­anyjának, egyet a gyárnak. Társnői az aranykoszorús jelvénnyel ki­tüntetett Magyar—-Szovjet Barát­ság Szocialista Brigádban dolgoz­nak. A brigádvezető Berta Sándorné. Helyettese a testvére, Bori Gyuláné. Ez a brigád a városnak is büszke­sége. Joggal dicsekednek azzal a testvéri barátsággal, amely gyáru­kat a szimferopoli Május 1. Kon­zervgyárhoz fűzi. Szimferopol Kecs­kemét testvérvárosa. A két kon­zervgyár pedig testvérüzem. Egyik esztendőben három kecskeméti munkásnő vendégeskedik Szimfero- polban tíz napig, a másikban három szimferopoli munkásnőt lát vendé­gül a kecskeméti konzervgyár. * Az új Kecskemétről bizonyára sok érdekességet jegyeztek még fel az annáleszek. De a városban már most is beszélnek arról, mennyivel közelebb lesz majd a főváros, ha megépül a2 új autópálya, amely a városon halad át. Hogyan lesz majd akkor, ha elkészül a Duna— Tisza-csatorna, és kikötője is lesz a hírős városnak. Rengeteg a megvalósításra váró szép tervük. És tudják bizonyosan, hogy meg is valósul valamennyi, ahogyan 30 évvel ezelőtt valósággá vált a felszabadulás. Joós F. Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék