Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. Bevezetés. A levéltári dokumentumok tudományos-politikai és gyakorlati jelentősége / 1–9. o.
tári dokumentumok alapján, Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a X®véltári dokumentumok tanulmányozása és felhasználása során igaartnunk kell mindazon körülményeket, amelyek közepette a dokumentuma létrejött, és felhasználása során meríteni kell valamennyi máradott kérdésre, tárgyra vagy jelenségre vonatkozó anyagból. A levéltári dokumentumok alapján folytatott ^adouai&e& wi&kiban emlékezni kell arra i$ hogy a dokumentumok tartalma egy meghatározott osztály tevékenységének az eredménye. Csak akkor tudjuk szocialista hazánk megerősítése érdekében helyesen tanulmányozni és felhasználni a levéltári dokumentumokat, ha ismerjük azok tudományos-politikai jelentőségét és osztályeredetét. Tehát a levéltári dokumentumoknak tudományos-politikai és gyakorlati jelentőségük van. A levéltári dokumentumok gyakorlati felhasználásának is van politikai jelentősége, hiszen ezers a Szovjetunió politikai és gazdasági helyzetét erősítik* II. Marx és Engelse a marxizmus megalapítói nagy jelentőséget tulajdonítottak a levéltári dokumentumok megőrzésének és felhasználásának* A munkásosztály forradalmi harcát vezetve Mars é® lágals leveleikben gyakran mutattak rá annak szükségességére, hogy a forradalmi szervezetek dokumentumait gondosan meg kell őrizni és meg kell menteni azokat, a csendőröktől és a burzsoj SEta nyomozóitól. Marx és Engels a burzsoázia uralkodásának korában éltek,és nem jutottak be a levéltárakba. Mikor az osztályharc történetét és a kapitalista társadalom lényegét tanulmányozták, Marx és Jehgels széleskörűen felhasználták tudományos munkáikban azokat a levéltári dokumentumokat, amelyeket maga a burzsoázia publikált* A burzsoázia, amely üldözte Marxot és Engelst azért, mert ők vezették a munkásosztály forradalmi harcait* megkísérelte hamis okmányokkal a munkásosztály vezetőit börtönbe juttatni, de Marx a forradalmi szervezetek hiteles dokumentumai alapján Isteplista a burzsoázia üzelmeit és győztesként hagyta el a bírósági tárgyalótermet. A munkásosztály és a parasztság ügyeiért folytatott forradalmi harcuk folyamán Marx és Ingels kimutatták, milyen jelentőségük van az osztályharcban a levéltári dokumentumoknak, hogy azok gondos megőrzése és felhasználása a dolgozó tömegek érdekeinek védelmében szükséges, Marx és Angéla munkájának folytatói, Lenin és Sztálin szintén óriási jelentőséget tulajdonítanak a levéltári anyagnak, Lenin irányításával hajtották végre az Októberi Szocialista Forradalom után a levéltárügy teljes átszervezését. A Szovjetunió Levéltárügyének felépítésében alapvető első öt levéltári törvényt Lenin maga írta alá. A polgárháború korszakában Lenin elvtárs nem egyszer utalt arra,,hogy mennyire szükséges azoknak a dokumentumoknak gondos megőrzése, amelyek a forradalom történetére vonatkozó