Levente, 1944 (5. évfolyam, 3-7. szám)

1944-03-14 / 3. szám

194 L E­V­E­N­T­E 1944 március 14. kell hozni a nemzet elméjét újsággal, mégpedig a maga nyelvével, mert ha ötét a maga dicsőségével meg nem indítjuk, idegen dolgokra egészen meg nem indul.“ Már ő hirdeti az Akadéma felállításának szükségességét. De az idő még korai volt. Kölcseynek és utána Széchenyinek kellett előbb jönnie és nyomukban a 48-as márciusi ifjúságnak, hogy a magyar alkotó erő saját képességeit felfedezze, útnak indítsa s a magyar művelődést az ősi virtus bravurosságával Nyugat művelődésének szintjére lendítse. Az 1848-as ifjúság fellángolása nem maradt magára, nem szigetelő­­dött el. Az azóta eltelt majdnem száz esztendő mindenike ápolta, élesztette és Európa többi nemzetei mellett a nagy szellemi versenyben semmi téren sem maradtunk le, nem, még trianoni gúzsbakötöttségünk ellenére sem. Sőt az ifjúság nevelésének megszervezését illetően éppen az szöktetett előre. Hogy az ifjúság a leventeintézmény elindításakor nem ugrott rögtön fejest és egy ideig húzódozott tőle, ezt, ha a nevelés fegyelmező erejére gondolunk, könnyen megérthetjük: csikó önként egy sem tartotta a hátát nyereg alá, bár a vágtázás az eleme. Ma azonban ott tartunk már, hogy leventeifjúságunk látva az egyes nemzetek élretörési élet-halálra menő versenyét, tudatosan végezi leventekötelességeit, mert nemcsak az élni­­akarás természetes lelkesedése fűti, hanem a magyar józan gondolkozás időt álló, csalóka újdonságszerűségek fölé emelkedő értelmisége is. Vannak hibáink, de van sok jó tulajdonságunk is. Ezek közt az egyik a nevelés és vezetés szempontjából annyira fontos igazságérzet és tekin­télytisztelet. Ha ki eddig a magyarhoz megértéssel, őszinte nyíltsággal közeledett, annak odaadta az ingét is; s ha igazságosan tud bánni valaki a magyarral, amiből kiérzik az ő javát célzó atyai gondoskodás, annak odaadja a lelkét egészen. S aki a leventeifjúság nevelésére vállalkozik, ezt az ősi magyar lelkiséget soha szem elől ne tévessze. De azt se, hogy min­denből csak annyit követelhet leventéitől éppen a megalkuvást nem ismerő igazságérzet folytán, amennyit önmaga ad, tesz. A leventeifjúság szebb jövőnk letéteményese ugyan, de az alap, amelyen az a szebb jövő nyug­szik, mi, az ifjúság előtt járó férfiak vagyunk s így erősen tőlünk függ, hogy március 15-ének tüze mint harcos, tüzes erő égve égjen s győzelme­sen az egekig érjen. A Nevelésügyi Szakbizottság munkájáról A nevelési és leventekiképzési kérdések megvitatására a leventék országos parancsnokának elnöklete alatt alakított Nevelési Szakbizottság folytatólagos tárgyalásainak eddigi eredménye vázlatosa­n a következő: Megállapítást nyert az újoncképesség fogalma, a tananyag tárgy­körök szerinti terjedelme, a szakkiképzések tananyaga, a rendelkezésre álló idő célszerű felosztása.­­ A legközelebbi folytatólagos tárgyalásokon a próbarendszer, a tan­eljárás, a tankönyvek, segédletek és szabályzatokkal kapcsolatos kérdések kerülnek részletes megvitatásra. A tárgyalások terjedelmes anyagából ízelítőül a következőkben né­hány részletet ismertetünk. Kérjük a tárgyilagos hozzászólásokat.

Next