Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Virág Ferenc: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek történetének kutatási lehetőségei, 1960–1980 / 85–91. o.

Virágh Ferenc A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSI LEHETŐSÉGE (1960-1980) A mezőgazdaság szocialista átalakításával létrejött termelőszövetkezeti rendszer története az országos történelem szerves része, gazdag fejezete. A szocialista agrárátalakulás történetét nyomon követő egyik országos elemzés az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Új- és Legújabb­­kori Magyar Történeti Tanszéke által a felszabadulás 30. évfordulóján rendezett tudo­mányos ülésen elhangzott előadásokból állt össze.­ A tanulmánykötet témája a demokra­tikus agrárforradalom és a termelőszövetkezettörténet a 70-es évek elejéig. A történet­írástól bevégzett munka időhatárát különösen Simon Péter tanulmánya nevezte meg: "... ma már az ország szántóterületének 77 %-án gazdálkodnak, korszerű, gépesített, a munka termelékenységét gyorsan növelő, a mezőgazdasági termelés mellett különböző ipari tevékenységet is folytató nagyüzemekké válnak. Eme fejlődést és következményeit leírni és elemezni azonban a jövő feladata lesz."­ A mezőgazdaság szövetkezeti szektorában a 70-es években lezajlott főbb folyama­tokat Lengyel Zsuzsa érintette és elemezte.­ A termelőszövetkezettörténet rész kérdéseit taglaló vagy általánosabb ismertetését eredményező munkák historiográfiai részletezése nélkül is bizonyossággal állapítható meg, hogy a kutatás kevésbé koncentrált a termelőszövetkezeti dolgozók szociális és kulturális viszonyainak, helyi körülményeinek alakulására, sokkal inkább a gazdálkodás menetére. Az örvendetesen szép számú üzemtörténeti munkákban is csak alig fedezhető fel a nem termelési szféra iránti érdeklődés.­ Érthető, hogy a gazdaság új típusának — amely egyben az ellátási feltételek megtestesítője is — nagy a figyelemkeltő ereje. Más kérdés a látás szűkülésének indokoltsága nagyobb intervallumban, különösen, amikor a gazdaságok erősödésének ellátási, környezeti hatása már jobban mérhető. De a valóság totalitása is igényli a termelőszövetkezet összes szerepének egységbefoglalását a történet­írás által. Feldolgozások híján, a kutatás mai állásánál meghatározó jelentőségűvé válnak a termelőszövetkezeti, a különböző szintű érdekvédelmi szervezeti (területi szövetség, Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa) és intézményi (Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság és megyei hivatalai, SZTK, AGROBER) irattárakban fekvő dokumentu­mok, amelyek nélkül nem ábrázolható a nagy számú, állandóan újuló tartalmú jogszabá­lyok is szepette alakult konkrétum. Az üzemi iratanyagra igen nagy hagsúlyt kell tennünk, mert erősen feltehető, hogy jelentős része nem kerül be a területi és központi levéltá­rakba. Szakszerűségére és kritikus, feltáró megközelítésére tekintettel elsőrendű forrás­bázisnak tekinthetők a népi ellenőrzési szervezet tematikus vizsgálatainak összegező iratai.­ A téma kutatásának sokféle buktatója szívósságot igényel. A buktatók közül a gazdálkodás, az üzemvitel és az elosztás folyamatát irányító jogszabályok mozgó szöveg

Next