Láthatár, 1943 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1943-08-01 / 8. szám

A líceumnak összesen 348 beiratkozott tanulója volt. Az év végén osztályzatot nyert 324. Ezek közül 241 tanuló végezte el sikeresen a tanévet. A jutalmak kiosztása alkalmával az öt leg­jobb diák 409—400 lej jutalmat kapott. Ugyancsak május 30-án tartotta évzáró ünnepélyét a gyula-­ fehérvári Majláth-főgimnázium. Bujáki Domokos, a főgimná­zium igazgatója, beszámolójában megállapította, hogy az 1912— 43-as iskolai évre 213 növendék iratkozott be. Ezek közül 170 végzett sikeresen. A jutalmak, amelyeket az arra érdemes tanu­lók között kiosztottak, az intézet tanári karának ajándékából kerültek ki. ■Május 29-én a gyulafehérvári rk. leánygimnázium tartotta évzáró ünnepélyét. Az ünnepi műsorból kiemelkedett Czilling Antal zenetanár „Főzőiskola“ című egyfelvonásos ki­soperettje. A szórakoztató számok után K. M. Tartézia gimnáziumi igaz­gatónő adott beszámolót. Az elmúlt tanévben 98 növendéke volt a gimnáziumnak. A brassói magyar református iskolák közös istentisztelet után együtt tartották meg tanévzáró ünnepélyüket. Az ünne­pélyen a brassói református középiskolák „rector professzora“, Dániel Antal tartotta meg évzáró beszédét. Beszédében kiemelte az iskolának és a Nőszövetségnek azt az áldozatkészségét, amely­­lyel például 72 más községbeli és 56 helyi növendék számára biztosította a továbbtanulás lehetőségét. Rámutatott a refor­mátus kereskedelmi iskola munkájára, amelynek a célja olyan ifjak nevelése, akik a kereskedelem elméleti és gyakorlati isme­reteivel felkészülten hasznossá tehetik magukat a magyar tár­sadalom­­számára. Gyakorlati felkészültségük legszebb bizonyí­téka az iskola keretén belül működő iskolaszövetkezet, amely 45.300 lej alaptőkével indulva, az­­elmúlt évben 700.900 lej for­galmat ért el és a haszonból alaptőkéjét megkétszerezte. Hasonló időpontban búcsúzott az elmúlt tanévtől a nagy­­enyedi református Bethlen-kollégium. A kollégiumnak 570 nö­vendéke volt, akik a kollégium öt intézetében az alábbi arány­ban oszlottak meg: teológiai növendék volt 30, főgimnáziumi 281, tanítóképzői 175, gazdasági iskolai 51, elemi iskolai 230. A felekezeti megoszlás a következő: 571 református, 66 római katolikus, 39 unitárius, 7 magyar ág. ev. és 1 baptista, akik a legcsekélyebb felekezeti súrlódás nélkül éltek egymás mellett az egész évben. A kollégium két internátusában 14 teológus, 208 főgimná­­ziumi, 157 képzős, 2 elemi iskolás, 51 gazdasági, összesen 422 növendék volt elhelyezve, 90 tanuló díjmentesen tanult. A Nagy Ferenc, református püspökhelyettes jelenlétében megtartott ünnepségen 49 végzett pap és, tanító búcsúzott el a kollégiumtól. A nagyszebeni szentferencrendi nővérek vezetése alatt álló püspöki tanintézet gimnáziumi tagozatába 161 növendék, a ke­reskedelmi líceumba 68 növendék, a tanítóképzőbe 112 növen­dék iratkozott be és végezte igen kielégítő eredménnyel évi munkáját. Május 9-én Márton Áron püspök látogatta meg az intézetet, ahol a látottak felett a legnagyobb megelégedését fejezte ki. Az egyes tagozatok iskolaszövetkezetei az elmúlt évben oly szépen működtek, hogy az intézet számára a szövetkezetek jelen­tős jövedelmi forrást jelentettek. A délerdélyi magyarság életében jelentős eseménynek szá­mított az arad-bánsági evangélikus egyházmegye július első napjában Temesváron megtartott közgyűlése. Megjelent a köz­gyűlésen Argay György szuperintendens és Purgly László egy­házkerületi felügyelő is. A közgyűlés előtt a gyűlés valamennyi résztvevője az evangélikus templomba vonult, ahol Argay György igehirdetését hallgatták meg. Az istentisztelet után folyt le az egyhházi tanácsteremben a közgyűlés, amelyen nagyfontosságú belső kérdésekkel foglalkoztak az egyházkerület és az egyház­megye vezetői. Különös részletességgel vitatták meg az ifjúsági munka megszervezését. Kulturális vonatkozásban a legkiemelkedőbb eseménynek számított a délerdélyi magyar képzőművészek brassói gyűjte­ményes kiállítása, amelyet a pünkösdi ünnepekben rendeztek meg. A kiállítást pünkösd első napján a brassói református fel­sőkereskedelmi iskola dísztermében nyitották meg. Ezen a rep­rezentatív művészeti megnyilatkozáson kilenc délerdélyi festő és egy szobrász munkáit állították ki. A kiállítás sikerét és jelen­tőségét nemcsak a magyar látogatók nagy száma bizonyította, hanem a­­kiállításra­­ellátogató nagyszámú román és szász érdek­lődő is. A romániai németség nagyszebeni kutató intézete. Két évvel ezelőtt bízta meg Schmidt András népcsoportvezető Kaspar Ha­géit, hogy Nagyszebenben a romániai németség számára kutató­intézetet állítson fel, „Forschungsinstitut der Deutschen Volks­gruppe in Rumänien“ elnevezéssel. Az intézet azóta már meg­kezdte működését. Egyidejűleg Deutsche Forschung im Süd­­osten címmel folyóiratot is ad ki A kutatóintézet célja a­ romá­niai német népcsoport kérdéseivel foglalkozó valamennyi tudo­mányág részére szervezett keretet létesíteni. Kutatásuk elsősorban is arra terjed ki, hogy a nordikus ember milyen hatással volt e területre a nordikus honfoglalás kezdetétől, és hogy az előállott vérkeveredés milyen hatással volt e terület más népeire. Ennek a fajtudományi kutatásnak a feladata a történetalkotó erőket, annak hordozóit fajtudo­mányi nézőpontból vizsgálni és megismerni. Ennek kiegészítése­­képen szerepel a néprajz. Vizsgálatának a célja az, hogy a né­metségnek az e területen élő többi népekkel való összehasonlí­tása könnyebbé váljék. Különös területet jelent a német kutatás számára ezen a területen a jogtörténet és a jogtudomány. A nyelvtudomány feladatát egyrészt a szótárkészítésben, család- és helynévkutatásban látják, másrészt a német szellem­nek a délkeleti térségben kifejtett hatásának a vizsgálatában. A fentebbiek alapján működő intézet szervezeti beosztása a következő: 1. germanisztika, 2. néprajz, 3. történelem előtti korszak, 4. történelem, 5. fajkutatás, 6. természettudományok, 7. jogtudomány, 8. tudományos kiadványok osztálya. A nagyszebeni intézetnek fiókintézete is van Temesvárott. Az intézet azonkívül magába fo­glalja a nagyszebeni Brunkenthal­­múzeumot, a brassói Burzenländer-múzeumot, a bánsági múzeu­mot Temesváron, a nagyszebeni természettudományi múzeumot, az erdélyi nemzeti archívumot Nagyszebenben, a bánsági archí­vumot Temesvárott, az erdélyi Wörterbuchstellet Nagyszebenben. Ezeket az intézményeket „Verband der Museen, Archive und wissenschaftlichen Büchereien“ név alatt foglalták össze. Veze­tője dr. Rudolf Spek. A temesvári intézet, tekintve, hogy a nagyszebeniek fiókja, hasonló elvek és beosztás alapján működik, csakhogy itt még különös feladatként jelentkezik a vidéki, helyi célok előtérbe helyezése, mint egy helyi múzeum felállítása, egy Bánsági Natio­nal Archívum és egy tudományos könyvtár létesítése. A múzeum berendezését már meg is kezdték. Az intézet az elmúlt évek alatt meglehetősen nagy munka­tempót diktált es­ valamennyi szakosztály élénk tevékenységet fejtett ki. Az intézet működése a magyarság szempontjából is különös figyelmet érdemel, mert több vonatkozásban közelről érinti a magyarság problémáit is és az intézet által lefektetett új cél­kitűzések szerinti munka is a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot.

Next