Láthatár, 1943 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1943-06-01 / 6. szám
ket közöltek, hogy abból több vaskos kötet telne ki. Az új szlovák könyvekkel és művészeti jelenségekkel rendszeresen foglalkozott a magyar kritika. És csak a magyar kritika méltatta a szlovák írót, mint egy nemzeti irodalom képviselőjét, akkor is, amikor a szlovák irodalmi kritikusok vitatták a dolgot, van-e szlovák, vagy csak csehszlovák nyelv és irodalom? Emlékeztetnünk kell egy új magyar lexikon tekintélyes szlovák anyagára. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a szlovákiai magyar fiatalságot két évtized óta az első elemitől a matúráig elkíséri a szlovák irodalom: a magyar tankönyvek több mint egyharmada ugyanis szlovák írót is bemutatott. Hozzá kell vennünk ehhez azt is, hogy a Matica Slovenská kezében van a teljes szlovák népdal- és dallamgyűjtemény: a magyar Bartók Béla hatalmas munkája, mely máig is kiadásra vár, igazságot tisztelünk vele, ha megállapítjuk, hogy a szlovák képzőművészettel könyvben és tanulmányok, kiállítási ismertetések révén elsőnek és rendszeresen a magyar kritika foglalkozott. A szlovák tudományosság rangos megnyilatkozásait magyar ismertetések vilták a világ elé. Mindez a magyar viszonosság számlája, melyet ilyen hasznossági gondolat nélkül készített s melyről a szlovák olvasó csodálatosképpen nem értesülhet. Ezzel a munkával, melynek bibliográfiáját és filológiáját el kellene készíteni már, egy jobb és tökéletesebb szlovák közfogalmat alakítottunk ki a magyar oldalon. Lehet berzenkedni amiatt, hogy a halott Ady nem fordította le Lukác Emil verseit, holott Lukác éppen Adyt fordítja, lehet gáncsoskodni amiatt, hogy a szlovák Uz Bence kiállítása szebb, mint az eredeti magyar, holott Nyirő regényeinek székely halnakötése és grafikai díszítése a szlovák kiadás külsejét jóval meghaladja. Lehet olyat is állítani az én Láthatár-beli tanulmányaimról, hogy azok a magyar ,,volyvologiá“-t kezdeményezik, holott én inkriminált tanulmányomat éppen ezzel fejeztem be, hogy „kötelességünk a szlovák szellemi törekvések ismertetése és méltó írói alkotások magyar tolmácsolása.‘‘ Azt azonban joggal megkívánhatjuk a szlovák értékre és nemzeti önérzetre kényesen s hevesen ügyelő őröktől, hogy ha névtelenül támadni akarják a magyar szellemi kultúrát és annak a szlovákság felé készséges és őszinte munkásait, legalább némi felkészültséggel tegyék ezt. Az ilyen írás, mint a Gárdista anonimusáé, csak rontja a szlovák íróról való elképzelésünket és gáncsolja azokat a terveinket, melyek a szlovák szellem további magyar elismerését célozzák. S talán ez mégsem céd Szalatnai Rezső NÉGY VILÁGTÁJ KRÓNIKÁJA ÉSZAK A Magyar Párt pozsonyi helyi szervezete március 23-án tartotta március havi rendes ülését Neumann Tibor dr., a helyi szervezet elnökének vezetésével.. A pártvezetőség elhatározta, hogy májusban, miként minden évben, megrendezi a máriavölgyi fogadalmi zarándoklatot, melyen az egész pozsonyi magyarság részt vesz. A pártvezetőség tagjai hosszasabban megvitatták a pozsonyi lakáskérdéstt is és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a városi lakosság és így az itt élő magyarság életérdekeit is közvetlenül érinti a lakáskérdés és hogy azt a főváros vezetőségének kellmegoldania. A Magyar Párt azonban addig, amíg ez sikerül, a lakásnélküli pozsonyi magyarokat ideiglenes otthonhoz juttatja. A Magyar Párt eperjesi tagjai az eperjesi Magyar Házban megbeszélést tartottak. Szepesházy Bertalan dr. kerületi pártelnök meleg szavakban üdvözölte a megjelent párttagokat, valamint Aixinger László dr. központi pártigazgatót és a vele megjelent Környei Elek szerkesztőt. Szepesházy Bertalan dr. felkérésére ezután Aixinger László dr. központi pártigazgató ismertette a magyarság időszerű kérdéseit és foglalkozott azokkal a kötelességekkel és feladatokkal, amelyeket minden magyarnak vállalnia kell. Utána Környei Elek szerkesztő azokra a kulturális példaadásokra hivatkozott, amelyekkel a sáros magyar társadalom gazdagította az egyetemes magyar kultúrát. Gyürky Ákos dr. körzeti elnök vezetésével a Magyar Párt nyitrai körzet pártvezetősége is ülést tartott, amelyen huszonnégy helyi csoport kiküldöttei vettek részt. Az ülésen megtárgyalták a tagdíjrendezés ügyét, majd Fasching kerületi főtitkár időszerű kérdésekről számolt be, melyeket a gyűlés tudomásul vett. Örömmel értesültek arról, hogy a Magyar Néplap újból megjelenik. A szervezetek kiküldöttei kérték a gazdasági tanfolyamok megrendezését is. Értékes munkát fejt ki a Magyar Párt főrévi helyi szervezete. A főrévi szervezet 1934-ben alakult meg, akkor még a Magyar Nemzeti Párt zászlaja alatt 1937 január 31-én azután kimondta a csatlakozást az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párthoz. Főrév magyarsága már akkor is megmutatta élniakarását és életrevalóságát. Az utolsó községiképviselőtestületi választáson csupán Főrév 636 szavazatot adott le az Egyesült Magyar Pártra. Ehhez járult Zabos 233 szavazattal. Ennek a gyönyörű teljesítménynek volt az eredménye hogy a harminc községi tanácstagságból tizenhárom tagság a magyaroknak jutott! Az emlékezetes 1939-i pozsonyi Jakab-városbíró téri felvonuláson szembeszökően mutatta ki Főrév a kiállását, amikor is nyolcszáz taggal csatlakozott a zöldifehér zászló alá. A szervezet volt elnöke, Neumann Ferenc a szervezet mostani munkájáról a következőket mondotta: ,,A bécsi döntést követő időben Ferér magyarságának ügyét egy nyolctagú bizottság intézte a párt regisztrálásáig. Ma már ott tartunk, hogy ötszázhárom regisztrált tagunk van, ami a családtagokat is figyelembe véve, kétezer magyarnak felel meg. Miután az 1940. évi hivatalos népszámlálás adatai szerint az összlakosság Főréven 7500 lélek, bátran állíthatjuk, hogy a főrévi magyarság a lakosság huszonkét százalékának felel meg. Főréven tehát alig van magát magyarnak valló családfő, aki nem volna regisztrált tagja a Magyar Pártnak. Ezszázszázalékos eredmény. Sikerült is az eddig két tanerős magyar elemi iskolát három tanerősre kibővítenünk. Czinege Jenő igazgató mellett két tanítónő látja el a tanítást a magyar elemi iskolában.“ Esterházy János, a Magyar Párt elnöke Kostyál János lemondott hódi elnök helyébe február 1-i hatállyal Fülöp Imre gazdálkodót, Gaál Mihály Józsefet ugyancsaak február 1-i hatállyal a bódi helyi szervezet titkárává, továbbá elköltözés miatt az állásról lemondott Csillagh Gábor dr. zsolnai pártkerületi elnökhelyettes helyébe február 1-i hatállyal Sztrechay Ágoston dr. trencséni ügyvédet, a privagyei helyi szervezet titkárává március 1-i hatállyal Richter Endréné, Somlay Pirit nevezte ki. A kinevezések egy év tartamára szólnak. Március első napjaiban tartotta közgyűlését a két legnagyobb szlovákiai magyar sportegyesület, a PTE és a VAS. A PTE, amely már 63 éve működik, elsősorban az iskolás fiatalság testnevelését tartja szem előtt és 12 működő szakosztályában nyújtott alkalmat a magyar fiataloknak a sportolásra. A PTE legerősebb szakosztályai az úszó és atlétikai szakosztályok, ezzel szemben a VAS-nak a futballszakosztály a főerőssége. A VAS- ban is fontos szervezési munka folyik, amelynek fő célja, hogy a 134