Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

A Turulnak a tartalomj­egyzékben jelzett rovatai a következők voltak: 1) Értekezések és önálló cikkek, 2) Könyvismertetések, 3) Kisebb rovatok — tárca, — szakirodalom, — könyvészet, — kérdések és feleletek, — hibaigazítás Az első rovatban az 1883. évi első számban 32 cikket közöltek, egy szerzőtől töb­bet is. Az első években volt lehetőség arra, hogy ilyen sok közleményt megjelentessenek, a már említett terjedelem-csökkenés miatt a cikkek száma is kevesebb lett. A Könyvismertetések c. rovat csak 1890-ig élt. Ebben a történeti segédtudományok valamelyikével foglalkozó magyar és külföldi műveket, ill. rokon témájú könyveket ismer­tették, bírálták viszonylag nagy terjedelemben. A Kisebb rovatok Szakirodalom c. fejezete szintén könyvismertetéseket tartalmazott, de nem csak a már megjelent, hanem a megje­lenéshez közel álló munkákról, folyóiratok cikkeiről is beszámolt, inkább híradás jellegű volt. A könyvismertetések megszűnése után szerepét a Szakirodalom vette át. A Kisebb rovatok Tárca c. alrovatában a Társaság ülésjegyzőkönyveit és kisebb hí­reket közöltek, egészen rövid, fél- és egyhasábos cikkeket és nekrológokat. Varjú Elemér választmányi tag 1907-ben azt javasolta, hogy az ülésjegyzőkönyve­ket ne a Tárca rovatban, hanem külön mellékletben adják ki. A választmány azonban a régi gyakorlat mellett döntött.142 A Kisebb rovatok Könyvészete a megjelent, a történeti segédtudományok körébe tartozó külföldi és magyar könyveket kísérte figyelemmel és közölte bibliográfiai adataikat. A kérdések és feleletek az olvasók és a tagok rovata volt, mint már említettük. Majd minden füzetben színes címermellékleteket is kiadtak. A pénzügyi helyzet rosszabbodásával azonban ezek néha elmaradtak, mert előállításuk költséges volt.143 1905-ben Varjú Elemér azt javasolta, hogy — tekintettel a Társaság nem éppen kedvező anyagi helyzetére — a Turul közöljön hirdetéseket. Az igazgató választmány őt bízta meg azzal, hogy tegye meg a szükséges lépéseket.144 Varjú Elemér több vállalattal is tárgyalt, ajánlatok is érkeztek, ezek azonban valószínűleg nem feleltek meg a Társaság­nak anyagi vagy más szempontból, mivel a Turulban továbbra sem jelentek meg hir­detések.145 A szerkesztőség csak megfelelő szintet elért közleményeket jelentetett meg. Ez azt bizonyítja, hogy a cikkeket előzetesen lektorálták, ugyanúgy, ahogy a felolvasásra bekül­dött dolgozatokat. A közölt cikkek nem oszlottak meg egyenletesen az alapszabályokban említett tu­dományszakok között. A genealógiai tárgyú közlemények száma a vizsgált időszakban majdnem kétszerese volt a címertani közleményekének. Ennek ellenére ez a két segédtu­domány volt az, mely kiugrott a többi közül. Bár a Társaság nevében is ez a két segéd­tudomány szerepel, céljaik közé az írástan és diplomatika művelését is bevették. Ezt azon­ban nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, hiszen a pecséttani cikkek a genealógiai­aknak kb. 1/7-ét tették ki, az oklevéltannal foglalkozók pedig 1/16-át. Az írástan pedig csak érintőlegesen, egy-egy más témájú cikkben került szóba.

Next