Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)

B

Bep 97 Bér Bepecsétel, cs. 1) vmit rányomott pecsét által felbontás ellen biztosít; levelet, irományokat be­pecsételni; 2) 1. Bepecsétel. Innen: Bepecséte­ld s. m­. Bepecsétel, cs. vmit pecsétessé, foltossá, pisz­kossá tesz, zsir-, v. másféle foltokat ejt rajta. Bepelyheseilik, k. pelyhessé lesz, reá szálló pelyhek belepik, b­epenészedik, Bepenészesedik, k. pené­szessé lesz, penészszel behúzódik. Beperel, cs. vki ellen pert indít, beperelni az adósokat. Innen : Beperelés, m­. Bepikkelyez, cs. 1) halpikkelylyel betakar, beszemetez vmit; 2) á. é. pikkely alakú ércle­mezzel bevon vmit, bepikkelyezni a páncélt. Bepillant, 1. Betekint. Bepillésedik, k. vékony gyenge hártyával be­húzódik. Bepirong, 1. Bepironkodik. Bepiron­gat, cs. vkit korholva, pirongatva beküld, beparancsol, -kodik, k. vhova piron­kodva, magát szégyenelve bemegy. Bepiszk­ít, Bepiszk­ol, cs. 1) vmit mocs­kossá tesz, rajta piszokfoltokat ejt; 2) á.é. vkinek becsületén piszkot ejt. Innen: Bepiszkolás, f­. -olódik, -ul, k. piszkossá, szennyessé lesz. Beplántál, cs. 1) növényplántákat felásott földbe beduggat; 2) a felásott földet növényplán­tákkal beülteti. Bepóláz, 1. Bepólyáz. Bepólyál, Bepólyáz, cs. vmit pólyába köt, takargat, bepólyázni a csecsemőt. Bepor­osodik, Bepor­osul, k. porossá lesz, belepi a por­­­ot, 1) porral behint, beszemetez vmit; 2) arcát, haját hajporral behinti; 3) porzó­val behint; beporozni az iratot; 4) vmit lőporral behint. Bepottyan, k. vhova pottyanva beesik, -t, cs. eszközli, hogy vmi vhova bepottyanjon. Repök, 1. Beköp. Bér, m­. tt.-t; 1) szolgálatért járó fizetés, díj ; cselédbér, munkabér; napi, havi bér; nagy bére van; lehúzni a cselédnek béréből; bérbe fogadni vkit; (km.) szegődött bér, osztott konc­­erte haszna, aludta bére; szökött katonának nincsen bére; nehéz a bér, ha a szolga lusta; 2) vmely jószág használatáért járó díj (mint házhér); bérbe adni, venni, fog adni vmit; 3) á. é. küzdelemért járó jutalom; enyim vagy végre hő szerelmem tündéri bére (Gar.). Bera, m­. finév, Albert kicsinyitett alakja. Berácsol, Berácsoz, cs. vmit rácsféle kész­lettel elzár. Beragad, A) k. 1) ragadós természeténél fogva összetapad; csipától beragadt a szeme; 2) á. é. be­ragadt a szája, nem szól; majd beragad a szeme, nagyon álmos; B) cs. vmit ragadva, hirtelen ahova beránt; a lovak beragadtak bennünket az árokba. Beragaszt, cs. 1) vmi nyílást, hézagot ragadós szerrel bekent holmival becsinál; papirossal bera­gasztani a törött ablakot; 2) ajtót, ablakot stb. kapocscsal beakaszt. Beragyog, k. vhova ragyogva bevilágít. Berajzol, cs. 1) bizonyos területet rajzzal kell; két iv papírt berajzolni; 2) vmit könyvbe stb. le­rajzol ; egy emlékkövet rajzoltam be jegyzőköny­vembe. Berak, cs. 1) több darabból álló holmit vhova behelyez ; berakni könyveket a szekrénybe; berakni a kenyeret a kemencébe; uborkát hordóba berakni (télre); 2) bemálház, bepakol; 3) nyílást, hézagot fallal beépít; ajtót, ablakot berakni; 4) (b.) bánya­üreg nyílását elzárja, elrekeszti. Innen: Berakás, fn. -odás, fn. mindenféle holminak fedél alá el­helyezése. -adik, k. minden holmiját fedél alá helyezi, rakja, -ugat, -osgat, cs. több darabból álló holmit részenkint berak vhova, -úszik, 1. Berakodik. Bér-alatti, mn. bérben kiadott, bér-alatti jó­szág. -alku, fn. haszonbérbe adás-vevés felett kötött szerződés. Beráncigál, 1. Berángat. Berándul, k. vidékről városba rövid időre sietve bemegy. Berángat, cs. rángatva, ráncigálva vkit, v. vmit vhova bevon, behúz. Beront, cs. 1) hirtelen egy rántásra vkit, v. vmit bevon, behúz vhova, berántani vkit az árokba; 2) á. é. a) ételfélét zsíron pirított liszttel felkever, felforral; berántani a káposztát; h) bajba kever; a kártyaasztalnál vkit berántani. * Bérbe, fn. ürü, heréit kos. Bérbe-adás, fn. vmely jószágnak haszonbérért vkinek ideiglenes használatra átengedése,­­adó, mn. tulajdonos, ki jószágát bérbe adja. * Berbec, fn. báránybőrből készitett sapka. * Berbers, fn. 1) 1. Berbe; 2) 1. Berbec. Berbecs, 1. Berbe. Berbecsréce, fn. (állatt.) az uszhártyások osz­tályához tartozó madár (Mandarinente). Bérbe­fogadás, fn. 1) fizetendő díjért való szolgálatba fogadás; 2) jószágnak haszonbérbe fogadása, -fogadó, mn. haszonbérlő, jószágot ha­szonbérbe kivevő, -fogadott, mn. haszonbérbe kivett, bérbefogadott ló. Berbence, 1. Berbünce. Berbetél, 1. Berbitél. Bérbe­vétel, 1. Haszon­bérlet. Bérbevevés, Bérbevevő, 1. Bérbefogadás, stb. * Berbite, fn. 1) félig nyitott ajkakkal való morgás; 2) a babonások, kuruzsolók mondókája. * Berbitél, A) k. 1) félig nyitott ajkakkal mo­zog; 2) kuruzslás közben babonás mondókákat mormol; B) cs. vkivel párzik, nemileg közösül. Bérc, fn. magasra felnyúló hegy, hegyorom, hegycsúcs; hegyek bércei, messze kéklő bércek; nem mint Helvétia hótakart tetői, nem nyúlnak oly ma­gasra bérceid (Eötv.). * Bércé, mn. 1­­1. Bélfa; 2) székelyeknél divatos lábravaló, harisnya. * Bércéi, cs. tojóz, petéz. Bercencei, mn. hosszú, sötétkék szinü őszi szilva jelzője (Gyöngyös táján besztercei); ber­cencei szilva. Bérces, mn. bércekben gazdag, hegyes, bérces vidék. Bérci, mn. finév, Adalbert kicsinyitett alakja. Bérci, mn. bércről való, bércen növő; bérci galagonya. Bérc-nyereg, mn. (ft.) két egymás melletti hegy­csúcs nyeregalakú kivájata. -orom, fn. a hegy csúcsa, teteje, -őr, fn. a hegy magaslatán vigyázó őr. -tó, fn. hegy tetején levő tó, tengerszem, -tű­z. - fn. hegytetőn jeladásul gyújtott tűz. Ballagi szótár. 7

Next