Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Mérleg - Tóth Ágnes: Németek Magyarországon 1950–1970 (Apró Erzsébet)
2021/2. ▪ 91–94. MÉRLEG Tóth Ágnes: Németek Magyarországon 1950–1970 Társadalomtudományi Kutatóközpont –Argumentum Kiadó, Budapest, 2020. [580 p.] ISBN 978-963-446-819-6 A Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1944–1953 című, 2018-ban megjelent kétnyelvű, terjedelmes dokumentumkötet után Tóth Ágnes újabb alapmunkával jelentkezett. Többéves kutatómunka eredményeként jelent meg az a könyv, amely a szerző 2019-ben azonos címmel megvédett akadémiai doktori disszertációjának kissé átdolgozott változata. A szerző azt elemzi, hogy a kitelepítések lezárulása után a politikai hatalom hogyan viszonyult a Magyarország területén maradt több mint 200 000 német nemzetiségű személyhez, milyen stratégiát alkalmazott velük kapcsolatban és az mennyiben volt más, mint a többi nemzeti kisebbséggel szembeni eljárások. Vizsgálja a nemzetiségpolitika elméleti kereteit, fogalomhasználatát, tartalmi elemeit, az elfedett tényleges célokat, amelyekre az elvek és a gyakorlat között tátongó szakadék világít rá leginkább. Nagy figyelmet szentel a konkrét eseményekben szereplők motivációinak és céljainak, a döntések megvalósításának, a kisebbségek mozgásterének. Vizsgálja a német kisebbségnek, illetve tagjainak a politikai hatalom intézkedéseihez való viszonyulását, kiemelten az állam és polgára közötti viszonyt, a közös és a személyes reakciókat, a közösségen belüli kohéziót, illetve az azon belüli törésvonalakat. Ezeket a vizsgálati szempontokat nemcsak a német kisebbségre alkalmazza, hanem ahol csak lehetséges, például az anyanyelvi oktatás vagy a kisebbségi önszerveződés kérdéskörénél összehasonlító módszerrel a hazai szlovák, szerb vagy horvát nemzeti kisebbség helyzetével összevetve vizsgálja a német nemzetiség körülményeit. Az egyes kérdések kapcsán a szerző ismerteti a tárgyalt folyamat előzményeit is, illetve a nemzetiségekkel, a németekkel történt eseményeket a „köztörténeti öszszefüggések rendszerében” értelmezi. Bemutatja azt a folyamatot is, hogy a német kisebbség tagjainak a kollektív bűnösség „stigmájából fakadóan” milyen sok politikai és gazdasági hátrányt, megkülönböztetést kellett elviselnie egészen a ’60-as évek második feléig, s ennek ellenére hogyan tudta mégis új egzisztenciáját, és jövőképét megteremteni. Az elmúlt évtizedekben több nagy projekt szerveződött a határon túl élő magyar kisebbségi közösségek történetének feltárására, és ezek eredményeképpen kötetek egész sora jelent meg, míg a hazai nemzetiségek legújabb kori története továbbra is kevés figyelmet kapott. A szerző véleménye szerint egyetlen téma sem ítélhető meg Az ismertetett mű hátlapján: 91