Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 737­­­ lőhelyet is megadja az összeállítás, s számos esetben - ahol szükséges­nek látszott - eligazító, értékelő célzatú annotációkat is közöl. Az eddig megjelent hasonló összeállítások /­Makó,­ Baja, Cegléd, Héviz, Debrecen stb./ tanulságait felhasználva készült bibliográfia a történeti kutatások részére hasznos segédlet. Az önállóan, vagy gyűjte­ményes kötetekben megjelent munkákon kívül az országos sajtó legfonto­sabb és hozzáférhető cikkei, továbbá a helyi lapok legkiemelkedőbb for­rásértékű cikkei is felvételre kerültek. Az összeállítást szerzői név­mutató egészíti k­i.' A­ bibliográfia különös gondot fordított a város múltjában és jelenében kiemelkedő szerepet játszott vagy játszó témakörök irodalmára. /Földmunkásmozgalmak­, baromfitartás - földgáz és kőolajkuta­tások./ • - oOo -' • Rajnavölgyi Géza - Szabó Ferenc, Justh Zsigmond és a századvégi agrárszocialista mozgalom /k Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 1963-1964./ A tanulmány - amely a helyi sajtó, az egykorú levéltári anyag és franciából készített nyersfordítások alapján készült - az 1891-es orosházi és környéki agrárszocialista mozgalom igen korai és eddig is­meretlen irodalmi visszhangját mutatja be. Justh Zsigmond /1863-1894/­ a fiatalon elhunyt, jeles tehetsé­gű író, aki idejének jelentős részét az Orosháza melletti Szentetornyán fekvő birtokán töltötte, s ott­­ a tolsztoji felfogásnak híve lévén a közeli kapcsolatban volt a parasztsággal és kisebb mértékben támogatta a földmunkásság szervezkedését is. 1891-ben egy magyar nyelven mindmáig kiadatlan, franciául irt novellájában /"A vörös kakas"/ a mozgalmak jogos­sága mellett foglalt állást. A szervezkedés indítékait a földbirtokmeg­oszlá­s igazságtalan voltában jelölte meg. A Párizsban 1891-ben kiadott novelláskötet , /"A puszta könyve"/ közölte a novellát, az 1891 végén megjelent magyar nyelvű kötetből azonban a szerző kihagyta, nem akart szem­be kerülni az uralkodó körökkel* Justh Zsigmond korai megnyilatkozása igen értékes amiatt, hogy a korabeli magyar irodalomban az agrárszocialista szervezkedések és megmozdulások általában visszhang nélkül maradtak* irodalmi ábrázolásuk ma sem történt meg.­­ pop

Next