Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
A, Á
Ant 36 Any hozott; Antal harasztjára bocsátotta, olyanokra bízta a titkát, kik kifecsegik; van benne módja, mint Antalnak az elütésben; legjobb prókátor a tokaji Antal, azaz tokaji boros antalag. Antalag , 1. Atalag, Antal kereszt, fn. T betűhöz hasonló kereszt a címertanban. Anti, Antus, mn. Antal kicsinyített alakja. Antik, mn. ódon, régi divatú. Antonia, mn. nőnév. Anya, m. rag., anyám, anyád, anyja, anyjok, 1) által, magzatot szülő, tápláló nőnemű állat; borját anyja alá ereszteni, anyjától elválasztani; 2) az ember szülője , édes anya , nem mostoha; jobb anya , nagyanya ; tigris anyától született, farkas anyától szoptatott kegyetlen ember; nem anyától lettél, rózsafán termettél (népd.); (szer.) anyja lánya, anyjához hasonlít, anyjára ütött; az anyja hasában sem volt jobb dolga; megfogta az anyját, meggazdagodott, [megszedte magát ; lányok anyja, vén lány ; talán az anyja is megfeledkezett róla, oly régi dolog; (km.) ahol nyájas az anya, kényes lesz a leánya; még a rosz anya is jámbor magzatot szeret; az anyának szép a gyermeke, ha taknyos is; anyja nyelvén beszél a gyermek, a szülök példáját követi; anyja után csiripel a veréb, szalad a borjú, úszik a kacsa; anyja után járja a templomot a leány; anyja csalogatja a fecskegedöt a kertbe, az anya ad alkalmat gyermekének a roszaságra; vagyon anyja, de ki tudja ki az apja; nézd meg az anyát, vedd el a lányát; 3) a mi anyánkról származott reánk, v. anyaként táplál; anyaföld, anyanyelv; 4) népies káromlások: anyád kiríja, hazudsz; menj kurv’ anyádba, hordd el magad; edanyja fia, kölyke; 5) á. é. anyjára szállott a bor, seprejére szállott; * boldog anya, a mestergerendának, hogy meg ne hajolják, megtámasztására szolgáló oszlop. Anyaág, fn. 1) a fának közvetlen a törzsből fakadó főága ; 2) anyai rokonság, vérség; anyaágról rokonok; anyaágról maradt jószág. -ágy, fn. 1) ágy, melyben az anya gyermekét szüli; 2) gyermekszülési állapot, -batya, fn. az anya fitestvére. -betű, fn. minta, melyben a nyomdai ólombetűket öntik. -csavar, fn. (gép.) rovátkás hengerded lyuk, melybe a csavar bemegy. Anyácska, fn. az anya hizelgő, nyájaskodó kicsinyitett alakja. Anya-csúcs, fn. (nt.) a virág anyaszála végén levő porfogó. Anyáén, fn.) a teherbe esett apácák gúnyneve ; 2) (tréf.) anya, e szó után: apáca képezve; ő nem apáca akar lenni, hanem anyáca; 3) (b.) a kémcserepeknél, a mibe a pap nyomatik. Innen: Anyácaság, fn.(szój.) apácát anyácaságra szabadít. Anyadék, 1. Anyakö. Anyadisznó, 1. Emedisznó. Anya-egyház, fn. helyben lakó lelkészszel biró egyházi gyülekezet, -fa, erdővágáskor magzás, tenyésztés végett épen hagyott fa. -fal, fn. (ép.) vmely épület főfala, alapfala. -fi. 1. Anyarokon. Anya-folyam, fn. vmely tartomány v. ország legnagyobb folyama, főfolyam, -föld, fn. á. é. 1) ált. a föld, mint a mely mindennek léteit adott; visszaint az anyaföld (Fáz.); 2) haza, v. község, hol születtünk,fn. 1. Szikla. Anyag, fn. 1) minden, mi az űrt betölti vagyis helyet foglal el; a szellem ellentéte; az anyag változik, a szellem változatlan; folyó, híg, kemény anyag; 2) a miből vmi készül v. készíttetik; a ház jó anyagból épült; 3) az öntödékben anyag- I részekkel gazdag, u. m. kövér, finom szemű ho- s mok, mely fapadosságánál fogva egybeáll és ennélfogva alakítható; ebből készítik aztán a mintákat; anyagba önteni; 4) amely irodalmi mű alapjául, tárgyul szolgáló dolog; a regényíró legtöbb anyagot s az életből vehet; 5) (kér.) árucikk. Anyag-elves, fn. (bölcs.) az anyag öröklétét állító, s a lélek lételét tagadó világbölcs. -elvi, mn. (bölcs.) az anyagelves okoskodásaira vonatkozó. Innen: Anyagelvileg, id. -elviség, mn. a szellem lételét tagadó bölcsészet. Anyaghű, mn. az eredetinek értelmét híven visszaadó ; anyaghű fordítás. Anyagi, mn. anyagot illető, nem szellemi, testi szükségekhez tartozó; anyagi jólét, mely a test szükségeit kielégíti; anyagi ember, ki a szellemi dolgokra nem gondol, -tag, id. anyagi tekintetből, nem magasb erkölcsi szempontból; anyagilag rész lábon áll. -as,-asság, 1. Anyagelvi, Anyagelviség. Anyag-készlet, fn. (ker.) 1) árucikkek öszlete, mely vmely kereskedő boltjában, raktárában van; 2) bizonyos célra összeszerzett anyagok észlete; építési anyagkészlet, -os, mn. anyaggal ellátott, felszerelt.; Anyagszer, fn. 1) mindenféle anyag, melyből vmit készítenek; 2) fűszer, árucikk, -árus, fn. fűszerkereskedő, -i, mn. anyagszerről szóló, ahhoz tartozó; anyagszeri számla, -fi, mn. anyagi, anyaghoz hasonló. Innen: Anyagszerűség, fn. Anyag-szó, fn. (nyt.) észrevett v. gondolt tárgy, tulajdonság, cselekvés, szenvedés és állapot szóbeli kifejezése,talmi, mn. anyagnélküli testetlen ; az angyalok szellemek, anyagtalan lények. Innen : Anyagtalanság , fn. -változtató , mn. (gyógyt.) a betegségek kóranyagát megváltoztató. Anya-gyilkolás, fn. gonosztett, melyet az követ el, ki saját édes anyját megöli, -gyilkos, fn. gonosztevő, ki anyját megölte, -gyülekezet, fn., oly vallásgyülekezet, melynek helyben temploma, papja és iskolája van. Ellentét: fiók- v. leánygyülekezet. Anyagzatos, Anyagzatosság, 1. Anyagszerü, Anyagszerüség. Anya-hajó, mn. (haj.) együvé tartozó több hajó közül a legnagyobb: -hintés, mn. (nt.) növényosztály, melynek virágjában a hímszál az anyaszálból nöl ki (gynandria), -hímvirág, fn. (nt.) az anyahímes növények virágja, -horgony, fn. (haj.) tengeri hajókon a legnagyobb horgony. Anyai, mn. 1) anyát illető, ahhoz tartozó (pl. vonzalom, szeretet); (km.) az anyai tél legédesebb; 2) anya után maradt; anyai örökség; anyait, apait elpazarolta, -kép, -tag, id. anyai módon, anya módjára. Anya-iskola , fn. főiskola, magasabb rendű tanintézet, -jegy, -jel, fn. az emberi testen levőjegy, mely születéstől kezdve meg van. -jog, fn. melylyel az anya természeti és polgári törvények erejénél fogva gyermekei felett bir. * Anyájos, fn. 1) férjhez mehető; anyájos leány ; 2) anyányi, szabad szárnyra kelő; anyájosveréb.