Láthatár, 1942 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-01 / 1. szám
.A Láthatár kisebbségtudományi munkaközösségének tagjai: Bertalan István dr., Bisztray Gyula dr., CzettlerJenő dr., Csanády György, Csuka Zoltán Farkas Geiza dr., Faluhelyi Ferenc dr., Fekete Lajos, Gáldi László dr., Gellért Andor, Dramantik Margit, Hantos László, Imre Kálmán dr., Jékely Zoltán, Kardos Béla dr., Kozocsa Sándor dr., Makkai Sándor dr., Mester Miklós dr., Moravek Endre dr., Móricz Miklós dr., vitéz Nagy Iván dr., Nánay Béla, Ortutay Gyula dr., Ölvedi János, Pataky Mária dr., Pongrácz Kálmán dr., Prokopy Imre dr. Pusztai-Popovics József, Radnóti István dr., Rády Elemér dr., Rónai András dr., Schubert Tódor, Szitz János dr., Szász Zsombor dr., Szent-Ivány József, Sziklay László dr., Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Szvatkó Pál, Vájbik Sándor, Varga Imre, Vas László, Vinczehidy Ernő dr., Zathureczky Gyula. LÁTHATÁR kisebbségi kultúrszemle, a középeurópai népek és a külföldi magyar szórványok szellemi életének figyelője. Megjelenik havonta. Felelős szerkesztő: Csuka Zoltán. Kiadja a Studium Könyvkiadó Rt. Felelős kiadó: Imre Kálmán dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VII., Baross tér 15. Telefon: 426—921. Szerkesztőségi hivatalos órák d. e. 91-ig. Előfizetési ár jogi személyeknek és egyesületeknek évi 20 pengő, egyébként 10 pengő. Egyes szám ára 1 pengő. Szerkeszti: CSUKA ZOLTÁN Szerkesztőbizottság: Bédi Imre, Csuka Zoltán, Fekete Lajos, Majtényi I. Géza, vitéz Nagy Iván, Rónai András A pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet önálló rovatainak főszerkesztője: Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi ny. r. tanár, az intézet igazgatója Folyóiratunk jelen alakját a m. kir. miniszterelnökség sajtófőnöksége 8152/1941. Ill. M. E. sz. alatt engedélyezte A tizedik prolyam Unszinín: átadjuk olvasóinknak az újesztendő első számát. Immáron a tizedik évszámot írjuk lapunk homlokára, mióta elindítottuk útjára ezt a folyóiratot, amely annak idején a legfájóbb magyar sebet mutatta fel az egyetemes magyarságnak, a kisebbségi sorsba szakított magyarság életét, a külföldre vándorolt magyarok törekvéseit és ezek mellett a körülöttünk élő nemzetek művelődését és irodalmát. A három kérdés szervesen összefügg egymással, összefüggött a múltban és összefügg még inkább ma, amidőn a Gondviselés kegyelméből az ország immáron északon, keleten és délen is részben végrehajtotta azt a revíziót és jóvátételt, amelyről a régi, megcsontosodott Európa hallani sem akart. Azóta az országban megnövekedett a belső nemzetiségeik száma s ez a tény új feladatok elé állítja az országépítő magyarságot. Mi kezdettől fogva azt hirdettük, hogy ,,ismerd meg tenmagadat" s emellett ismerd meg azokat a testvéreidet is, akik az ősi haza területén és körülöttünk élnek s a növekvő háborús feszültség és gyűlölködés napjaiban is mindig nyugodtan, az emberi művelődés és tudományosság tiszta tárgyilagosságával s egyben nemzetünk forró szeretetével igyekeztünk feladatainknak megfelelni. Hogy milyen eredménnyel, azt az a mindig felfelé törekvő fejlődés mutatta, amelyet a Láthatár terjedelme és színvonala fokról-fokra elért s bizonyította az, hogy egy olyan eszmei célkitűzésű folyóirat, amely sohasem számíthat a széles tömegeik érdeklődésére, mint a Láthatár, a magyar értelmiség körében egyre több és több embert nyert meg munkájának s ma már a tizedik évfolyamába léphetett. „Háborúban hallgatnak a múzsák," mondotta a régi latin közmondás és sokak szemében első pillanatra tán időszerűtlettnek látszik a mi munkánk, amelyet ma is az emberi megértés és krisztusi szeretet szenvedélymentességével folytatunk. De mi tudjuk, hogy ez a munka a fegyverek elnyugvása után a maga eredményeivel az építők első feladata lesz, azoknak a feladata, akik a háború romjain felépítik az annyira áhított új európai rendet és azt a Magyarországot amely az ősi magyar nemzeteszme alapján teszi lehetővé egymástól különböző nyelvű népek békés és emberi együttélését. Mi úgy érezzük, soha olyan időszerű nem volt . Láthatár szerepe, mint most és soha annyira nem vol szükség magatartásának felmutatására, mint ma, a világ véres kavargásában. Ha bennünk szenvedély van, az csal az igazság keresésének tiszta szenvedélye lehet,a magyar igazság szenvedélyes keresése s ebben az igazságban minden más, velünk együtt élő nép igazsága is benne van. Tizedik évfolyamunk küszöbén, a világ sorsdöntő esztendejénél első napján ennek az igazságkeresésnek élő hitével fiyújtjuk első számunkat olvasóink kezébe s kérjük őket, maradjanak velünk és mellettünk e nehéz időkben s legyenek segítségünkre egy becsületesebb és jobb magyar jövendő előkészítésében. Magyar szeretettel: A Láthatár szerkesztői Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Részv.-társ. — Igazgató Tóth László