Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - DOKUMENTUM - Erdész Ádám: Kovács Imre pályaképéhez: Kovács Imre és Kner Imre levelezése, 1936–1937 / 49–67. o.

szakában, de máris jelentős, nagy visszhangot kiváltó műveket alkotott. Ter­mészetéből, fiatalságából adódóan tele volt optimizmussal, lendülettel. Első pub­licisztikai munkáiból és az itt közölt levelekből is látható, hogy a parasztság jövendő szószólója keresi a legmegfelelőbb formát és hangot. Nála ebben az időszakban a mérlegelést olykor még megelőzte az érzelmi indíttatású ítélet. Voltak azonban a két embernek olyan tulajdonságai, amelyek áthidalták a kü­lönbözőségeket. Mindketten birtokában voltak a tisztánlátás képességének, mindketten szorongó aggodalommal figyelték a katasztrófa felé sodródó, fel­készületlen, kiszolgáltatott nemzet sorsát. S ami a legfontosabb, mindketten ke­resték a változtatás, a cselekvés lehetőségeit. A közölt levelek alapján jól kö­vethető a személyes találkozások során megerősödő barátság elmélyülése.­ A megmaradt levelezés 32 darabból áll, összterjedelme mintegy két és fél ív. Kner Imre volt a szorgalmasabb, ő 20 levelet írt, Kovács Imre 12-t. Az első levél 1936. aug. 14-én kelt, az utolsó 1941. nov. 11-én. A levelek nagy része — 29 db — 1936-ban és 1937-ben íródott. A levelezés négy téma köré csopor­tosítható. Az első időszakban a parasztsággal kapcsolatos általános kérdések ál­lottak a középpontban, 1937 márciusától kezdve a Márciusi Frontról és Kovács Imre könyvéről, „A néma forradalom"-ról esett a legtöbb szó, majd a földkér­dés és annak közgazdasági vetületei kerültek előtérbe. A levelezés utolsó köre „A néma forradalom"-perre vonatkozik. Terjedelmi okok miatt a levelezés ál­talunk legérdekesebbnek ítélt első két, illetőleg negyedik témakörének legfon­tosabb leveleit közöljük. Néhány esetben — ismét csak terjedelmi okok miatt — kénytelenek voltunk egy-egy, a tárgyalt kérdések szempontjából kevésbé lé­nyeges részt elhagyni. A kihagyásokat szögletes zárójellel jelöljük. Valameny­nyi levél a Békés Megyei Levéltárban levő Kner-fondban található. (BML Kner nyomda iratai, XI.9.e.4.) Kovács Imre leveleinek kézzel írt eredeti példányai, Kner Imre leveleinek indigós másolatai maradtak meg. Hálás feladat lenne a levelekben érintett témákhoz egy-egy megjegyzést fűzni, de ezt a terjedelmi határok nem teszik lehetővé, s talán nincs is rá szük­ség; a levelek önmagukért beszélnek. 1. Kovács Imre Kner Imréhez Budapest, 1936. aug. 19. Kedves Kner Úr! A küldött könyveket megkaptam, nagyon hálásan köszönöm őket. A Fél­évszázad mesgyéjén c. munkát mindjárt el is kezdtem olvasni.­ Igazán meg­ható, ahogy az öreg Kner úr megírja ifjúságának és küzdéseinek a történetét és különösen azok a részek vannak rám hatással, ahol a sablonmunkától való irtózás és a magasabb, művészeti alkotás utáni vágy sarkalja újabb tettek felé. Az embernek valahogy imponál, hogyan lehet a semmiből alkotni és azt hi­szem azok is régen lomtárba helyezett fogalmak, mint pl. emberi méltóság, ko­moly alkotás, stb. egy ilyen életen keresztül mindig valósággá válnak. És azok, akik tagadják ezeknek értelmét, saját emberi voltukat tagadják meg. Voltam Balatonszárszón, a főiskolás konferencián és egypár új fogalmat dobtam bele a már elsekélyesedő földkérdés vitájába.­ A parasztságnak önma­gát kell megmentenie, mert más őket (hacsak a népi gondolat hívei nem?!) nem fogja megmenteni. Körülbelül a háromnapos konferencia — több előadás­sal — e körül forgott: felszabadulás, vagy felszabadítás legyen a parasztság sorsa, azaz önmaga próbálja felemelni magát, vagy mások próbálják talpra ál- 50

Next