Kegyestanítórendi kisgimnázium, Léva, 1890
■munkája, mely mig egyes helyeken a széntelepeket elmosta, máshol iszappal borította be a lerakodott növényi anyag egyik felét, megakasztván att a további tenyészetet, mely a telep szabad részében még tovább folyt; a telepnek ezen része folyvást gyarapodott, mig a másikon csak a viz visszavonulása után indult meg a tenyészet és keletkezett egyik végében az anyateleppel összefüggő új szénréteg. A változatos alakú tömzsök, mint említve volt, részint utólagosan beállott zavaroknak, részint annak köszönik létüket, hogy a vegetabilis anyag fölhalmozódásában gátolva volt. Ily módon fordul elő sok kőszéntelep a szénformátióból s az ifjabb rétegekben. Az ifjabb rétegek telepei anélkül, hogy az összenyomásnak legkisebb jelét is észrevehetnék rajtuk, rendkívül megvastagodtak. A duxi barnaszéntelepek Csehország északi részében 30, Zittau telepei 47, a Zsilvölgynek feketeszénhez hasonló tertiár szenei 265 méter vastagságot is elérnek Tetemesebb vastagságra tesznek szert a telepek az eredeti település megzavarása folytán, mert sokszorosan összenyomódnak, a telep részei egymás felé tolódnak, esetleg elszakadoznak, vagy rajtuk kiálló házak képződnek. Végre többször tapasztalták azt is, hogy a telepek végük felé folytonosan vékonyodnak, miből általános szabályt akartak lehozni, de siker nélkül, mert sokszor éppen az ellenkező esik meg: a telepek a dűlés irányában vékonyodnak. A telepek nem terjednek ki minden irányban tökéletesen, hanem a körülvevő kőzetek különböző része szakad végig. A telepek nagy része folyton vékonyodva kiékül, mások végük felé egyre kevesbednek, keverednek palásagyaggal, míg végre a tisztátalanság által észrevétlenül szénpalába mennek át, legtöbbször mégis a telepek elválnak két vagy három