Láthatár, 1943 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1943-08-01 / 8. szám
A líceumnak összesen 348 beiratkozott tanulója volt. Az év végén osztályzatot nyert 324. Ezek közül 241 tanuló végezte el sikeresen a tanévet. A jutalmak kiosztása alkalmával az öt legjobb diák 409—400 lej jutalmat kapott. Ugyancsak május 30-án tartotta évzáró ünnepélyét a gyula- fehérvári Majláth-főgimnázium. Bujáki Domokos, a főgimnázium igazgatója, beszámolójában megállapította, hogy az 1912— 43-as iskolai évre 213 növendék iratkozott be. Ezek közül 170 végzett sikeresen. A jutalmak, amelyeket az arra érdemes tanulók között kiosztottak, az intézet tanári karának ajándékából kerültek ki. ■Május 29-én a gyulafehérvári rk. leánygimnázium tartotta évzáró ünnepélyét. Az ünnepi műsorból kiemelkedett Czilling Antal zenetanár „Főzőiskola“ című egyfelvonásos kisoperettje. A szórakoztató számok után K. M. Tartézia gimnáziumi igazgatónő adott beszámolót. Az elmúlt tanévben 98 növendéke volt a gimnáziumnak. A brassói magyar református iskolák közös istentisztelet után együtt tartották meg tanévzáró ünnepélyüket. Az ünnepélyen a brassói református középiskolák „rector professzora“, Dániel Antal tartotta meg évzáró beszédét. Beszédében kiemelte az iskolának és a Nőszövetségnek azt az áldozatkészségét, amelylyel például 72 más községbeli és 56 helyi növendék számára biztosította a továbbtanulás lehetőségét. Rámutatott a református kereskedelmi iskola munkájára, amelynek a célja olyan ifjak nevelése, akik a kereskedelem elméleti és gyakorlati ismereteivel felkészülten hasznossá tehetik magukat a magyar társadalomszámára. Gyakorlati felkészültségük legszebb bizonyítéka az iskola keretén belül működő iskolaszövetkezet, amely 45.300 lej alaptőkével indulva, azelmúlt évben 700.900 lej forgalmat ért el és a haszonból alaptőkéjét megkétszerezte. Hasonló időpontban búcsúzott az elmúlt tanévtől a nagyenyedi református Bethlen-kollégium. A kollégiumnak 570 növendéke volt, akik a kollégium öt intézetében az alábbi arányban oszlottak meg: teológiai növendék volt 30, főgimnáziumi 281, tanítóképzői 175, gazdasági iskolai 51, elemi iskolai 230. A felekezeti megoszlás a következő: 571 református, 66 római katolikus, 39 unitárius, 7 magyar ág. ev. és 1 baptista, akik a legcsekélyebb felekezeti súrlódás nélkül éltek egymás mellett az egész évben. A kollégium két internátusában 14 teológus, 208 főgimnáziumi, 157 képzős, 2 elemi iskolás, 51 gazdasági, összesen 422 növendék volt elhelyezve, 90 tanuló díjmentesen tanult. A Nagy Ferenc, református püspökhelyettes jelenlétében megtartott ünnepségen 49 végzett pap és, tanító búcsúzott el a kollégiumtól. A nagyszebeni szentferencrendi nővérek vezetése alatt álló püspöki tanintézet gimnáziumi tagozatába 161 növendék, a kereskedelmi líceumba 68 növendék, a tanítóképzőbe 112 növendék iratkozott be és végezte igen kielégítő eredménnyel évi munkáját. Május 9-én Márton Áron püspök látogatta meg az intézetet, ahol a látottak felett a legnagyobb megelégedését fejezte ki. Az egyes tagozatok iskolaszövetkezetei az elmúlt évben oly szépen működtek, hogy az intézet számára a szövetkezetek jelentős jövedelmi forrást jelentettek. A délerdélyi magyarság életében jelentős eseménynek számított az arad-bánsági evangélikus egyházmegye július első napjában Temesváron megtartott közgyűlése. Megjelent a közgyűlésen Argay György szuperintendens és Purgly László egyházkerületi felügyelő is. A közgyűlés előtt a gyűlés valamennyi résztvevője az evangélikus templomba vonult, ahol Argay György igehirdetését hallgatták meg. Az istentisztelet után folyt le az egyhházi tanácsteremben a közgyűlés, amelyen nagyfontosságú belső kérdésekkel foglalkoztak az egyházkerület és az egyházmegye vezetői. Különös részletességgel vitatták meg az ifjúsági munka megszervezését. Kulturális vonatkozásban a legkiemelkedőbb eseménynek számított a délerdélyi magyar képzőművészek brassói gyűjteményes kiállítása, amelyet a pünkösdi ünnepekben rendeztek meg. A kiállítást pünkösd első napján a brassói református felsőkereskedelmi iskola dísztermében nyitották meg. Ezen a reprezentatív művészeti megnyilatkozáson kilenc délerdélyi festő és egy szobrász munkáit állították ki. A kiállítás sikerét és jelentőségét nemcsak a magyar látogatók nagy száma bizonyította, hanem akiállításraellátogató nagyszámú román és szász érdeklődő is. A romániai németség nagyszebeni kutató intézete. Két évvel ezelőtt bízta meg Schmidt András népcsoportvezető Kaspar Hagéit, hogy Nagyszebenben a romániai németség számára kutatóintézetet állítson fel, „Forschungsinstitut der Deutschen Volksgruppe in Rumänien“ elnevezéssel. Az intézet azóta már megkezdte működését. Egyidejűleg Deutsche Forschung im Südosten címmel folyóiratot is ad ki A kutatóintézet célja a romániai német népcsoport kérdéseivel foglalkozó valamennyi tudományág részére szervezett keretet létesíteni. Kutatásuk elsősorban is arra terjed ki, hogy a nordikus ember milyen hatással volt e területre a nordikus honfoglalás kezdetétől, és hogy az előállott vérkeveredés milyen hatással volt e terület más népeire. Ennek a fajtudományi kutatásnak a feladata a történetalkotó erőket, annak hordozóit fajtudományi nézőpontból vizsgálni és megismerni. Ennek kiegészítéseképen szerepel a néprajz. Vizsgálatának a célja az, hogy a németségnek az e területen élő többi népekkel való összehasonlítása könnyebbé váljék. Különös területet jelent a német kutatás számára ezen a területen a jogtörténet és a jogtudomány. A nyelvtudomány feladatát egyrészt a szótárkészítésben, család- és helynévkutatásban látják, másrészt a német szellemnek a délkeleti térségben kifejtett hatásának a vizsgálatában. A fentebbiek alapján működő intézet szervezeti beosztása a következő: 1. germanisztika, 2. néprajz, 3. történelem előtti korszak, 4. történelem, 5. fajkutatás, 6. természettudományok, 7. jogtudomány, 8. tudományos kiadványok osztálya. A nagyszebeni intézetnek fiókintézete is van Temesvárott. Az intézet azonkívül magába foglalja a nagyszebeni Brunkenthalmúzeumot, a brassói Burzenländer-múzeumot, a bánsági múzeumot Temesváron, a nagyszebeni természettudományi múzeumot, az erdélyi nemzeti archívumot Nagyszebenben, a bánsági archívumot Temesvárott, az erdélyi Wörterbuchstellet Nagyszebenben. Ezeket az intézményeket „Verband der Museen, Archive und wissenschaftlichen Büchereien“ név alatt foglalták össze. Vezetője dr. Rudolf Spek. A temesvári intézet, tekintve, hogy a nagyszebeniek fiókja, hasonló elvek és beosztás alapján működik, csakhogy itt még különös feladatként jelentkezik a vidéki, helyi célok előtérbe helyezése, mint egy helyi múzeum felállítása, egy Bánsági National Archívum és egy tudományos könyvtár létesítése. A múzeum berendezését már meg is kezdték. Az intézet az elmúlt évek alatt meglehetősen nagy munkatempót diktált es valamennyi szakosztály élénk tevékenységet fejtett ki. Az intézet működése a magyarság szempontjából is különös figyelmet érdemel, mert több vonatkozásban közelről érinti a magyarság problémáit is és az intézet által lefektetett új célkitűzések szerinti munka is a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot.