Látó, 2000 (11. évfolyam)

2000 / 8-9. szám - DOKUMENTUM - A szembejövő ember. Lengyel Lászlóval Sylvester Lajos beszélget

• DOKUMENTUM • A szembejövő ember Lengyel László politológus, pénzügyi szakember, esszéim, a magyarországi elektronikus sajtó gyakori szereplője, a magyar közvélemény-formálók mar­káns személyisége Benedek Elek dédunokája. Természetes tehát, hogy az 1999- es hármas­­ születésének 140., halálának 70., a kisbaconi Benedek Elek Emlék­ház felavatásának 30.­­ évfordulója alkalmából készülő dokumentumfilm sze­replői közül nem maradhat ki. A meglepő az, hogy a budai forgatás alkalmá­val kazettára rögzített anyag sok szempontból érzékelhetőbb tény- és érzelmi információt tárt elénk, mint amennyit akár a még Benedek Elekre emlékező akkori gyermekszemtanúktól megtudhattunk. A vele készített mélyinterjú arról tanúskodik, hogy a harmadik generáció közé sorolható dédunoka emlé­keibe, a családi hagyomány, az olvasmányélmények, a szintetizáló és az össz­képet részeire bontó elemzőképesség tudományosan s egyszersmind bámulat­ra méltó érzékenységgel képes rögzíteni elődei életének lényegét, ennek meg­határozó csomózatait. Egy sokakat megszólaltató dokumentumfilm ebből csak egy-egy csipetnyit építhet be a Benedek Elek életművének képi megjelenítésére összpontosító filmes műfaj, ezért tartjuk szükségesnek az alig vagy másféle­képpen ismert Benedek Elek-arcot az interjú anyagának közlésével felmutatni. (S. L.) Átugrani a szakadékot Lengyel László: Benedek Elekről beszélve óhatatlanul az jut az embernek az eszébe, hogy a családjától mit kapott. Természetesen a legtöbbet róla apám­tól és nagyanyámtól hallottam. Nagyanyám Benedek Elek legidősebb lánya volt, Mária, Mariska, az Aranyvirág, az apja adta becenévként nagyanyám egész életében arról beszélt, és haláláig arra emlékezett, hogy az apja milyen erkölcsi tartást adott át neki.

Next