Kegyestanítórendi kisgimnázium, Léva, 1915
belátták, hogy az erőszakkal szemben a kultúra, az igazi műveltség győz. Az észnek és a lélek koncentrációjának hathatós és talán elsősorban hathatós fejlesztője az iskola. A fegyelmet, a lélek állapotának rendezettségét, a tudományos készültség elsajátítására a helyes útmutatást leginkább a középiskolai oktatásban szerezhetjük meg. Dombay Ferencz ügyvédnek adott meghatalmazásból kitűnik, hogy az említettem célt Léva városa vallás- és erkölcsi alapon, a magyar nyelv segítségével akarta elérni. Lássuk főgimnáziumunkat százéves történelmének megvilágításában 1675.-ben T. Lipót idejében telepedtek le Léván a ferencrendiek. 1740—1786.-ig bírták azon épületeket, amelyek most a piaristák gondozásában vannak. 1786.-ban a vallásalaphoz csatolták ezen épületeket a mostani kegyestanitórendi templommal együtt. Szentiványi János kir. tanácsos kieszközölte I Ferenc királynál, hogy Léván a gimnázium alapítására tervezet foganatosíttassák. Majd 1806-ban a város küldöttségének a király a gimnáziumnak szánt épületeket átengedte azon feltétellel, ha azokat a kegyestanítórend gondozására bízták. Az akkor piarista rendfőnök, Egerváry Ignác a kérvényező városi tanácsnak 1807. évi szept. 27.-én adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy a tanintézetet átveszi és tanárokkal ellátja. Léva városa arra törekedett, hogy buzgó közegei által a nemes cél elérésére minél több és hatalmasabb pártfogókat nyerjen meg. Első kiváló protektor Eszterházy Miklós herceg volt, aki a közügyek iránt mindig nagyon érdeklődött. Különösen szívén viselte a magyar nyelv sorsát. Ebben a tekintetben gondolkozásmódja találkozott a piarista rend szellemével, amelynek nemzetnevelő erejét a történelem múzsája hirdeti örök időkre. A piaristák akkor is igaz és törhetetlen magyarok maradtak, amikor a hálátlan hazafiak jórésze a magyar nyelvtől elpártolt. A magyaros