Látó, 2000 (11. évfolyam)
2000 / 4. szám - GULYÁS MIKLÓS: Utcák és terek
Gulyás Miklós UTCÁK ÉS TEREK I levél Svédországból Marosvásárhelyre „A Boulevard St Michels a Rue Cujas sarkán egy kissé lejt a járda. Nem hagytalak el gyönyörű vad ifjúságom, hangod mintha járna visszhangzana, szivemben szól ma még. A Rue Monsieur le Prince sarkán lakott a pék. ” RADNÓTI MIKLÓS Knur Pálnéról csak annyit tudok, hogy utcát neveztek el róla, pontosabban a Flórián tértől az amfiteátrumig húzódó óbudai utcát, a háború után. Az utcát Pacsirtamezőnek hívták átkeresztelése előtt. Egy idő után valakinek, talán a pártközpontban, a Knur Pálné vagy nem tetszett, vagy a Korvin Ottó jobban, és aktuális lett az új névcsere. Nagymamának a Knur Pálné kedvére való volt (talán mert a női utcanevek ritkaságszámba mentek, vagy mert a mássalhangzó-torlódás a szó elején német anyanyelvére emlékeztette), mert a Pacsirtamezőt elfelejtette, a Korvin Ottót meg nem volt hajlandó megtanulni. Haláláig Knur Pálnét mondott. A rendszerváltás után az utca visszakapta (gyermekkorom) gyermekkori nevét, vagyis a Pacsirtamezőt. Knur Pálné emléke azért is erős bennem, mert a névváltoztatások Óbudán a kivételek közé tartoztak. A Szent Lélek tér ugyan Korvin Ottó lett, a Kis Korona meg Fényes Adolf, meg Magyar Lajos. De általában megmaradtak a pápista szellemű, vagy a hétköznapokat, a természetet meg az időjárást idéző nevek. Óbudán nem nagyon neveztek el utcákat személyekről. Nincs Kossuth Lajosunk, se Petőfi Sándorunk. Zichy utcánk van, de ha valaki, akkor nagyurunk, egykori befogadónk, rászolgált. A Dévai Bíró Mátyás tér és a Kálvin köz, a kisebbségek irányában tanúsított tolerancia jelképei. San Marcóról sokáig azt hittem, hogy egy Velencét járt óbudai javaslatára kapta nevét, de nem, egy földbirtokos feleségére utal, aki szeretetotthont alapított erkölcsi züllésnek indult leányok