Kegyestanítórendi kisgimnázium, Léva, 1915

belátták, hogy az erőszakkal szemben a kultúra, az igazi műveltség győz. Az észnek és a lélek koncentrációjának hathatós és talán elsősorban hathatós fejlesztője az iskola. A fegyelmet, a lélek állapotának rendezettségét, a tudo­mányos készültség elsajátítására a helyes útmutatást leg­inkább a középiskolai oktatásban szerezhetjük meg. Dom­­bay Ferencz ügyvédnek adott meghatalmazásból kitű­nik, hogy az említettem célt Léva városa vallás- és er­kölcsi alapon, a magyar nyelv segítségével akarta elérni. Lássuk főgimnáziumunkat százéves történelmének meg­világításában 1675.-ben T. Lipót idejében telepedtek le Léván a ferenc­­rendiek. 1740—1786.-ig bírták azon épületeket, amelyek most a piaristák gondozásában vannak. 1786.-ban a vallás­alaphoz csatolták ezen épületeket a mostani kegyestanitó­­rendi templommal együtt. Szentiványi János kir. tanácsos kieszközölte I Ferenc királynál, hogy Léván a gimnázium alapítására tervezet foganatosíttassák. Majd 1806­-ban a város küldöttségének a király a gimnáziumnak szánt épü­leteket átengedte azon feltétellel, ha azokat a kegyesta­­nítórend gondozására bízták. Az akkor piarista rendfőnök, Egerváry Ignác a kérvényező városi tanácsnak 1807. évi szept. 27.-én adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy a tanintézetet átveszi és tanárokkal ellátja. Léva városa arra törekedett, hogy buzgó közegei által a nemes cél elérésére minél több és hatalmasabb pártfogókat nyerjen meg. Első kiváló protektor Eszterházy Miklós herceg volt, aki a közügyek iránt mindig nagyon érdeklődött. Külö­nösen szívén viselte a magyar nyelv sorsát. Ebben a te­kintetben gondolkozásmódja találkozott a piarista rend szellemével, amelynek nemzetnevelő erejét a történelem múzsája hirdeti örök időkre. A piaristák akkor is igaz és törhetetlen magyarok maradtak, amikor a hálátlan haza­fiak jórésze a magyar nyelvtől elpártolt. A magyaros

Next