Levéltári Szemle, 36. (1986)
Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - DOKUMENTUM - Erdész Ádám: Kovács Imre pályaképéhez: Kovács Imre és Kner Imre levelezése, 1936–1937 / 49–67. o.
szakában, de máris jelentős, nagy visszhangot kiváltó műveket alkotott. Természetéből, fiatalságából adódóan tele volt optimizmussal, lendülettel. Első publicisztikai munkáiból és az itt közölt levelekből is látható, hogy a parasztság jövendő szószólója keresi a legmegfelelőbb formát és hangot. Nála ebben az időszakban a mérlegelést olykor még megelőzte az érzelmi indíttatású ítélet. Voltak azonban a két embernek olyan tulajdonságai, amelyek áthidalták a különbözőségeket. Mindketten birtokában voltak a tisztánlátás képességének, mindketten szorongó aggodalommal figyelték a katasztrófa felé sodródó, felkészületlen, kiszolgáltatott nemzet sorsát. S ami a legfontosabb, mindketten keresték a változtatás, a cselekvés lehetőségeit. A közölt levelek alapján jól követhető a személyes találkozások során megerősödő barátság elmélyülése. A megmaradt levelezés 32 darabból áll, összterjedelme mintegy két és fél ív. Kner Imre volt a szorgalmasabb, ő 20 levelet írt, Kovács Imre 12-t. Az első levél 1936. aug. 14-én kelt, az utolsó 1941. nov. 11-én. A levelek nagy része — 29 db — 1936-ban és 1937-ben íródott. A levelezés négy téma köré csoportosítható. Az első időszakban a parasztsággal kapcsolatos általános kérdések állottak a középpontban, 1937 márciusától kezdve a Márciusi Frontról és Kovács Imre könyvéről, „A néma forradalom"-ról esett a legtöbb szó, majd a földkérdés és annak közgazdasági vetületei kerültek előtérbe. A levelezés utolsó köre „A néma forradalom"-perre vonatkozik. Terjedelmi okok miatt a levelezés általunk legérdekesebbnek ítélt első két, illetőleg negyedik témakörének legfontosabb leveleit közöljük. Néhány esetben — ismét csak terjedelmi okok miatt — kénytelenek voltunk egy-egy, a tárgyalt kérdések szempontjából kevésbé lényeges részt elhagyni. A kihagyásokat szögletes zárójellel jelöljük. Valamenynyi levél a Békés Megyei Levéltárban levő Kner-fondban található. (BML Kner nyomda iratai, XI.9.e.4.) Kovács Imre leveleinek kézzel írt eredeti példányai, Kner Imre leveleinek indigós másolatai maradtak meg. Hálás feladat lenne a levelekben érintett témákhoz egy-egy megjegyzést fűzni, de ezt a terjedelmi határok nem teszik lehetővé, s talán nincs is rá szükség; a levelek önmagukért beszélnek. 1. Kovács Imre Kner Imréhez Budapest, 1936. aug. 19. Kedves Kner Úr! A küldött könyveket megkaptam, nagyon hálásan köszönöm őket. A Félévszázad mesgyéjén c. munkát mindjárt el is kezdtem olvasni. Igazán megható, ahogy az öreg Kner úr megírja ifjúságának és küzdéseinek a történetét és különösen azok a részek vannak rám hatással, ahol a sablonmunkától való irtózás és a magasabb, művészeti alkotás utáni vágy sarkalja újabb tettek felé. Az embernek valahogy imponál, hogyan lehet a semmiből alkotni és azt hiszem azok is régen lomtárba helyezett fogalmak, mint pl. emberi méltóság, komoly alkotás, stb. egy ilyen életen keresztül mindig valósággá válnak. És azok, akik tagadják ezeknek értelmét, saját emberi voltukat tagadják meg. Voltam Balatonszárszón, a főiskolás konferencián és egypár új fogalmat dobtam bele a már elsekélyesedő földkérdés vitájába. A parasztságnak önmagát kell megmentenie, mert más őket (hacsak a népi gondolat hívei nem?!) nem fogja megmenteni. Körülbelül a háromnapos konferencia — több előadással — e körül forgott: felszabadulás, vagy felszabadítás legyen a parasztság sorsa, azaz önmaga próbálja felemelni magát, vagy mások próbálják talpra ál- 50