Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
A, Á
Alm 29 Ain élödős az iloncák osztályához tartozó féreg. -íz, -kása, 1 Almapép. Alma-körte, fn. almaalakú körte, -lé, fn. az almából kisajtolt nedv. -levelész, fn. (állatt.) az almafa levelein élödő világos-zöld színű féreg, -levélgöngyölő, fn. (állatt.) féreg, mely az almafa leveleibe göngyölgeti be magát,moly, fn.(állatt.) almafa leveleit pusztító moly. Almállik, k. almafoltossá leszen (lovakról). Almamusz, fn. almából kisajtolt lé a kiforrás előtt. Almanach, fn. (arab.) 1) költői műveket tartalmazó díszkönyv, naptárral, v. anélkül; 2) névkönyv , katonai almanach. Almandin, fn. (ásványt.) a rubinok osztályához tartozó drágakő. Almanedv, fn. az almagyümölcs leve. ? Almány, fn. ttt, ami bármely tárgynak aljul szolgál. Almapép, fn. meghámozott almából főzött kásaféle csemege. Almárium, fn. fi szekrény, melyben fegyvert tartanak; 2) ruha-, edény-, könyv- stb. tartó szekrény; * pohárszék, tálas. Almarsal, 1. Altábornagy. Almas, 1. Almás. Almás, mn. 1) almával készített; almás rétes; 2) almatermő; almás kert; 3) almával kereskedő; almás kofa; 4) almaszállitó ; almás hajó. Almasav, mn. almaléból készített sav. Almásderes, mn. almafoltokkal tarkázott deres, almásderes ló. * -toll, fn. fehér foltokkal tarkázott sötétbarna szőrű ló. Álmosság, Álmosság. Almásszürke, mn. almafoltokkal tarkázott szürke. Almaszabású, mn. almaformájú, alakú. Almaszak, 1. Almapép. Almaszár, fn. az almagyümölcs szára, melynél fogva az almafa ágán csügg. Almaszin, fn. az almagyümölcs színe. Almaszin,Almaszínű,mnn. az alma gyümölcséhez hasonló színű. Almaszipoly, 1. Szent János bogara. Álmatlan, mn. 1) aludni nem képes; álmatlan beteg; 2) alvás nélkül töltött, de sok álmatlan éjjelen olvasztottál velem (Csek.). Innen: Álmatlanul, id. Álmatlanság, fn. -it, cs. álmatlanságot okoz. -kodás, fn. az éjnek álmatlanul eltöltése, -kodlik, k. az éjt álmatlanul tölti. Almatorta, fn. almával készitett tortaféle sütemény. Almark, 1. Almabor. Almát, cs. almát eszik. Almazöld, mn. az almáéhoz hasonló sárgászöld színű. Álmegtámadás, fn.htj cselből történő megtámadás, hogy az ellenség figyelmét a valódi megtámadástól elvonják. Álmél, 1. Álmélkodik. Álmélkodás, fn. tt.-t. meglepő s hamarjában megfoghatatlan eseményből származott bámulás, csodálkozás. Álmélkodik, k. vmely meglepő dolog felett bámészkodva csodálkozik. Álmélkodtat, cs. álmélkodást okoz. Almentség, fn.hamis okokkal támogatott mentség, kopasz mentség. Almerőleges, fn. (mt.) a szabályos görbe vonalak metszéki tengelyének azon darabja, mely az érintési pontból a metszéki tengelyre és a metszéki tengelyről az érintési pontra húzott függélyesek között van. Álmodás, fn. tt.-t. az alvó ember képzelődésének működése. Álmodik, k. alvás közben képzelő tehetsége különféle látványokkal foglalkozik; jót, roszat álmodik; a legszebb álmot álmodám; mit álmodtál; azt csak álmodtad, nincs igazán úgy ; álmodám tavaszszal ; 4. é. arról nem is álmodtam, arra nem is gondoltam; ébren álmodik, ábrándozik; (km.) éhes disznó mákkal álmodik. Innen : Álmodó, mn. Álmodozás, fn. tt.-t. 1) meg-megszünő álmodás; 2) á. é. 1. Ábrándozás. Álmodozik, k. 1) meg-megszakítva álmodik; 2) á. é. 1. Ábrándozik; nyúl agárral, macska egérrel álmodozik. Innen: Álmodozó, fn. és mn. Álmod, fn. (nt.) moh, melynek gyökere, törzse, levele egy tagból látszik lenni. Almondat, fn. (nyt.) a fömondattól függő mondat. Álmos, mn. 1) aludni kivánó; álmos vagyok, alhatnám; álmos fővel, álmosan; 2) sok alvást szerető; (szer.) álmos mint a macska, mint a rost szolga, mint a beteg pulyka; 3) álmok jelentését tartalmazó; álmos-könyv. Innen: Álmosság, fn. Álmosan, id. Álmos, fn. finév. Álmost, cs. álmossá tesz; álmosságot okoz. Innen: Álmosító, mn. Álmos-könyv, fn. az álom jelentését fejtegető babonás könyv, -odik, k. álmossá lesz, álom nehezedik szemeire, -ság, fn. gyakori alvásra való hajlandóság, -sül. 1. Álmosodik. * Áhnotta, ik. álmában. Almoz, cs. a barmoknak szalmából, kukoricaszárból stb. fekhelyet készít. Álmis , fn. régi mű gyanánt terjesztett uj munka. Alnádor, fn. a nádor helyettese. Ál-nagyság, fn. nem valódi érdemen alapuló nagyság.-nap, fn. a nap sugarainak visszaverődése által keletkezett nap alakú és fényű légi tünemény. Alnem, fn. 1) a terményrajzi három ország főnemeinek alosztálya; 2) á. é. köznépből álló társadalmi osztály. Innen: Alnemi, mn. Alnémet, A) mn. alsó német-honi lakos; B) mn. alsó németországiaknál szokásos. Álnép, fn. a nép legalsó osztálya. Innen: Álnépi, mn. Álnév, fn. saját nevünknek titokban tartása végett felvett költött név. Álnevű, mn. saját neve helyett álnevet használó. Innen: Álnevüség, fn. ? Álnonc, fn. (állatt.) a hártyaröpük rendéhez tartozó rovar (dolorus). Álltok, mn. f 1) gonosztevő, istentelen; vitetnek vala kedig más két álnokok , vele, hogy megfeszettetnének (münch. cod.); a. m. lesben álló; 2) érzelmével ellenkező külsőt mutató, kétszínű. Innen: