Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a pásztói munkástanács működéséhez / 81–87. o.

Leblancné Kelemen Mária ADATOK A PÁSZTÓI MUNKÁSTANÁCS MŰKÖDÉSÉHEZ A Nógrád megyei helytörténeti monográfiák — Nógrád megye története, Salgótarján­, Balassagyarmat­, Pásztó története — szerzői már feldolgozták köteteikben az 1918-as polgári demokratikus forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság eseményeit, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, szociális vonatkozásait jelentőségét szoros összefüggés­ben az országos történetírással. A 60. évforduló alkalmával akkor emlékezhetünk a Tanácsköztársaság 133 napjára a legméltóbban, ha a már ismert események mellett a proletárhatalom hétköznapjait is igyekszünk ismertté tenni, azokat az apró gondokat, nehézségeket - a mindennapi küzdelem mellett —, amelyeknek sikeres megoldása sokszor nemcsak kommunista helyt­állást, nép- és hazaszeretetet kívánt, hanem gazdasági, közigazgatási, de néha még katonai stb. ismeretet is. Nógrád megye több mint száz községéből mindössze kilenc község képviselőtestületi jegyzőkönyvében maradt fenn a községi munkástanács üléseinek jegyzőkönyve. Az ezek­ből szerezhető ismeret mennyiségét erősen meghatározza, hogy a községi munkástanács hány alkalommal ülésezett és hány napirendi pontot tárgyaltak. Pl. a patvarci, szécsényi és a szügyi munkástanács a Tanácsköztársaság ideje alatt mindössze egyetlen ülést tartott és egy, illetve két napirendi pontot tárgyaltak. Míg a feldolgozásom tárgyát képező pásztói munkástanács 9 alkalommal ülésezett, 171 napirendi pontot tárgyalt és ezek közül mindössze néhány volt olyan, amelyben érdemi döntés nem született, mivel nem a munkástanács hatáskörébe tartozó témáról volt szó. A munkástanácsok ülésein felvett jegyzőkönyvek elemzése alapján átfogó képet kapunk a proletárhatalom hétköznapjairól, szerveinek működéséről, a munkástanácsok azon igyekezetéről, hogy a forradalmi jellegű ténykedések mellett átvegyék és lehetőleg zökkenőmentesen továbbvigyék a községek ügyeinek intézését, megteremtsék a viszony­lag normális életfeltételeket (a vesztett háború után), a szilárd néphatalmat. A pásztói munkástanács működéséről 1919. április 8-a és június 14-e közötti időből maradtak fenn az ülésjegyzőkönyvek. A KMP és az MSZDP egyesüléséről és a hatalomátvételről szóló távirati értesítést március 21-én kapta meg Saly Endre, Nógrád megye kormánybiztosa. A hír nyomán a dolgozó osztályok a szocialista forradalom mellé álltak. Egymás után alakultak a pro­letárhatalom megyei és községi szervei, a munkástanácsok, vették kezükbe a megye, a községek irányítását, és választották meg az intézőbizottságokat - direktóriumokat­­. 31

Next