Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Magyar László: Szabadka és környéke történeti látképei / 53–56. o.

1697. évi színes látképét (Dóka Klára szerint ennek bizonyos Jamaigne a szer­zője). E sorok írója később ugyanott rátalált a város 1697. évi tollrajzára is, azaz a Savoyai Jenő táborhelyéről közvetlenül a zentai ütközet után készült hely­színrajzra. (F. N. de Sparr munkája).­ A Magyar Országos Levéltár térképgyűj­teményében található Gábriel Wlassich mérnök nagy méretű, Tompát és rész­ben a Ludasi tavat ábrázoló 1790. évi térképe,­ amelynek égtáj jelzője azért ér­dekes számunkra, mert minden bizonnyal e vidék tájrészletét örökítette meg: sűrű bozóttal, itt-ott öreg fákkal és düledező viskókkal. — Vedres István, neves mérnök 1800-ban lerajzolta Vasity Tódor suplyáki tanyáját.­ E munka különö­sen azért jelentős, mert az épületek közül a szerző feltünteti a földbe vájt put­rit, a veremlakást is, amely évszázadokon át volt jellemző e vidéken. Hozzáfűz­zük, hogy Edward Brown, angol utazó XVII. századi könyvében, az alföldi táj­részletében, több veremlakásos házat közöl.­­ A szabadkai kutatók számára iz­galmas feladatként mutatkozik Vályi András tudós tanár hagyatékának a fel­kutatása. Ugyanis 1801-ben a szabadkai magisztrátus elfogadja a tanár ajánla­tát, hogy készülő munkájához Szabadkáról metszetet (látképet) készítsenek. Vá­lyi András még abban az évben elhunyt, s nem tudjuk elkészült-e a város pa­norámája. Több évvel ezelőtt a szabadkai levéltárban rábukkantunk Berényi mérnök­nek 1836-ban készült díszes térképére, amely a ludasi Budincsevics birtokot áb­rázolja.­ Miután a birtok egészen a Ludasi-tóig terjedt, a térkép szerzője — hogy érzékelje a környezetet — titokzatos állatfigurákat, egy különös fát, szirén­szerű leányzót és egy távolból közeledő betyáros alakot tüntetett fel igen ap­rólékos megmunkálással. A tusrajznak minden bizonnyal szimbolikus jelentő­sége van. Iványi István jeles történetírónk városmonográfiájának második kötetében néhány figyelemreméltó látkép, egyéb városrajz látott napvilágot. A Főtér, illetve a piactér 1838. évi ábrázolásához (Vali Béla munkája) Ivá­nyi a következőket fűzi hozzá: „Mellékelt képünk 1838-ban is igen szegényesen tünteti fel a gabonapiacot... erre nézve Vali Bélának egy 1838. évben készült ifjúkori tollrajza, melyet művészietlen kivitele dacára éppen csak a történeti hűség feltüntetése miatt tartottam érdemesnek itt közölni, annál inkább, mert régi képeink városunkról nincsenek." Iványi István tehát igen határozottan ál­lítja, hogy Szabadkáról nem maradt fenn régi látkép. Holott csak az utóbbi év­tizedben több is előkerült! — Hadd nézzük tovább Iványi művének szabadkai vonatkozású metszeteit, rajzait. A 607. oldalon levő metszet a várost keleti ol­dalról az alábbi szöveg kíséretében ábrázolja: „A régi Kálvária és a Szebaszto­pol a Regina-Barán. 1860." Ha e városrajzot összevetjük ennek másával, Az Ország Tükre 1865. évi 18. számában közzétett metszettel, akkor kisebb kü­lönbségekre figyelhetünk fel (pl. a Szent Teréz-templom ábrázolása). A kuta­tónak gondot okoznak az eltérések. Ugyanis feltehetjük a kérdést: melyik met­szet az eredeti . Úgy tűnik — ha a Szent Teréz-templom ábrázolását, elhelyezé­sét vesszük figyelembe — Iványié valósághűbb. Azonban más tekintetben is vizsgálhatjuk a rajzokat. Iványi városmonográfiájának II. kötete 1892-ben, az I. kötet 1886-ban jelent meg. Az utóbbi kötet rajzmellékleteit, s meglehet, hogy a II. kötet kérdéses metszetét is a szabadkai Solymossy L. rajztanár készítette, illetve másolta át kis eltéréssel Az Ország Tükre pesti lapból. De az is lehet, hogy két különböző metszetről van szó, hiszen Iványi a látkép keletkezéseként az 1860. évet jelöli meg, míg a pesti lapból ez nem tűnik ki (itt inkább az 1865. évet sejthetjük). Iványi István Szabadka királyi város története című művének II. kötete ezenkívül az 1869-ben létesített vasútvonalról és Szabadkáról közöl ugyancsak látképet (ennek eredetije a Szabadkai Városi Múzeumban található meg). E kö-

Next