Lapok Pápa Történetéből, 2017 (1-6. szám)
2017 / 5-6. szám - Kerecsényi Zoltán: Emlékezzünk a 195 esztendeje született Orlay Petrich Somára, aki 175 esztendeje diákoskodott Pápán másod-unokatestvérével, Petőfi Sándorral!
nem hiányzik. Itt Bécsben újólag egy kitűnő magyar művész vonja magára a figyelmet. E művész Petrich. "2 - írja 1848-ban az egykori pápai diák, a későbbi híres református püspök, Pap Gábor egy Életképek-beli cikkében. Ehhez kapcsolódik a jeles művészettörténész, Szíj Béla következő összegezése: „A hősi múltnak festményeken való megörökítését és a nemzeti öntudatnak ébresztését már akkor művelte, amikor piktúránk historizáló ágának ismertebb képviselői el sem kezdték pályájukat... Látta a nemzet elbukását, a megtorlásokat, de a fiatalon felismert nagy cél nem veszített varázsából. Amikor nem a történelem ihlette, hanem például az irodalom, akkor is nagy, mondhatnánk közösségi problémák foglalkoztatták. Szintén úttörő voltát bizonyítja, hogy Madarász Viktor, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály újra megfestették azokat a témákat, amelyeket ő fogalmazott meg először a festészet nyelvén. Nagy kompozíciói mellett kitűnő portréit ismerjük, ezenkívül illusztrációkat készített Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály műveihez. Formavilágában még olyan elemeket találunk, amelyek a XIX. század első felének stílusjegyeivel rokonok, de eszmei mondanivalójában feltétlen haladó volt, s az idegen elnyomással szemben álló magatartást tükrözte. Szellemi világképének kialakulását sok tekintetben befolyásolta a pápai kollégium falai között 1840-től 1844-ig eltöltött idő... ”3 S ez minden túlzás nélkül igaz! A híres pápai protestáns „skála” „Istennek, hazának, tudománynak” nevelő szellemisége mindvégig elkíséri Orlayt. Kevesen tudják, hogy a hazafias és hősi múltnak festményeken való megörökítésén túl bibliai tárgyú alkotásai is léteznek. Elég csak a „Hagyjátok hozzám jönni a gyermekeket!” című, 1854-ben készített művét említeni, amely oltárképként a mezőberényi evangélikus templomban mind a mai napig látható. A mű különlegessége, hogy a Jézus körül álló gyermekeket Orlay az akkori lelkészek gyermekeiről mintázta. De nem ez az egyetlen bibliai témájú festménye. Nem véletlenül, hiszen Bibliát forgató ember volt. Akárcsak rokona, Petrovics (Petőfi) Sándor, aki bár a lutheránus vallással nem igen volt kibékülve, de attól még az istenhit kérdései mindvégig foglalkoztatták: „Barátom, erre a könyvre a költőnek legnagyobb szüksége van. ” - jelenti ki egy barátjának, miközben az álmából ébredezve, a köpenyébe burkolózó, az asztal fölé hajoló, a gyertyafénynél Bibliát olvasó Petőfit megpillantja és kérdőre vonja.4 Nemhiába lesz oly sok bibliai (elsősorban ószövetségi) hasonlattal gazdagított költeménye... Felvidéki evangélikus családba születik Orlay. Édesapja Petrich Sámuel csizmadiamester, édesanyja Salkovics Karolin, leánya annak a Salkovics Pálnak, aki testvére volt Petőfi Sándor apai nagyanyjának, Petrovics Tamásné Salkovics Zsuzsannának. Petrich Sámuelnek nyolc gyermeke közül egyedül Soma végez magasabb iskolákat: Mezőberényben, Szarvason, Sopronban és Pápán. Kétségtelenül ezen utóbbi gyakorolja életére a legnagyobb hatást. Ekkortájt még egyáltalán nem festőművésznek készül; Sopronban irodalmi kör alakításával próbálkozik, s Pápára kerülve is elsősorban irodalmi ambíciók fűtik. A pápai Képzőtársaságban is e téren ér el eredményeket. Talán szemünk előtt lehet az a Rusz József-féle metszet, melyen Orlay Petőfivel és Jókaival pápai szobájukban láthatóa *, melyhez Jókai következő sorai kapcsolódhatnak:,,^ pápai nagy kollégi- Petöfi, Jókai, Orlay Pápán (Rusz József metszete) 2 Pap Gábor: Néhány szó hazai festészetünk megalapítása tárgyában. Életképek, 1848. július 23. 97-102. p. 3 Orlay Petrich Soma Emlékkiállítás / XIX.-XX. sz.- i magyar mesterek kiállítása - A Magyar Nemzeti Galéria kiállításai a Pápai Helytörténeti Múzeumban - 1969 május-szeptember / Kiállítási katalógus. 1. p. 4 Budapesti Napló , 1897. január 19., 6. p. 5 Lengyel Dénes: így élt Jókai Mór. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1975. 38. p. 1120