Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. Bevezetés. A levéltári dokumentumok tudományos-politikai és gyakorlati jelentősége / 1–9. o.

tári dokumentumok alapján, Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a X®­véltári dokumentumok tanulmányozása és felhasználása során igaart­nunk kell mindazon körülményeket, amelyek közepette a dokumentuma létrejött, és felhasználása során meríteni kell valamennyi m­ára­dott kérdésre, tárgyra vagy jelenségre vonatkozó anyagból. A levéltári dokumentumok alapján folytatott ^adouai&e& wi&kiban emlékezni kell arra i$­ hogy a dokumentumok tartalma egy meghatá­­rozott osztály tevékenységének az eredménye. Csak akkor tudjuk szocialista hazánk megerősítése érdekében helyesen tanulmányozni és felhasználni a levéltári dokumentumokat, ha ismerjük azok tu­dományos-politikai jelentőségét és osztályeredetét. Tehá­t a levéltári dokumentumoknak tudományos-politikai és gya­korlati jelentőségük van. A levéltári dokumentumok gyakorlati fel­használásának is van politikai jelentősége, hiszen ezers­ a Szovjet­unió politikai és gazdasági helyzetét erősítik* II. Marx és Engelse a marxizmus megalapítói nagy jelentőséget tulaj­donítottak a levéltári dokumentumok megőrzésének és f­elh­asználá­sának* A munkásosztály forradalmi harcát vezetve­ Mars é® lágals leveleikben gyakran mutattak rá annak szükségességére, hogy a forradalmi szervezetek dokumentumait gondosan meg kell őrizni és meg kell menteni azokat­, a csendőröktől és­ a burzsoj­ SEta nyomozói­tól. Marx és Engels a burzsoázia uralkodásának korában éltek,és nem jutottak be a levéltárakba. Mikor az osztályharc történetét és a kapitalista társadalom lényegét tanulmányozták, Marx és Jehgels széleskörűen felhasználták tudományos munkáikban azokat a levéltári dokumentumokat, amelyeket maga a burzsoázia publikált* A burzsoázia, amely üldözte Marxot és Engelst azért, mert ők ve­zették a munkásosztály forradalmi harcait* megkísérelte hamis ok­mányokkal a munkásosztály vezetőit börtönbe juttatni, de Marx a forradalmi szervezetek hiteles dokumentumai alapján Isteplista a burzsoázia üzelmeit és győztesként hagyta el a bírósági tárgyaló­termet. A munkásosztály és a parasztság ügyeiért folytatott forradalmi harcuk folyamán Marx és Ingels kimutatták, milyen jelentőségük van az osztályharcban a levéltári dokumentumoknak, hogy azok gon­dos megőrzése és felhasználása a dolgozó tömegek érdekeinek vé­delmében szükséges, Marx és Angéla munkájának folytatói, Lenin és Sztálin szintén ó­riási jelentőséget tulajdonítanak a levéltári anyagnak, Lenin i­rányításával hajtották végre az Októberi Szocialista Forradalom után a levéltárügy teljes átszervezését. A Szovjetunió Levéltár­ügyének felé­pít­ésében alapvető első öt levéltári törvényt Lenin maga írta alá. A polgárháború korszakában Lenin elvtárs nem egy­szer utalt­­ arra,,­­hogy mennyire szükséges azoknak a dokumentumok­nak gondos megőrzése, amelyek a forradalom történetére vonatkozó

Next