Lányok, Asszonyok, 1987 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
LÁNYOK ASSZONYOK 1987. 1. szám JANUÁR GOBETCKM JKEHUIHA SOVIET WOMAN C^ftfv&Wv35 LÁNYOK, ASSZONYOK PHU NCTUéNXÓ LA MUJER SOVIETICA H* *3 jL &uijy SOWJETFRAU MULHER SOVIÉTICA LA FEMME SOVIÉTKXJE ^Tt^errr Moszkva Fotó: N. Rahmanov A SZOVJETSZKAJA ZSENSCSINA CÍMŰ TÁRSADALMI, POLITIKAI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT MAGYAR NYELVŰ KIADÁSA. MEGJELENIK HAVONTA, OROSZ, MAGYAR, ANGOL, ARAB, BENGÁLI, FRANCIA, HINDI,JAPÁN, KÍNAI, KOREAI, NÉMET, PORTUGÁL, SPANYOL ÉS VIETNAMI NYELVEN. ALAPÍTÁSI ÉV: »»45. « Ltayalr, Apnon»»k IMT CÍMLAPUNKON Tinaszjan Zakirováról, a frunzei 6. számú városi kórház belgyógyászati osztályának vezetőjéről szeretnék beszélni, aki 22 éve dolgozik mint orvos. Ez alatt az idő alatt tapasztalatra, magas szakképesítésre tett szert, és megőrizte jóságát, szívélyességét. Csodálatos ember: még a nehéz természetű betegek is megszelídülnek, ha vele érintkeznek. Meg tudja nyerni páciensei bizalmát. Kedves mosolya ér annyit, mint az orvosság. Én, a nagy honvédő háború veteránja Tinaszian nélkül nem tudtam volna megbirkózni bajaimmal, olyan súlyosak. Az orvosnő annyi figyelmet, tudást, időt szentelt nekem, hogy ez segített visszatérnem az életbe. Tíz gyermekem és 47 unokám van, valamennyien boldogságot kívánunk az orvosnőnek. K. Bokajev Frunze Él és dolgozik a falunkban egy kiváló ember, Alla Mazur, aki harminc éve postás. Mindenki ismeri a községben, bírja a falubeliek bizalmát. Emlékszem, hogy be akarták nálunk vezetni a postafiókbérletet, de nem nyerte el a tetszésünket. Mennyivel kellemesebb, ha otthonunkban keres fel bennünket a postás, ha az ő kezéből vehetjük át a friss újságokat és folyóiratokat, a rég várt levelet, ha szót válthatunk vele gondjainkról, bajainkról. Alla Mazur együttérző ember, megért minket. Egyszóval minden házban barátként várják a postást. Alla Mazur az első szóra kész segíteni. Novo-Tyimofejevkában, bár nagy a község, mindenki őszintén szereti és tiszteli Mazurt. Arcképe ott függ a dicsőségtáblán, jó munkájáért sokszor kapott elismerő oklevelet és értékes ajándékot. Nemrég pedig a Megbecsülés Jele Érdemrenddel tüntették ki. Lánya, Szvetlána is az ő nyomdokaiba lépett. A Csorniji Nikolajev menye Moriokában lakom, egyszerű háziasszony vagyok, két gyermekem van. Amikor a nagyobbik fiam harmadik osztályos volt, hazánkban, az lwate hegy lábánál az önvédelmi csapatok hadgyakorlatot tartottak. A kisfiam akkor azt írta: „Nagyon szomorú, hogy a mi Iwate hegyünk hadgyakorlat színhelye lett.” Eltelt két év, és egyszer azt mondtam neki: „Mire felnősz, a különböző országok lakói szabadon érintkeznek majd egymással, és az a fogalom, hogy külföldi, bizonyosan teljesen eltűnik majd.” Ő viszont így válaszolt: „Előbb kitör az atomháború, mint ahogy én felnövök.” Ezt meghallva rájöttem, hogy a fiam megnézte azt a tévéadást, amelyet égi jövendölésnek tüntettek fel. A nézők előtt megjelent egy fiatalember, testén sebhelyekkel, amelyek furcsa hieroglifákat alkottak. A felirat úgy szólt, hogy a világmindenség hamarosan széthasad és eltűnik. Én ezt úgy értelmeztem, mint azoknak az eszteleneknek címzett figyelmeztetést, akik folytatják az atomfegyverkezési versenyt. Én derűlátóan szemlélem a világot. Ha az emberek háborút tudnak indítani, meg is tudják szüntetni. Most, amikor a földön létezik nukleáris fegyver, a patriotizmust nem lehet csupán a saját hazánk szereteteként felfogni. Csak azt lehet igaz hazafinak tekinteni, aki a világbékéért harcol. Ezért így feleltem a fiamnak: „Ha tétlenek maradunk, akkor lehet, hogy eltűnik a világmindenség. Ha azonban mi mindannyian együtt cselekszünk, akkor megakadályozzuk a háborút.” Olvasom a szovjet újságokat, folyóiratokat, hogy minél többet tudjak meg az önök országáról. Meggyőződésem, hogy szomszédoknak barátságban kell élniük egymással. Amanuma Statiko A matanzasi Juan Marinello pedagógiai főiskola ötödéves, spanyol nyelv és irodalom szakos hallgatója vagyok. Olyan szerencsés voltam, hogy küldöttként részt vehettem Moszkvában a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozón. Azokban a napokban M. Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára egyoldalú moratóriumot jelentett be az atomkísérletekre. Minket, kubaiakat elragadtatással tölt el az a kitartás, amellyel a Szovjetunió igyekszik elhárítani az emberiséget fenyegető nukleáris pusztulást. A moszkvaiakkal megismerkedve tapasztaltam, milyen széles körben támogatják a szovjet emberek kormányuk békekezdeményezéseit. Sosem felejtem el, hogyan ölelt magához a szovjet népgazdasági kiállításon egy idős asszony, aki könnyekkel a szemében így szólt: „Tegyen mindig béke!” Barbara Ferro Chong VISSZHANG Érdemes élni (Lányok, Asszonyok, 1911. 5. sz.) Újra meg újra elolvastam Ligyija Grafova Érdemes élni című írását. Mélyen megrendített Irina Triusznak, annak a mérnöknek a sorsa, aki súlyos betegsége miatt ágyhoz van ugyan kötve, mégis nélkülözhetetlenné tudott válni sokak számára. Büszke vagyok erre a hatalmas akaraterejű nőre. Úgy gondolom, méltó példája lehet annak, hogyan maradhat valaki bármilyen helyzetben Ember. Olyan ember, akivel mindig ünnep találkozni. Köszönöm, hogy részletesen és világosan bemutatták egy ilyen ember életét. Anasztaszija Posztanogova Japán Kuba Minszk