Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - Kun József: Ötven éves a Hadtörténelmi Levéltár / 1–15. o.
nem hozott rá." 1919 júniusában sor került az intézmény munkájának felülvizsgálására, amelyet egy bizottság végzett. Erről a volt parancsnok többek között ezt írta: "... az elnöklő Kovács ,elvtárs" nemcsak elismerte az intézetnek létjogosultságát, hanem még köszönetét is kifejezte az eddigi tevékenységéért." A Hadügyi Népbiztosság 9727/eln. 7.számú rendeletében intézkedett a levéltári és muzeális értékek védelméről és azoknak az intézménynek való átadásáról. Intézkedés történt a Vörös Hadsereg csapatai, magasabb egységeinek harci alkalmazása folyamán keletkezett hadműveleti iratok védelméről és beszolgáltatásáról is. A Magyar Tanácsköztársaság Hadügyi Népbiztosságának kiadott intézkedései is bizonyítják, hogy a kulturális értékekkel való törődés, azok közkinccsé tétele általános politikájának egyik legfontosabb részét alkotta. A proletárdiktatúra leverése után a Levéltár átmenetileg Horthy Fővezérsége, majd újra a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe került. Állagainak, gyűjteményeinek gyarapodását biztosította - többek között - az első imperialista világháborút követő békeszerződés megkötése. A békeszerződés 177. cikkelyének végrehajtása kapcsán a volt közös osztrák-magyar hatóságok levéltáraira és irattáraira vonatkozólag az osztrák szövetségi kormány és a magyar kormány között Baden bei Wien ben éveken át tartó előkészítő munka után 1926. május 26-án végleges egyezmény jött létre. Az egyezményben Ausztria kötelezte magát, hogy kiszolgáltatja Magyarországnak azokat az iratokat, amelyek magyarszellemi tulajdonnak tekinthetők. A közös vonatkozásunkra pedig úgy állapodtak meg, hogy azok közös szellemi tulajdont képeznek és Bécsben maradnak. Ehhez az anyaghoz a magyar kormány, az osztrák szövetségi kormány hozzájárulásával megfelelő számú megbízottat rendelt ki. Ez mint a Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltsége működött és működik jelenleg is a Kriegsarchiv mellett. Tevékenysége során a magyar szellemi tulajdont képező hadtörténelmi iratanyag tekintélyes részét válogatta ki és juttatta el a Hadtörténelmi Levéltárba. A Hadtörténelmi Levéltárnak, mint intézménynek belső szervezete többször változott, de alapvetően mindig levéltári, hadtörténelmi irodalmi, térképtári, könyvtári és közhivatali feladatokat látott el. Az egyes munkaterületeket osztályokba szervezték, az osztályok pedig alosztályokra vagy alcsoportokra tagozódtak. Mint minden tudomány, a levéltártudomány sem öncélú, nem önmagáért való tudomány. Feladata elsősorban a történettudomány, majd más tudományágak, sőt közvetve a gazdasági és kulturális építő munka segítése is. Ha ebből az al-