Látó, 1992 (3. évfolyam)
1992 / 8. szám - DOKUMENTUM - KOVÁCS ISTVÁN: Száz éve született Sipos Domokos
DOKUMENTUM Száz éve született Sipos Domokos (1892. Vili. 4. — 1927. XII. 23.) Nagyjából két esztendeje jelent meg e sorok összeállítójának kötete Sípos Domokosról , és máris kiegészítésre szorul. Nemhiába minősítette a könyvet csupán "érzelmes vallomás"-nak (és nem tudományos munkának) a Látó recenzense (1990. 11. sz.). Csupán az író volt felesége, Komáromi Gráciána halála után (1990) vált lehetővé, hogy özv. ifj. Sipos Domokosné Solty Márta szíves meghívására és készséges segítségével a teljesnek hitt "hagyatékot" átnézhessem. Sok mindent, amit meglévőnek hittem, nem találtam meg, viszont birtokába jutottam néhány olyan dokumentumnak, amellyel az eddigi kutatók vagy nem foglalkoztak, vagy nem is (?) láttak. Ifj. Sipos Domokosné kiegészítésként leírta a Sipos család lemenő ágát, az unokák, dédunokák adatait, kik mindannyian kegyelettel őrzik az író emlékét, szeretettel beszélnek róla. Egyébként a családból mindenki meghalt, aki személyes emlékekkel gazdagíthatta volna a Sipos Domokos-képet. I. Bölcső és koporsó Megkísérlem bemutatni az író szüleit. Nagy Pál (és nemcsak ő) József Áronhoz, Attila édesapjához hasonlítja Sipos György vándor kelmefestőt , nyughatatlan vére, vándorló természete miatt. Sőt, Szentimrei Jenő ezt aláhúzván, azt is tudni vélte, hogy Sipos György peregrinus hajlamát onnan örökölte, hogy felmenő ágon volt valami ereiben a Körösi Csornák véréből, így aztán el-eltűnt, majd előkerült, vagy húsz évig nem tudtak róla, mert megjárta Görögországot. Galacon a zsidó temető gondozója volt, Törökországba készült, aztán többé nem adott hírt magáról. Ennyit tudtak Sipos Györgyről a Sipos Domokos-kutatók, ezt vettem át tőlük magam is. Egyébként az igaz, hogy József Áron és Sipos György nyughatatlan, egy helyben ülni nem tudó természete hasonlított egymáshoz. Csakhogy özv. ifj. Sipos Domokosné megmutatta az író keresztlevelét! Kiderült, hogy valami másban még inkább hasonlított egymáshoz nem a két apa, hanem a két fiú: Attila és Domokos, eredetükben József Attila A Dunánál című versében írta: Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az.