Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - KRÓNIKA - Gazdag István: Komoróczy György (1909–1981) / 267–. o.

Komoróczy György 1909-1981 1981. március 23-án elhunyt dr. Komoróczy György nyugalmazott levéltári igazgató, a történelemtudományok kandidátusa. Halála súlyos vesztesége nemcsak a levéltárosok nagy családjának, hanem a tudományos és a közéletnek is. Komoróczy György életútja a Szatmár megyei Kapnikbányáról indult el 1909. április 14-én. A szülői háztól a hagyományos értelmiségi indításon túl, örökül kapta a közügyek iránti érdeklődést. Egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegye­temen végezte, mint az Eötvös Kollégium tagja. 1932—1934 között külföldi tanulmány­utak következtek, melyek során megismerkedett a lengyel, osztrák és a francia levéltá­rakkal. Életének meghatározó fordulópontja lett a levéltárakkal teremtett kapcsolata. A Ma­gyar Országos Levéltárban hat évig dolgozott, majd kinevezték Abaúj-Torna vármegye főlevéltárosának. Harmadik munkahelye, levéltára, amellyel élete egybefonódott, és amelyhez haláláig hű maradt — a Hajdú-Bihar megyei Levéltár lett. Itt 23 évig munkálko­dott, erejét egészségét nem kímélve írott forrásaink védelmében. Megyénk történeti érté­kű iratainak jelentős részét közvetlen irányításával, közreműködésével gyűjtötték be a levéltár munkatársai, és rendezték, kutatásra alkalmassá tették. Nevéhez fűződik a levél­tár színvonalas kiadványainak megindítása. Irányításával a Hajdú-Bihar megyei Levéltár az ország tanácsi levéltárainak legjobbjai közé került. A magas színvonalú levéltárosi munka mellett kiemelkedő történészként, helytörté­nészként is számon tartották. Tudományos és ismeretterjesztő publikációinak száma meg­haladta a 150-et. Gazdaság- és társadalomtörténeti munkásságán kívül levéltártudományi publikációja országosan is figyelemre méltó. Tudományos pályafutásának fontos állomása volt 1963, amikor megszerezte a kandidátusi fokozatot. Komoróczy György helytörténeti tevékenysége is úttörő volt. Monográfiák szerkesz­tésével, tanulmányaival, forrásismertetéseivel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy me­gyénk helytörténeti munkássága országosan is elismertté vált. Honismereti mozgalmunk egyik lelkes vezetője és szervezője volt, részt vállalt a TIT megyei szervezetének munká­jából. Tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Közalkalmazottak Szakszervezete elnökségének. Munkáját több ízben ismerték el kitüntetésekkel. Birtokosa volt a Munka Érdemrend ezüst fokozatának, a Szocialista Kultúráért kitüntetésnek. Optimizmusát, töretlen alkotókészségét és fiatalos lendületét az élet kemény megpró­báltatásai ellenére megőrizte. 1978-ban súlyos műtéten esett át, hangját elvesztette, de a munkás­ alkotó életébe vetett hitét egyetlen percre sem. Nap mint nap bizonyította — volt hozzá ereje — másoknak és önmagának, hogy teljes értékű ember. Alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, új életrendet alakított ki az 1973-ban bekövetkezett nyugdíjazás után, amelyben továbbra is központi helyet kapott a levéltár. Komoróczy György halála mélyen megrendítette mindazokat, akik ismerték és szeret­ték. Emlékét őrzik a rendezett levéltár, tudományos munkássága, tisztelői,tanítványai, munkatársai. Gazdag István

Next