Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Báj 62 Báj dal, fn. elbájoló, bűvös erővel vonzó dal. -ár,üzenét: 1. Fülemile. * Bajdorgat, cs. javítgat, igazgat. Báj dús, mn. nagyon bájos, megbűvölő ; bájdús női alak. Bajelőző, mn. 1) amely bajt megakadályozó, annak elejét vevő; 2) bizonyos baj kitörése előtt mutatkozó, bajelőző bágyadság. Báj-erő, fn. bűvöletet, vonzalmat gerjesztő kedves tulajdonság. Báj fa. 1. Babérfa. Báj-fa, fn. növény a pérák neméből (Ruscus hypoglossum). -hang, fn. megbűvölő, kedves zengzetű hang. -hatalmas, mn. bájai által hatalmas . Enyém a bájhatalmas arc (Vör.). Baj-hely, fn. vidámok, bajvívók számára készített csatahely,hirle, fn. a bajvívásnál az, kire ruházva van a jelszó adása a vívás kezdésére és annak befejezésére. Bájital, fn. babonás módon készített ital, melyről, azt hiszik, hogy aki azt megiszsza, akarvanem akarva a kitűzött személy iránt szerelemre gyulad. Bajstélő, fn. a bajvivásnál az, kire ruházva van annak eldöntése, hogy eleget tettek-e a vívók a lovagiasság szabta törvényeknek (Schiedsrichter). Bajjal, id. akadályokkal küzdve, nehezen; bajjal ér egy nap oda; bajjal hiszem. Baj-játék, fn. mulatságul rendezett bajvivás. -jelző, fn. (haj.) jeladásra használt eszköz, mikor a hajó bajban van, ilyen pl. felfordított lobogó, lövés stb. Bájkép, fn. hajoló, vonzerővel biró kép, a játszi gyermekség bájos körében, . . . minden bájképnek oltárt diszesitünk (K. K.). Baj koszorú, fn. hőstettért nyert babér-, v. borostyánkoszorú. Bajla, fn. (ásványt.) több színben pompázó ásvány (Euchroit). Bajlakodik, 1. Bajlódik. Baj-lámpa, fn. a beléhelyezett képek alakjait visszavető láttani eszköz (Laterna magica). -sáz, fn. (állatt.) hosszú, fényes, sárgás-kék szárnyú rovar.ló, fa. vonzerővel, büverővel biró. Bajlódik, k. 1) nehézséggel, akadályokkal vesződik, küzd; 2) bíbelődik; nem akarok ezzel többet bajlódni. Innen: Bajlódás, fa. ? Bajmóc, fa. külsőségekkel, lényegtelen apróságokkal bibelődő pedant. Bajmál, k. babrál, bajlódik; maga bajmolt vélek (a libákkal) az özvegy (Fáz.) -ódás, -ódik, 1. Bajlódás, Bajlódik. * Bajnár, fn. tt.-t. korán érő szőlő; máskép: jakabszőlö, v. gohér. Bajnóca, fn. (nt.) növény a huszhimesek, ötanyások osztályából; szillevelű, csipkés, szakállas bajnóca. Innen: Bajnócafélék, mn. Bajnok, fn. 1) harcfi, katona, hős; 2) bajvivó, bajnok, bajnok van-e erő százak felett kebledben ! (Köles.). Innen: Bajnoki, mn. ? Bajnok, fn. varázsló, bűbájos személy. Bajnokász, 1. Bajnokmester. Bajnok-kiluc, fn. 1) a bibicek osztályához tartozó madár; hímjei folytonosan viaskodnak egymással (tringa pugnax); 2) á. é. házsártos, veszekedő, közeledzködő ember, -mester, fn. vívni tanító személy.-oskodik,k.hősileg, vitézül harcol. -ság, fn. hős tulajdonság, vitézség, -társ, fn. egy seregben szolgáló, v. egymás mellett harcoló harcfiak. -ul, id. bajnokok módjára, hősileg. Bajnoksegéd, fn. párviadalban a vivők oldala mellett álló személy, secundans. Bajod, fn. 1) lótetüféreg; 2) a füvek, fák gyökerein rágódó földi giliszta; 3) a cserebogár bábja, v. ö. Báb. Bájos, cs. kedves tulajdonságai által vonz, leköt. -ás, m. tt.-t; 1) kedves tulajdonsága általi vonzás; 2) boszorkányság általi megbűvölés, megrontás ; „az hajoló kedétlen bájolásival indittá az kégyókat“ (Sz. leg.), -ó, mn. 1) kellemes tulajdonsága által vonzó, lekötő, bájoló zene; 2) boszorkány-erő által működő, bájoló ital. Bajor, fn. a német nemzet egyik ága. —, mn. bajorországi, bajoroknál szokásos. Innen: Bajorul, id. bajor nyelvjáráson,kötél, fn. (haj.) kétszer v. ágba sodrott kötél. *szőlő, fn. koránérő szőlő; csókjok olyan édes, mint a bajor szőlő (Népd.). Bajos, mn. 1) nehézséggel járó; bajos állapot, dolog; 2) á. é. pert folytató, ügyes-bajos felek. Innen: Bajosan, id. alig, nehezen. Bajos, mn. 1) bajló, vonzólag ható; bájos arc; 2) f bűbájos, varázsló. Bajoskodás, Bajoskodik, 1. Bajlódás, Bajlódik. Bajsz, 1. Bajusz. Bajsza, 1. Bajuszfű. Bajszerző, mn. és mn. bajt, vesződséget, kellemetlenséget okozó. Bajszi, 1. Bajszos. Bajszos, mn. bajuszszal biró, bajuszt viselő, bajszos férfi, barát, pap. -odik, k. bajusza növekedik, legénykorba lép. Bajszövő , fn. szántszándékkal mást bajbakeverő, másnak bajt okozó személy. Bajszszálak, fn. tb. egyes szálak a bajuszból. Baj tanú: 1. Bajnoksegéd. Bajtárs, fn. 1) 1. Bajnoktárs; 2) bajainknak részese, máskép: pajtás, kenyeres bajtárs. * Bajtat, k. kószál, idestova csavarog. Bajtekintet, fn. bájoló, vonzalomra gerjesztő tekintet. Bajusz, m. tt.-t. 1) a férfinem felső ajkán kinövő szőrszálak öszlete; csurgóra álló bajusz; bajuszt érdemelt, megérdemelte, hogy csúffá tegyék, mint mikor a hölgynek bajusza nő; bajuszod nő! így ijesztik tréfásan a leánygyermeket, mikor férfival csókolódik; * bajuszra jár, körben járó tálnál vagy kancsónál mondja a székely, hogy bajuszra járjon, azaz a legöregebbnél kezdjenek s igy menjen tovább ; bajusz alá való, férfinak való erős bor; ellentéte : konty alá való; (km.) bajuszáról másodszor iszik a magyar; félre bajusz, jön a szakál; előbb nő a bajusz, azután érik az ész; bajusz s szakálférfit illet; azt gondolod, hogy csak szőr a bajusz !; gúnyosan pedergeti kajla bajuszát, rátartó, gőgös; mindenki bajuszát akarja pödörítni, mindenki ügyébe beavatkozik; 2) némely állatok szája felett növő szőrszálak; az oroszlán, macska, harcsa bajusza. Bajusz-fodoritó, fn. sütővas, melylyel némelyek bajuszukat kacskaringóssá teszik, -fű, növény a háromhímesek és egyanyások osztályából (Chrypsis). -kenő, fű. zsír, viaszból készített sza- Baj